A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

B. Blickle Ilona: A tanácsrendszer létrehozása és a tanácsok kezdeti tevékenysége Veszprém megyében (1950–1954)

Az elkövetett hibák visszahatottak az állandó bizottsági tagok aktivitására. Több helyen komoly problémát jelentett az állandó bizottságok havonta egyszer kötelezően tartandó ülésének összehívása. Az 1951 október 10-i megyei tanácsülés arról panaszkodott, hogy a harmadik negyedévben a megyei állandó bizottságok csak 1—2 ülést tartotta«, és ezeken is csak a tagok töredéke jelent meg, s van kilenc olyan megyei állandó bizottsági tag, aki megválasztása óta még egyetlen ülésen sem vett részt.

li;

" 1952-ben a szociálpolitikai bizottság elnöke tanácsülésen arról panaszkodott, hogy van, amikor az állandó bizottsági tagok közül senki nem jelenik megy az ülésen.

136 De még az olyan jól működő állandó bizottság elnöke, mint a megyei egészségügyi, azt kénytelen az 1953 április 8-i állandó bizottsági ülésen megállapítani, hogy a látogatottság nem kielégítő. Éppen ezért kéréssel fordultak a vbhoz, hogy két, rendszeresen hiányzó tagot váltson le.

137 Nem volt jobb a helyzet járási, városi, községi szinten sem. A veszprémi járasd tanács állandó bizottságai —' a pénzügyit kivéve — 1951 márciusi újjászervezésüktől 1951 május 29-ig még egyetlen ülést sem tartottak. S ezért felelősség terhelte a járási tanács vb vezetőit is, akik semmit nem tettek ez ellen, sőt azzal védekeztek, hogy ilyen kérdésekre nincs idejük.

138 Itt kívánjuk megjegyezni, hogy e szemlélettel több tanácsi vezetőnél találkozni ebben az időben. Lényegében azt jelenti, hogy az állandó bizottságokban rejlő lehetőségeket nem ismerték fel, nem látták jelentőségét, sok időt elvevő szervezési feladatnak tartották, amely hasznot nem hoz. Az állandó bizottságokkal való törődés elhanyagolására utal, hogy pl. a keszthelyi járási tanácselnök és egyes osztályvezetők még 1951 május végén sem tudták, hogy hány járási állandó bizottságuk van.

181

' Vagy 1951 augusztusában a pápai, zirci, devecseri, keszthelyi és a sümegi járás egyetlen járási állandó bizottsága sem tartott ülést.

1

'

10 Nem volt jobb községi szinten sem a helyzet. A megyei begyűjtési állandó bizottság munkáját tárgyaló 1951 júliusi vb ülés megállapítja, hogy a községi állandó bizottságok néhány kivételtől eltekintve (Zalavár, Mihályfa, Vindornyaszöllős stb.) nem működnek.

141 A bőven jelentkező problémák ellenére azonban már 1952

j

ben fejlődésnek indultak az állandó bizottságok, bár ez a fejlődés igen lassú és nem mentes az ingadozásoktól. A VESZPRÉM MEGYEI ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK 1952 ÁPRILIS 15-ÉN:

142 4 Hány állandó bizottságnak kell működni M te, SD «3*3 f S < 1 Megyei 12 9 52 99 Járása 72 9 52 96 Városi és kerületi 40 1204 28 827 157 Községi 40 1204 28 827 3725 összesen : 1328 916 4017 Az utolsó évnegyedben ismét emelkedett az állandó bizottsági aktívák és a működő állandó bizottságok száma: AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE 1952. OKT. l^DEC. 31 KÖZÖTT:

143 0) Щ В S-l s :> m SI :0 §2 8 й • О Kell működni: 12 64 33 1232 1104 1341 Működik: 9 58 19 1232 1104 1190 Albizottságok száma: 12 83 32 13 556 4890 613 Aktívák száma: 12 83 370 76 556 4890 5419 A lassan meginduló fejlődés is arra utal, hogy a hibák ellenére vannak jól működő állandó bizottságok is. Elsősorban az egészségügyi állandó bizottságokat kell itt megemlíteni. Az 1951 október 10-i megyei tanácsülés beszámolt arról, hogy a megyei egészségügyi állandó bizottság eredményesen foglalkozott olyan kérdésekkel, mint az élelmiszer feldolgozás és kiszolgálás, a gyermekek tejellátása, tszcs-k, állam igazdaságok, gépállomások egészségügyi helyzetének megjavítása, közterületek tisztántartása stb. Az oktatási állandó bizottságok az „Építsük, szépítsük iskolánkat!" mozgalomba kapcsolódtak be.

145 Ugodon az oktatási állandó bizottság általános és szakirányú előadások szervezéséről gondoskodott. 263