A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

B. Blickle Ilona: A tanácsrendszer létrehozása és a tanácsok kezdeti tevékenysége Veszprém megyében (1950–1954)

Ezek, a nézetünk szerint helytelen rendelkezések nagyon elősegítették, hogy a hatalmi és igazgatási oldal közti helyes viszony a tanácsoknál elmosódott, helyenként súlyosan eltorzult. A tanácsülések nem tudták azt a szerepet betölteni, ami szükséges lett volna. Ezt a központi gazdaságpolitikában, politiká­ban egyre erősebben jelentkező baloldali torzulások is táplálták. Abban, hogy egy-egy tanácsülés mennyiben tud feladatának megfelelni, mennyiben jelent tömeg­mozgósító erőt, nagy szerepe van annak is, hogy milyen alapos előkészítő munka előzi meg. Ha ilyen szempontból vesszük vizsgálat alá a Veszprém me­gyei , tanácsokra vonatkozó anyagokat, érdekes dol­got tapasztalunk. A tanácsok megalakulásától kezdve hangsúlyozták a tanácsülések jó előkészíte­nek fontosságát, A még tapasztalatlan községi tanácsi vezetőket a járási instruktori rendszer, a járási vezetőket a megyei instruktori rendszer ré­vén kívánták segíteni. A tanácsok alakuló ülését követő sümegi járási vb ülésen a vb tagok feloszt­ják egymás között a községek instruálási felada­tait, 07 A megyei tanács végrehajtó bizottsága is ho­zott olyan értelmű határozatot a községi tanácsülé­sekről tartott napirendi pontnál, hogy az instruálást nagy gonddal kell végezni, lehetőleg egy-egy helyre mindig ugyanaz a megyei, illetve járási instruktor menjen ki. 68 A tapolcai járási tanács vb határozata ia arról szólt, hogy a járási vezetők minden segít­séget adjanak meg a községi vezetőknek, hogy a tanácsülések a tanácstagok megjelenését, aktivitá­sát, a tanácsülés eredményességét tekintve 100 szá­zaiékosiak. legyenek. 69 Ez így első pillanatra igen helyes, teljes egészé­ben a célnak megfelelő intézkedésnek tűnik. Az elvileg helyes állásfoglalás a községi tanácsülések messzemenő segítését illetően a gyakorlatban nem valósult meg hibátlanul. A jelentkező problémák egyikét a tanácsi vezetők is hamar felismerik. „A községi tanácsok instiraálására kiküldött aktívákat nem válogatják ki elég gondosan, feladataikra nem oktatják ki őket..." — állapította meg a megyei tanács végrehajtó bizottságának 1951 május 29-i ülése. S valóban a községi tanácsülések előkészíté­sét segítő instruktorok munkája sok esetben nem volt kielégítő. Nagyon gyakori volt az az eset, hogy 1—2 órával a tanácsülés előtt, vagy éppen a tanács­ülésre érkeztek ki a községbe. 70 így az előkészítési munkában nem tudnak segítséget nyújtani. Előfor­dult, hogy a járási instruktor időiben kiérkezett pl. az 1950 decmiber végén tartott községi tanácsülésre Nagygyimótra. Meg is állapította a felkészületlen­séget, de nem adott segítséget arra hivatkozva, hogy utasítása szerint neki nem segíteni, hanem ellen­őrizni kell. 71 De nem ritkán olyan instruktor ment ki egy-egy községbe, aki még soha tanácsülésen nem vett részt, s akinek a szubjektív segítő szán­déka nem vonható kétségbe, de objektív segítséget adni sem az előkészítésnél, sem a tanácsülésen nem tudott. 72 Nem helyeselhető viszont a segítségadás­nak az a formája sem —• amivel szintén találkozha­tunk —, hogy az instruktor készíti el a beszámolót a helyi vb munkájáról a tanácsülésre. 73 Ez olyan segítséget jelentett, hogy önállóitilanságra szoktatta a községi vb elnököt, sőt lazaságot, nemtörődömsé­get is válthatott ki belőle annak tudata, hogy leg­rosszabb esetben majd helyette megoldják mások a íeladatolkat. Másrészt a beszámolást formálissá tette. Nézetünk szerint azonban legalább ennyire ko­moly problémát jelentett az, hogy az instruktor a tanácsülésen nemegyszer átvette a vezető, irányító szerepet, 7 ' 1 ténykedésével általa meghatározott irányba terelte a tanácsülés menetét. 75 Itt tulajdon­képpen annak a koncepciónak a továbbvitelével találkozhatunk, melynek alapián — bár átmeneti jelleggel — a tanácsokat felső szinten igazgatási szervnek rendelték alá. E koncepciónak megfele­lően pl. az instruktorok révén a járási tanács vb, vagy gyakran a szakigazgatás irányítja az alsóbb szintű községi tanácsülés munkáját, pedig a tör­yény értelmében a községi tanácsülés csak a járási tanácsülésnek alárendelt szerv. A felsőbb tanácsi igazgatási szervnek az alsóbb tanácsi hatalmi szerv irányában jelentkező irányító, ellenőrző tevékeny­sége azonban természetszerűleg nemcsak az instruk­tori rendszeren keresztül jelentkezett. A hatalmi és igazgatási szervek közti helytelen viszony, az igaz­gatási oszály túlsúlyra jutása jelentkezett pl., abban is, hogy a határozatokat többször a tanácsülés után szövegezték, hogy a napirendi pontok tárgyalása sokszor formális volt, nem jelentett elvi irányítást a vb számára. Egyáltalában az, hogy a tanácsülések reprezentatív ülésekké váltak. 76 A fentieket segítet­ték még olyan tényezők is, hogy a tanácsülés el­nöke a vb elnöke volt, s ez bizonyos befolyásolási lehetőséget adott a végrehajtó hatalom számára. Eb­ből a szempontból Veszprém megy/ében már 1952­ben megindult egy egészséges törekvés: különösen megyei szinten, de más tanácsüléseken is egyre gyakrabban elnököt választanak a tanácsülés leve­zetésére. 255

Next

/
Oldalképek
Tartalom