A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)
Patay Pál: A homokbödögi harang
Feltűnő, hogy a mester ilyen sokszor váltogatta működésének színhelyét. A fentiek alapján műhelyét néhány évi időközökkel többszörösen is fel-feladta s a két említett város között ide-oda vándorolt. Mi késztethette ismételten erre? Vajon nem lehetett-e esetleg inkább az a való helyzet, hogy Haroldt egyidejűleg két helyen is tartott fenn műhelyt? Talán lehetőség nyílott számára, hogy a császárvárosba költözve annak nagyobb forgalmát is kiaknázza, másrészt a Pozsonyba szokott nyugatmagyarországi vevőket sem akarta elveszíteni? Ebben az esetben viszont — ha ez a feltevésünk nem téves —• úgy Heroldt működése messze meghaladta volna a kispolgári kézműiparos tevékenységét. Ezt az érdekes kérdést a fent összegyűjtött adatok alapián sajnos, még nem tudjuk megoldani. Ehhez levéltári kutatások és további, főként ausztriai harang-adatok lennének szükségesek. Bővültek az ismereteink Heroldt harangjainak elterjedési területét illetően is. Vevői között természetesen elsősorban a Pozsonyhoz és Bécshez közel 1 A harang történetére vonatkozó adatok rendelkezésemre bocsátásáért ezúton mondok hálás köszönetet Éri Islvï.n múzeumigazgatónak, 2 Patay Pál: Nógirád megye harangjai. Művészettörténeti Értesítő. 1958. 172. — Uő.: Évszázados harangok. Bpest, 1936. 22. — A harang fényképe uo. 4. kép. 3 L. erre: Ha—Kovacsics: Veszprém megye helytörténeti lexikona, Bp. 1964. 202. és. Éri István: A homokbödögei közös harang sorsa. — Napló, 1963. III. 29. ' Tokorcson pl. még a XX. században is a község fizette a harangozőt. (Ev. Canonica Visitatio, Celldömölk, 1S04. IX. 8. ÉV. Orsz, Levéltár.) "' Az okiratot a veszprémi Bakonyi Múzeum irattárában 42/1906. síz. alatti őrzöm és a, homokbödögei ref. egyház lelkésze, Kelemen Zsigmond által az eredetiről 1906. I. 22rén leírt másolat; alapján ismerjük. 6 L. 5. jegyzetet. 7 Rómer jvk. VI. 45. Országos Műemléki Felügyelőség irattára. I L. 5. jegyzetet. 0 Esperesi Visitatio, Honiokbödöge. Ev. Orsz. Levéltár. M Kelemen Zsigmond ref. lelkész levele, 1906. I. 23. Veszprémi Múzeum irattára, 42/1906. sz. II Rómer jkv. VI. 47. Orsz. Műemléki Felügyelőség. 12 A veszprémi Bakonyi Múzeum irattára, 42/1906. sz. fekvő megyék egyházai, ill. községei szerepeltek. De jutott harangjaiból az akkori végvidékre is bőven (Perőcsény, Tata, Kocs, Szend, Barnag, Nagyvázsony), amelyhez tulajdonképpen Homokbödögét is hozzászámíthatjuk. Sőt a sárkeresztúri adat arról tanúskodik, hogy a hódolt területről is jártak Heroldt műhelyébe harangért. A fentiekből megállapíthatjuk, hogy a magyarországi hairangöntőipar történetében Heroldt Balthazar jelentős szerepet töltött be. A XVII. század közepén mintegy 3 évtizeden át ő látta el Magyarország nyugati részét haranggal. Rajta kívül — Erdélyt leszámítva — csak Eperjesen működött még ebben az időben harangöntő mester, előbb Wierd György, majd Ulrich Mátyás személyéiben. így érthető, hogy Heroldt harangjai, amelyek egyébként is szép és jó kivitelűek voltak, széles területen terjedtek el. Harangjainak közkedvelt voltára jellemző az is, hogy működésének idejéről más bécsi mester harangját nem ismerjük — legalább eddig — hazánkból. Patay Pál ™ Ipolyi A,: Csallóköz müe>mléfcei AK. I. (1859) 84. — Kemény L.: Különfélék. Arch. Ért. XXVIII, (1908) 92—93. u Ipolyi A.: i. m, 84. —i Gerecze F.: A, műemlékeik helyrajzi jegyzéke és irodalma. Förster Gy., Magyarország műemlékei. II. (Bp.,, 1906) 654. — Kemény L,, i. m. 93. а Thaly K. : Magyar ágyúk a bodoki várban. Századok 1874. 429. — Kemény L., i. m. 93. 111 A harang feliratát a szendi evangélikusoknak az, 1783— 89. években lefolyt harangpere során a Helytartótanáőshöz beadott fellebbezése tartalmazza. L. Canonica Visitatio, Szend, 1897. VI. 13. Ev. Orsz. Levéltár. 17 Kézirat. Mihályházi, Ref. Egyház, irattára. № A , .Herman" név nyilvánvaló elírás „Heroldt" helyett; ilyen nevű harangöntő nem volt. — A harangok vízberejtése, vagy vízben való megtalálása országszerte elterjedt hiedelem. L. Patay P., Évszázados harangok 33—3ú. 19 Gerecze P.: i. m. 930. — Kemény L., i. m. 93. 20 Csatkai E. stb. : Sopron és környéke műemlékei. Magyarország műemléki topográfiája. Il/I. (Bp., 1953) 490. 21 Feliratát a harangper során a Helytartótanácshoz benyújtott fellebbezés tartalmazza. L. Canonica Visitatio, Szend, 1897. VI. 13. Ev. Orsz. Levéltár. 22 Aggházy M., stb. Pest megye műemlékei. I. Magyarország műemléki topográfiája. V. (Bp., 1958) 627. E helegyzetek 41
