A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Beszteri Béla: A nemzeti bizottságok tevékenysége Veszprém megyében (1945. április–1949. január)

ft nép túlnyomó többsége nem ismerte fel a forradalom igazi jellegét és a népi demokrácia ellen tá• madó erők valódi politikai arculatát."

179 Az első nagy összecsapást a haladás és a reakció erői között az 1945 őszi választások jelentették. A reakció Veszprém megyében is előretört. A MKP győri területi tikára (ehhez a területhez tartozik Veszprém megye is) 1945 június 13-án így jellemzi a helyzetet: „A pártokkal kapcsolóiban meg kell állapítanunk azt, hogy különösen a Dunántúl nyugati határa felé a Kisgazdapárt meglehetősen erős terrorral dolgozik... A kisgazdák általában Veszprémben és Sopronban nemcsak hogy erősen, hanem terrorisztikus módon is dolgoznak. Előfordult, hogy utasításokat adtak, hogy gyűlések tartása szigorúan tilos."

180 A választásokat megelőző politikai küzdelmek során a reakciós elemek elérkezettnek látták az időt, hogy a kommunista párttal szemben fellépjenek és gyengítsék választási esélyeit. A kommunistaellenes utasításokat dr. Rainprecht Antal kisgazdapárti főispán vezeti be Csöglén elmondott választási beszédében. „A rendőrséget lecsibészezte és bejelentette, hogy olyanok érkeznek a községbe, akik azt kérik, hogy a Kommunista Pártba lépjenek be, fogjanak össze és furkósbottal verjék agyon. A főispán azt is kijelentette, hogy a kommunisták nem ismernek magánvagyont és ezek kolhozgazdálkodást akarnak bevezetni. A kisgazdák fogjanak össze és csak a FKP-ba lépjenek 'be."

181 A kommunista párt papkeszi szervezete arról számol be, hogy a község reakciós kisgazdapárti nagygazdái „ ... A jelszót kiadták, hogy a FKP-nak kell győzni, mert csak úgy állnak szóba velünk az angolszászok s akkor megindul a forgalom és lesz mindenünk. Már egyes nagygazdák addig mentek, hogy olyan kijelentéseket tesznek, hogy kommunista vért szeretnének inni."

182 A kommunisták erre kiadják a jelszót: „Sürgősen cselekedni kell...", a reakciós jegyzőt és egy volt bérlőt, a kommunistaellenes mozgalom vezetőit el kell távolítani a községből. Borzaváron a kisgazda közjegyző egy nyilvános népgyűlésen támadta a kommunista pártot és kijelentette, hogy ha a Kisgazdapárt megnyeri a választást, a kommunista pártot be fogják tiltani.

ш A választások lebonyolításában a NB-ok tevékenyen kivették a részüket. Az országos NB a helyi NB-okhoz intézett felhívásában arra szólítja fel a helyi NB-okat, hogy ,..., minden tekintély ükkel őrizzék meg a választások tisztaságát. Vigyázzanak arra: a választási harc során az agitáció ne éleződjön ki olyan mértekben, hogy a NFF-ben tömörült demokratikus pártok az ország demoíkraitikus erőinek választások utáni együttműködését megakadályozza."

184 A NB-ok a megyében is a 20/1945. В. M. sz. rendelet értelmében kijelölték az összeíró bizottságokat és elvégezték azok kioktatását tennivalóikra. Ismeretes, hogy a választások a, Kisgazdapárt abszolút többségét eredményezték (megszerezték a szavazatok 57 százalékát). A MKP 17 százalék, az SZDP 17,4 százalék, és a NPP 7 százalék szavazatot kapott országosan. Veszprém megyében, az ország aikkor politikailag egyik legelmaradottabb részén, ahol „a nyilas fertőzés a leginkább hatott, ott, ahol a feudális uralom a parasztságban, a cselédségben a legtovább őrizte meg a jobbágyi alázatosság szellemét, azon, a Dunántúlon, amely jóval később szabadult fel, mint a Tiszántúl, ahol tehát a demokrácia csak jóval később kezdhette el és jóval kisebb eredménnyel folytathatta tisztogató és átnevelő mun'káját.. .",

,8ri az országosnál is rosszabb volt a helyzet. A Kisgazdapárt 85 016 szavazattal (66,6 százalékot), a MKP 16 503 szavazattal 13 százalékot, a SZDP 17 136 szavazattal 13,5 százalékot, a NPP 9679 szavazattal 7,6 százalékot és végül a PDP 1397 szavazattal 1,1 százalékot kapta meg.

186 Mindez azt mutatja, hogy a Kisgazdapárt még az 'országosnál is jóval nagyobb befolyással rendelkezett. A két munkáspárt elmaradt az országos eredményektől, egyedül a NPP ért el néhány tized százalékkal jobb eredményt az országos képhez viszonyítva. Ebből már látni lehet, hogy a megyében még hevesebb rohamot indít a reakció a haladás erői és az ed^ig elért demokratikus vívmányok ellen, még nehezebb a kommunisták által vezetett baloldali erők helyzete, mint országosan. A reakció a megyében is vérszemet kapott a választási siker hatására. Ki akarta használni a számára kedvező helyzetet és véglegesen felszámolni az addig megvalósított demokratikus vívmányokat. Támadása fő színterének a földosztás elleni harcot választotta. A földosztás elleni támadásuk szórványosan már 1945 tavaszán-nyarán megkezdődött, a választások után azonban tömegméretűvé vált. Siófokon a hírhedt jegyző már 1945 áprilisában be akarta szüntetni a földosztást, ezért a következő hazugsághoz folyamodott: „...bejelentette, hogy a földosztást lefújták... a kormány visszavonta a végrehajtást kimondó rendeletet s így a földigénylő bizottságnak nincs létjogosultsága."

187 224 / /