A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)
B. Blickle Ilona: A tanácsrendszer létrehozása és a tanácsok kezdeti tevékenysége Veszprém megyében (1950–1954)
ilyen szempontból a 7 tagú begyűjtési állandó bizottságnál volt, ahol az ipari osztály vezetője mellett tagként megtalálható volt a begyűjtési osztály egyik főelőadója. Ezeken túlmenően a bizottság mellé hivatalból kirendelt előadó a begyűjtési osztály helyettes vezetője volt. 124 Ugyanakkor, amikor az igazgatási szervek részéről beavatkozási kísérletek tapasztalhatók az állandó bizottságok munkájába, találkozni olyan jelenséggel is, hogy a vb nem segítette kellően a még tapasztalatlan testületeket. Ilyen irányú panasz hangzott el pl. az 1951 márciusi balatonfüredi járási tanácsülésen az állandó bizottságok újjászervezésekor. 125 Az állandó bizottságok újjászervezésével foglalkozó községi tanácsüléseiket illetően a BM. 5203—B/ 1951. II. 8. sz. leirata igen helyesen úgy rendelkezett, hogy a vb munkáját ismertető beszámoló sokoldalúan elemezze az állandó bizottságok eddigi munkáját, hogy a pozitívumokból és a negatívumokból egyaránt tanuljanak az elkövetkező időbsn. 126 Egyes községekben nem okultak a decemberi hibákból: újból rossz volt az előkészítés. Gyulafirátóton, Lovason pl. a javasoltak nem akarták vállalni az állandó bizottsági tagságot. Sőt Lovason a tanácselnöknek az ülés befejezésekor jutott eszébe, hogy a begyűjtési állandó bizottságot elfelejtették megszervezni. 1 '7 Ugyanakkor olyan példákkal is találkozhatunk, ahol a tanácstagok átérezték a kérdés jelentőségét, pl. Bakonygyiróton az összes tanácstag részvételével lezajlott tanácsülés elhatározta, hogy az újjászervezett állandó bizottságok munkájába aktívan be fognak kapcsolódni. 128 Mi jellemezte a továbbiakban az állandó bizottságok munkáját? Bár kétségkívül találni jól működő állandó bizottságokat is, nagyon sokra közülük az volt jellemző, ami a tanácsülések jó részére. A tanácstagok aktivitásának kibontakozásához sok tényező szükséges. Szükséges az, hogy feladatuk az érdeklődésüket felkeltő legyen, lássák munkájuk értelmét, eredményét, érezzék a tanácstagi megbízatással járó felelősséget, és legyen, aki segít nekik az indulás kezdeti, nehéz lépéseit megtenni. E feltételek nem voltak az állandó bizottságok többségénél mind adottak. Az érdeklődésüket felkeltő feladatok néha azért hiányoztak, mert a tanácstag állandó bizottságba való beosztásánál mechanikusan jártak el, az ilyen szempontokat elhanyagolták. Máskor az jelentett problémát, hogy nem állandó bizottsági munkát végeztek a tagok. Pl. a begyűjtési és pénzügyi állandó bizottságokkal sok262 szór népszerűtlen, operatív feladatokat végeztettek. Volt, ahol a munka értelmét nem látták, mert kezdeti tevékenységük megakadt a vb-n, vagy hatásköri problémákon. Volt, ahol az első lépésekhez nem kapták meg az igényelt segítséget, máshol viszont a segítés káros gyámkodássá fajult. A káros gyámkodás az igazgatási szervek és az állandó bizottságok közti helytelen kapcsolat káros voltára a megyei tanács felhívja a figyelmet: „ ... az állandó bizottságokkal kapcsolatban egyes osztályokon belül téves nézetek alakultak ki.. . előfordult, hogy egyik osztály »javaslatokkal látta el« az állandó bizottságot..." 11 Ugyanakkor a megyei tanács részéről arra nem figyeltek fel, hogy a helytelen nézet jelentkezéséhez erősen hozzájárult a BM-4Ő1 a megyei tanácson keresztül érvényesülő szellem, mely „utasítást" ad ki pl. arra, hogy a községi állandó bizottságok az őszi gabonabegyűjtési időszakban hetenként tartsanak ülést. 1:w Igaz, hogy ezen utasítás az alárendelt vb-k. felé szólt, de ezzel is csak elősegítette, hogy a Vb-k tevékenyen beavatkozzanak az állandó bizottságok munkájába. A helytelen szemlélet következtében néha egészen szélsőséges formában jelentkezett az igazgatási szervek irányító törekvése. A megyei begyűjtési állandó bizottság ülésén hangzott el olyan javaslat, hogy a községi állandó bizottsági elnökök parasztemberek, járatlanok az elnöklésben, tehát a községekben az állandó bizottsági ülést a vb titkárnak kellene levezetni. 131 Ez a helytelen elv valósult meg néhol a gyakorlatban, sőt pl. a megyei mezőgazdasági állandó bizottság nem egy ülésén az elnök jelenléte ellenére az előadó vezette le az ülést, és az elnök csak egyszerű hozzászólóként szerepelt. 132 A vb és az állandó bizottságok közötti viszony helytelen értelmezése következtében fordult elő olyan eset 1951 első felében a keszthelyi járási pénzügyi állandó bizottságon, hogy mind a négy megtartott ülésen olyan beszámoló hangzott el, melyet a vb már előzőleg megtárgyalt. 133 A kép teljessége kedvéért azt is meg kell mondani, hogy bár ritkán, de ennek az ellenkezőjével is találkozni. Pl. a megyei kereskedelmi állandó bizottság különféle intézkedések megtételére (húsipari dolgozók részére értekezlet összehívása, áruellátással kapcsolatos panaszok kivizsgálása stb.) „utasítja" határozatában a megyei tanács kereskedelmi osztályát, pedig csak javaslattevő, észrevételező jogköre lenne. 134 \
