A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)
B. Blickle Ilona: A tanácsrendszer létrehozása és a tanácsok kezdeti tevékenysége Veszprém megyében (1950–1954)
állandó bizottság megszervezésére. Ismertették az állandó bizottságok feladatát, hatáskörét stb., majd ezt követően a vb elnök javaslatot tett az állandó bizottsági tagokra. Az előterjesztett javaslat eltért a vb ülésen elfogadottól. Azon ugyanis a BM-nak a vb ülés után kézhez kapott határozata alapján változtatásokat eszközöltek. Az eredeti javaslat szerint ugyanis az egyes állandó bizottságokba bekerültek a szakigazgatás megfelelő osztályainak a vezetői. Az utóbb kézhez kapott BM utasítás viszont megtiltotta, hogy ez előforduljon. A megyei módosított javaslat az első hibáin azonban úgy „segít", hogy az osztályvezetőket meghagyja állandó bizottsági tagoknak, csupán nem az osztály melletti állandó bizottságokban. Az állandó bizottságok ilyen összetétele is elősegítette azt a veszélyt, hogy a vb, illetve a szakigazgatás függvényévé válnak, s tulajdonképpeni feladatuknak, a végrehajtás ellenőrzésének nem tudnak megfelelni. S valóban, már igen korán jelentkezett az igazgatási szervek részéről ilyen helytelen törekvés. Erre utal pl. a megyei tanács vb ülés következő határozata a népművelési állandó bizottsággal kapcsolatban : „ ... január hó folyamán részleteiben is tárgyalja meg a versenytervet — (az országos téli falusi kultúrverseny megyei tervéről van szó) — és a megyei bemutató február 11-i szervezését és előkészítését.' 118 Másrészt hibás véleményünk szerint azért is az osztályvezetők állandó bizottsági tagságának a fenti formában történő fenntartása, mert egy-egy szakterület problémáival foglalkozó osztályvezető nem valószínű, hogy élted szakterületen működő állandó bizottságban az eltérő feladatok iránt messzemenő érdeklődést mutasson. A járási tanácsok végrehajtó bizottságai december 6-án, illetve 9-i üléseiken foglalkoztak az állandó bizottságok megszervezésének kérdésével. Érdekes a keszthelyi járás vb ülés, ahol arra hívták fel a figyelmet, hogy még komoly problémák vannak a tanácstagok aktivitását illetően. Éppen ezért vigyázni kell, nehogy hasonlóképpen alakuljon a helyzet az állandó bizottságoknál. Határozatban utasította a vb ülés a vb titkárt, hogy személyesen vegyen részt segítségadás céljából a járási állandó bizottságok alakuló ülésein, ott az állandó bizottságok feladatait részletesen ismertesse. 119 A december 14-i tanácsüléseken megvitatták a járási és városi állandó bizottságokat. A megyei tanácsüléshez hasonlóan ezeken a tanácsüléseken is általában hozzászólás nélkül elfogadják a javasolt neveket. Ilyen szempontból kivételt jelentett a sümegi járási tanácsülés, ahol három hozzászólás volt e napirendi ponthoz. A hozzászólók igen helyesen a tömegkapcsolatok szempontjából hangsúlyozták az állandó bizottságok fontosságát. 120 A községi állandó bizottságok megalakítása 1950 december utolsó napjaiban tartott községi tanácsüléseken történt. A megalakulás előkészítése a későbbi munka szempontjaiból igen fontos volt. A jó előkészítés azt eredményezte, hogy a jelöltek szívesen elfogadták az állandó bizottsági tagságot, és nemegyszer már a tanácsülésre is konkrét javaslatokkal jöttek el pl. a zirci járásban. Hasonló volt a helyzet a sümegi járásban is. Mihályfán olyan javaslat hangzott el, hogy az iskoláskorú leányoknak szervezzen az állandó bizottság kézimunka tanfolyamat. Gyepűkajánon a kultúrház építésére való mozgósításban várnak sokat a megalakult áEandó bizottságoktól. 121 Aa előkészítő munkálatok azonban nem voltak mindenhol megfelelőek. Ennek következtében kirívó esetek is előforduutak pl. Papkeszin. Itt tanácsülésen az állandó bizottságokat „ ... minden hozzászólás nélkül elfogadták azzal, hogy nem is tudják mi az, de így kell lenni, hát jól van." 122 Olyan állandó bizottságtól aktivitást, jó munkát várni nem lehet, melynek tagjai nincsenek tisztában feladataival, szerepével és jelentőségével. Más jellegű hibák is előfordultak az állandó bizottságok alakítása kapcsán. Több helyen pl. nem beszélték meg az illető tanácstaggal, hogy állandó bizottsági taggá választják. Az sem érvényesült kellően, hogy a tanácstagokat érdeklődésüknek megfelelő bizottságba válasszák be. Ennek következtében egyes jelöltek nem akarták vállalni a tagságot. Sőt a rossz szervezés olyan esetével is talákozhattunk, hogy az egyik tanácstagot megválasztották a megyei közegészségügyi és népjóléti állandó bizottságba akkor, amikor 1951 szeptember l-ig Gödöllőn tanult a mezőigazdasági akadémián. 123 Résziben az állandó bizottságok szervezése körül elkövetett hibák, részben nem kielégítő munkájuk, részben pedig új osztályok létrehozása következtében 1951 márciusban átszervezték az állandó bizottságokat. A megyei tanács mellett működő bizottságok számát kettővel felemelték. Az újjászervezés azonban nem javította ki követkzetesen a decemberben elkövetett összes hibát. A megyei állandó bizottságokban pl. továbbra is részt vettek az előadókon kívül az apparátusból osztályvezetők, illetve egyéb apparátusi dolgozók. A legrosszabb helyzet 261