A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Beszteri Béla: A nemzeti bizottságok tevékenysége Veszprém megyében (1945. április–1949. január)

végrehajtását szívén viseli, „továbbá, mely a köz­ség érdekeit tartja legelőször is szem előtt és nem a magánosok és egyesek érdekeit." A Kisgazdapárt képviiselője ellenezte a képviselőtestület újjászerve­zését: „Nem lehet a község legnagyobb adófizetőitől megvonni a jogot, hogy a képviselőtestületben he­lyet foglaljanak. Virilisek mindig voltak és mindig is kell, hogy legyenek." A NB tagjainak többsége tiltakozott a fenti kijelentés ellem és azt hangsúlyoz­ták, hogy „elmúlt az idő, amikor a virilisek dön­tötték el a község sorsát." Végül is a NB 10 :6 arányban kimondta a képviselőtestület átalakítását és a pártok arányszámának megállapításánál az 1947. évi országgyűlési választásokat vette alapul. 2 * 1 Más községekben is sor került hasonló vitára. Mezőszentgyörgyön a kisgazdapártiak az 1945-ös*«. számaránynak megfelelően akarták a képviselőtes­tület összetételét megállapítani. A NB azonban nagy többséggel — helyesen —• az 1947 augusztusi válasz­tási eredmények alapján állapította meg a képvise­lőtestület összetételét. 281 Mezőszilason a NB a FKP­ból 8, a NPP-ból 3 főt nem fogadott el képviselő­testületi tagságra németbarátság, munikásellenesség, antiszemita uszítás, a közigazgatásra és a közélel­mezésié káros tevékenység miatt. 282 A képviselőtestületek újjászervezése lényeges po­zitív változást hozott többségüknek összetételében. Többnyire a MDP tagjai kerültek számszerű több­ségbe a többi pártokhoz viszonyítva. 283 Ritka az olyan eset. ahol a Kisgazdapárt adta a legtöbb képviselőtestületi tagot. Ilyen volt pl. Nagy­gyimót, ahol a MDP 7, a FKP 8, a NPP 3 és a FÉKOSZ 2 tagot delegált. 28 "' , A NB utolsó ténykedése az 1949-es népszámlálá­sok előkészítése volt. ök javasolták a népszámlá­lási összeíró biztosokat és felülvizsgálókat. VIII. A szocializmus építésének megkezdése idején a megye NB-ainak eredményes újjászervezése követ­keztében a NB-ok munkája fellendülőben volt. Ter­mészetes és szükséges is lett volna, hogy az átszer­vezett NB-ok az előző időszakasznál nagyobb sze­repet kapjanak, hogy a bennük megtestesült népi tettrekészség és aktivitás a szocializmus építésé­hez adjon friss lendületet. Erre azonban már nem került sor. A MDP 1948 május 9-én nyilvánosságra hozott programnyilatkozata a NB-ok további sorsáról sem­236 mit sem említ. A programnyilatkozat — egyébként helyesen — az új Függetlenségi Front megteremté­sét tűzte célul. A szocializmus építésének megkez­désével szükségessé vált, hogy a dolgozó osztályok együttműködése is fejlődésen menjen át. Véleményünk szerint az lett volna a helyes meg­oldás, hogy az új népfront a NB-okra támaszkodott volna, tehát, ha a NB-ok a népfront helyi szerve­zeteivé alakultak volna át. Ezzel szemben azonban a párt vezetésében az a helytelen nézet vált ural­kodóvá, hogy a szocializmus építése idején a NB-ok már betöltötték történelmi hivatásukat, tehát nincs rájuk továbbá szükség. A NB-okban megtestesülő öntevékenység lebecsülése magát az új népfrontot is talajtalanná tette, mivel ez nem támaszkodott a munlkások és parasztok helyi tömegmozgalmára. Majd a szektás politika következtében a népfront működése formálissá vált,csupán a választások ide­jén fejtett ki tevékenységet. A NB-ot a Függetlenségi Front megalakításával egyidejűleg feloszlatták. Ezt fejezte ki az Országos NB határozata. „Az ONB mérlegelve az ország po­litikai és gazdasági életében a felszabadulás óta végbement alapvető változásokat, s annak figyelem­bevételével, hogy február 1-én megalakul a Magyar Függetlenséigi Front, a NB-ok történelmi érdemei­nek hangsúlyozása mellett határozatikig kimondja, hogy a NB-ok február 1-ével (1949 február 1. Meg­jegyzés tőlem: B. B.) az ország egész területén meg­szűnnek." 285 Befejezésül tisztázzuk a NB-ok helyét a felszaba­dult ország közéletében. A NB-ok forradalmi nép­szervek voltak (többségükben Veszprém megyében is). Többségük tevékenységét a helyi kommunisták javaslatai, kezdeményezései határozták meg. Az egy­szerű munkások, parasztok, kisiparosok, vagy kis­kereskedők, tehát a dolgozó nép vette kezében a népi szerven keresztül saját községe, városa, me­gyéje sorsának irányítását. A felszabadulást követő első hónapokban tevékenységük kiterjedt az élet minden területére, ök látták el a közigazgatás munkáját, mint hatalmi szervek tevékenykedtek. A megyei tapasztalatok is azt bizonyítják: kima­gasíló szerepet töltöttek be az élet vérkeringésének beindításában. Megszervezték a romok eltakarítá­sát, gondoskodtak az élelemről,, helyreállították a közbiztonságot, intézkedtek a járványok megelőzé­séről, a helyi üzletek és üzemek beindításáról, a mezőgazdasági munkák elkezdéséről. Nélkülük alig lett volna elképzelhető az ország vérkeringésének gyors elindítása. t> '

Next

/
Oldalképek
Tartalom