A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Kisvarga Lajos: Sármellék gazdasági fejlődése 1731–1850 között

toll helyett is fegyvert kell ragadnia hazája megvédéséért nemesnek és parasztnak egyaránt. Azt a munkát azonban, melyet a Zala szabályozásával kapcsolatban kezdtek meg 1829-ben, nem lehetett a szabadságharc után sem. megállítani. Ha lassan, ha még néhány évtizedre elhúzódva, de befejeződött a Zala szabályozása, és ezzel a sármelléki földesurak is komoly területeket csatolhattak majorságaikhoz. A Zala szabályozása átnyúlik a feudalizmus határán, mégis az egységes kép kedvéért szeretném bemutatni a szabályozással kapcsolatos szabadságharc utáni munkálatokat és a velük járó nehézségeket, valamint azt, hogy mi lett az eredménye a reformkorban megkezdett szabályozási munkának. „Bogyai Lajos megyefőnök... Csillagh Lajos Táblabíró úrhoz levelet intézett. . . aki a megbízásnak engedve 1851. évi július 28-án Zala-Szt.-Györgyvárra hívta össze a gyűlést, hová a birtokosok majdnem mind megjelentek és elhatározták az elszakadt szabályozási fonalat ismét felvenni és folytatni s ezen gyűlésen oly erélyes és szigorú rendszabályokat alkottak, melyek maguk visszhangozták a szabályozás üdvös eredményeiről való meggyőződés hangját."

19 A tőkehiány, ill. a régi tartozás rendezése még mindig probléma. „A régi (bókaházi iée sármelléki) hátralékosok újabban leendő egyéni kimutatását és beszedését ismét elrendelte a közgyűlés."

20 „ a társaság gyűlést tartott Keszthelyen 1865. szept. 4-én ... és konstatálta, hogy a közpénztár 2.111 frt hátralékbari van; megállapította továbbá, hogy gróf Széchenyi István által előlegezett költséggel Hajós István sármelléki birtokos van tartozásban és a Zalavári Apátság által előlegezett összeggel; sármelléki Bogyay József és Bogyay Terézia levén adósok, kik is beperlendŐKnek határoztattak és a gyűlés tudomásul vette, hogy néhai Csányi Elek utódai tartozását Novak Ferenc úr, ki birtokjukat vette meg, fogja a vételárból visszatartva megfizetni."

21 A reformkorban megkezdett, de csak a XIX. század végére befejezett Zala-szabályozás is a földesurakat gazdagította, nem a parasztokat. A szabályozás 1059 holdat és 1500 négyszögölet tett művelhetővé, és így a Zala-berek művelhető területe 1311 holdra növekedett. Ebből az 1311 holdnyi területből azonban csupán 70 hold kerül a parasztság kezére. A község parasztjainak jogi helyzetére vet fényt az a tény, hogy a Zala Vízlecsapoló Társulat-nál csupán egy szavazati joggal rendelkeznek, míg a község földesurai 22-vel. És talán még azt sem ártana megemlíteni, hogy a 22 földesúri szavazati jogból 11-gyel, vagyis az összes földesúri szavazatok felével a „Nmlts Gróf Festetics T." rendelkezik, tekintettel arra, hogy a szavazati jogok számát az ártéri birtokállomány nagysága, határozza meg. A ZALA-SZABÁLYOZÁS EREDMÉNYE: A Zala folyó kehidai töltése s a szabar-zalavári határ közötti részének ártere 183 5. évben: Folyószám: A határ megnevezése : Vizes rét: Posványos berek : összesen : hold D-öl hold D-öl hold D-öl 2. Sármellék 21 900 1038 600 1059 1500 A Zala folyó kehidai töltése és a Kis-Balaton közötti ártere az 1896. évben: Szántóföld : Rét: Fás és réti legelő : összesen : 1 hold D-öl . hold D-öl hold D-öl hold D-öl 1500 3. Sármellék | 191 1000 i 596 986 271 1114 1059 D-öl 1500