A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

B. Blickle Ilona: A tanácsrendszer létrehozása és a tanácsok kezdeti tevékenysége Veszprém megyében (1950–1954)

Mind a magyarországi tanácsrendszer, mind a szovjetek lényege azonos: a szocialista állam szervei. „Bármennyire különfélék a szocializmus építésének időszakában az új, népi államhatalom formái, egy a lényegük, a proletárdiktatúra.. ."

64 Éppen ebből adódóan igen sok hasonló vonás található a szovjetek és tanácsaink között. Ilyen, lényeget érintő hasonlóságak: а törvényhozó hatalomnak alá van rendelve a végrehajtó hatalom, a tanácsttagok, illetve a szovjetek kötelesek beszámolni választóiknak és visszahívhatók, lényeges közös vonásuk a tömegszervezeti jelleg stb. A hasonlóságok ellenére azonban tanácsaink nem azonosak a szovjetekkel, a proletárdiktatúra más-más formáit jelentik. Mik azok a leglényegesebb vonások, melyekben a két forma eltér egymástól? Az egyik ilyen lényeges eltérés: egészen más történelmi viszonyok között alakultaik ki. A szovjetek alulról, népi kezdeményezéssel létrehozott forradalmi harci szervezetek voltaik, melyek fegyveres felkeléssel jutottak hatalomra. Fejlődési körülményeikre rányomta bélyegét, hogy működésük kezdetén többéves polgárháborúval és intervencióval kellett megküzdenie. Az itt elért győzelmet követően is egyetlen ország volt, ahol a szocializmust építették, és ez különböző gazdasági, politikai, társadalmi feladatok megoldását a nagyfokú feudális elmaradottság mellett csak tovább nehezítette. Ugyanakkor Magyarországon nem fegyveres, hanem viszonylag békés úton történt a proletárhatalom győzelme. Az államgépezet szétzúzása fokozatosan történt, s ezt a folyamatot zárta le 1950-ben a tanácsrendszer felülről való megteremtése. Az ellenforradalmi intervenciót és polgárháborút a szovjet csapatok jelenléte kilátástalanná tette. Államunknak nagy segítséget jelentett, hogy nem egyedüli országként építette a szocializmust. Magyarország történeti fejlődésének sajátosságaiból és abból, hogy Magyarországon mások voltak a belső osztályerőviszonyok, más volt a nemzetközi helyzet, mint Oroszországban 1917-ben, következnek olyan további sajátosságok, mint pl. a Parlament és a Népfront létezése.

65 v V. A szocialista államira jellemző egyik alapelv: a törvényhozó és végrehajtó hatalom szoros kapcsolata. E viszonyban a végrehajtó hatalom alá van rendelve a törvényhozó hatalomnak. Ez az alapelv nemcsak a központi szerveket illetően, hanem az állam helyi szerveire, a tanácsokra is érvényes. Az államhatalmi oldal megtestesítője a tanácsülés, az államigazgatási oldalé pedig a vb szakigazgatással. Természetesen ez a szétválasztás nem lehet merev, mert a gyakorlatban sem jelentkezik ilyen élesen. A vb az egyes tanácsülések közben gyakorolhat hatalmi funkciót is, s egyes esetekben hasznos lehet az is, ha szorosabban véve az igazgatáshoz tartozó kérdéseket megvitat a tanácsülés. Itt csupán a helyes arányok megtalálása a fontos, nehogy pl. a tanácsülés igazgatási részproblémákat tárgyalgató szervvé váljon, mely nem tudja tulajdonképpeni szerepét, feladatát betölteni, illetve a vb átvegye a tanácsülés szerepét. A tanácsok áUamlhatalmi jellegének a tárgyalását azonban nem helyes elválasztani tömegszervezeti jellegének vizsgálatától. A kettő között szoros kapcsolat, kölcsönhatás van. A tanácsok hatalmi ténykedésének eredményessége nagyrészt attól függ, hogy mennyire sikerül széles tömegeket bevonni a feladatok megoldásába. Ugyanakkor viszont a tömegek bevonására annál nagyobb a lehetőség, minél inkább látják, hogy a tanácsok valóban a helyi hatalmi szervek, hogy a tanácsok eleget tudnak tenni és eleget is tesznek a hatalmi funkcióból rájuk háruló feladatoknak. A tanácsok államhatalmi és tömegszervezeti jellegének kibontakoztatása szempontjából nagy jelentősége van a tanácsülésnek. Mennyiben tudtak ezen feladatnak megfelelni Veszprém megyében 1950— 54нЬеп a tanácsok? A válaszadásnál az I. tanácstörvény idevonatkozó rendelkezéseiből kell kiindulnunk. A törvény értelmében a tanácsokat a Minisztertanács alá rendelték. A törvénnyel együtt ismertetett 143/1950. V. 18. M. T. sz. rendelet ezt a jogkört átruházta a Belügyminisztériumra. Nézetünk szerint a kérdés elemezésénél nem az az oldal tarthat érdeklődésre számot, hogy „elvi hiba", vagy „átmeneti-közvetítő" megoldás eredményeképpen történt-e ez így.

66 Ez a kétségkívül hibás intézkedés a gyakorlatban egy sor további hiba jelentkezéséhez járult hozzá. Hasonló irányban hatottak a tanácsitörvény egyéb cikkelyei is. így a 30. §. 1. bek. a tanácsülések közti időre teljes hatalmi jogkörrel ruházta fel a vb-t. A tanács nevében hozhatott rendeleteket, bár ezeket a tanácsülésnek be kellett mutatnia, —' azt viszont nem szabta meg a törvény, hogy mikor. Tehát még csak arra sem kötelezte a vb-t, hogy a rendelet meghozatalát követő tanácsülésen azt be kell mutatnia. 254