A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

B. Blickle Ilona: A tanácsrendszer létrehozása és a tanácsok kezdeti tevékenysége Veszprém megyében (1950–1954)

Ezek, a nézetünk szerint helytelen rendelkezések nagyon elősegítették, hogy a hatalmi és igazgatási oldal közti helyes viszony a tanácsoknál elmosódott, helyenként súlyosan eltorzult. A tanácsülések nem tudták azt a szerepet betölteni, ami szükséges lett volna. Ezt a központi gazdaságpolitikában, politikában egyre erősebben jelentkező baloldali torzulások is táplálták. Abban, hogy egy-egy tanácsülés mennyiben tud feladatának megfelelni, mennyiben jelent tömegmozgósító erőt, nagy szerepe van annak is, hogy milyen alapos előkészítő munka előzi meg. Ha ilyen szempontból vesszük vizsgálat alá a Veszprém megyei , tanácsokra vonatkozó anyagokat, érdekes dolgot tapasztalunk. A tanácsok megalakulásától kezdve hangsúlyozták a tanácsülések jó előkészítenek fontosságát, A még tapasztalatlan községi tanácsi vezetőket a járási instruktori rendszer, a járási vezetőket a megyei instruktori rendszer révén kívánták segíteni. A tanácsok alakuló ülését követő sümegi járási vb ülésen a vb tagok felosztják egymás között a községek instruálási feladatait,

07 A megyei tanács végrehajtó bizottsága is hozott olyan értelmű határozatot a községi tanácsülésekről tartott napirendi pontnál, hogy az instruálást nagy gonddal kell végezni, lehetőleg egy-egy helyre mindig ugyanaz a megyei, illetve járási instruktor menjen ki.

68 A tapolcai járási tanács vb határozata ia arról szólt, hogy a járási vezetők minden segítséget adjanak meg a községi vezetőknek, hogy a tanácsülések a tanácstagok megjelenését, aktivitását, a tanácsülés eredményességét tekintve 100 százaiékosiak. legyenek.

69 Ez így első pillanatra igen helyes, teljes egészében a célnak megfelelő intézkedésnek tűnik. Az elvileg helyes állásfoglalás a községi tanácsülések messzemenő segítését illetően a gyakorlatban nem valósult meg hibátlanul. A jelentkező problémák egyikét a tanácsi vezetők is hamar felismerik. „A községi tanácsok instiraálására kiküldött aktívákat nem válogatják ki elég gondosan, feladataikra nem oktatják ki őket..." — állapította meg a megyei tanács végrehajtó bizottságának 1951 május 29-i ülése. S valóban a községi tanácsülések előkészítését segítő instruktorok munkája sok esetben nem volt kielégítő. Nagyon gyakori volt az az eset, hogy 1—2 órával a tanácsülés előtt, vagy éppen a tanácsülésre érkeztek ki a községbe.

70 így az előkészítési munkában nem tudnak segítséget nyújtani. Előfordult, hogy a járási instruktor időiben kiérkezett pl. az 1950 decmiber végén tartott községi tanácsülésre Nagygyimótra. Meg is állapította a felkészületlenséget, de nem adott segítséget arra hivatkozva, hogy utasítása szerint neki nem segíteni, hanem ellenőrizni kell.

71 De nem ritkán olyan instruktor ment ki egy-egy községbe, aki még soha tanácsülésen nem vett részt, s akinek a szubjektív segítő szándéka nem vonható kétségbe, de objektív segítséget adni sem az előkészítésnél, sem a tanácsülésen nem tudott.

72 Nem helyeselhető viszont a segítségadásnak az a formája sem —• amivel szintén találkozhatunk —, hogy az instruktor készíti el a beszámolót a helyi vb munkájáról a tanácsülésre.

73 Ez olyan segítséget jelentett, hogy önállóitilanságra szoktatta a községi vb elnököt, sőt lazaságot, nemtörődömséget is válthatott ki belőle annak tudata, hogy legrosszabb esetben majd helyette megoldják mások a íeladatolkat. Másrészt a beszámolást formálissá tette. Nézetünk szerint azonban legalább ennyire komoly problémát jelentett az, hogy az instruktor a tanácsülésen nemegyszer átvette a vezető, irányító szerepet,

7

'

1 ténykedésével általa meghatározott irányba terelte a tanácsülés menetét.

75 Itt tulajdonképpen annak a koncepciónak a továbbvitelével találkozhatunk, melynek alapián — bár átmeneti jelleggel — a tanácsokat felső szinten igazgatási szervnek rendelték alá. E koncepciónak megfelelően pl. az instruktorok révén a járási tanács vb, vagy gyakran a szakigazgatás irányítja az alsóbb szintű községi tanácsülés munkáját, pedig a töryény értelmében a községi tanácsülés csak a járási tanácsülésnek alárendelt szerv. A felsőbb tanácsi igazgatási szervnek az alsóbb tanácsi hatalmi szerv irányában jelentkező irányító, ellenőrző tevékenysége azonban természetszerűleg nemcsak az instruktori rendszeren keresztül jelentkezett. A hatalmi és igazgatási szervek közti helytelen viszony, az igazgatási oszály túlsúlyra jutása jelentkezett pl., abban is, hogy a határozatokat többször a tanácsülés után szövegezték, hogy a napirendi pontok tárgyalása sokszor formális volt, nem jelentett elvi irányítást a vb számára. Egyáltalában az, hogy a tanácsülések reprezentatív ülésekké váltak.

76 A fentieket segítették még olyan tényezők is, hogy a tanácsülés elnöke a vb elnöke volt, s ez bizonyos befolyásolási lehetőséget adott a végrehajtó hatalom számára. Ebből a szempontból Veszprém megy/ében már 1952ben megindult egy egészséges törekvés: különösen megyei szinten, de más tanácsüléseken is egyre gyakrabban elnököt választanak a tanácsülés levezetésére. 255