A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Beszteri Béla: A nemzeti bizottságok tevékenysége Veszprém megyében (1945. április–1949. január)

1945 nyarán egyes reakciós földbirtokosok fenyegetőzésekkel, az igazságszolgáltatásiban levő befolyásukban bízva akarták elrémíteni a parasztokat a földosztástól. Egy pápai földbirtokos a következő szövegű fenyegető levelet írta az egyik földhözjuttatottnak: „Figyelmeztetem, ha a lábát az én földemre rá meri tenni, a Népügyészségnek, illetőleg a Népbíróságnak fogom jelenteni és kártérítésért beperelem." A földigénylő bizottságot pedig így próbálta terrorizálni: „Hogyha G. mégis belemegy a földembe, feljelentem a népbíróságnak és kártérítésért perelni fogom. És ezért felelősséggel tartozik a tisztelt bizottság is. mert rászabadította a földre G-t."

188 A földreform vívmányainak megsemmisítése érdekében folytatott reakciós támadást a MKP járási konferenciája így jellemzi: „A földért való harcban a reakció erős előretörést mutat. A régi földbirtokosok, a nyugatról visszaszivárgók teljes erővel azon vannak, hogy visszaszerezzék földjeiket," hogy félrevezessék az új gazdákat."

189 A földreform, elleni támadás súlyosságát mutatja, hogy a balatonfüredi járásiban 70 százalékát támadták meg a kiosztott földeknek.

190 Nemesszalókon a Földigénylő Bizottság kiosztotta G. L. és D. Gy. nyugalmazott főszolgabíró földjét. A volt tulajdonosok népellenesek és németbarátok voltak. Internálva voltak akkor is, és mégis a Megyei Földbirtokrendező Tanács visszaadta földjüket.

191 Gyulafirátóton a Földigénylő Bizottság elnökének a katolikus papot választották meg. Az uraság földjéből összesen 17 (!) holdat osztottak ki, a többit meghagyták neki. A földigénylőknek az uraság különböző rémhíreket terjesztett, hogy azok ne merjenek menni dolgozni. A nagybirtokosok ügynökei a Megyei Földbirtokrendező Tanácsban fejtették ki szabotáló tevékenységüket. A kitelepített volksibuindisták földjeihez nem akartak hozzányúlni. Szabotálták a telepítéseket. Nem lehet persze ezen csodálkozni, ha elmondjuk, hogy a Megyei Földbirtokrendező Tanács elnöke egy volt földbirtokos volt.

192 A reakció a választási sikereket terrorakciókra is felhasználta a kommunista párt ellen. Somlóvásárhelyen letépték a párt zászlaját, a falakra gyalázkodó feliratokat írtak. Magyarpolányban a kommunista párttitkárt kiirtással fenyegették meg. Hazaszivárgot!; SS-ek tüzeltek a rendőrségre. Ajkarendeken is a volksibundisták fegyveres ellenállást kezdeményeztek. Soimlóvásárhelyen a rendőrség egyik beosztottját két SS megtámadta, az elvtárs csak fizikai erejének köszönhette, hogy felülmaradt. Mindezek 1945 novemberben és december elején történtek.

193 Zalahalápon a volt uradalmi ispán a község kommunista párttitkára ellen fegyveres merényletet követett el és súlyosan megsebesítette, tüdőlövést ejtett rajta, A vérben fetrengő férje segítségére siető asszonyt meggyilkolta. Mindezt a gaztettet azért követte el, mert a párttitkár a NB ülésen szóvátette, hogy a volt ispán foglalkozás nélkül, munkátlanul él és a kötelező közmunka alól is kivonja magát.

194 Nagytevelen .a kitelepítésre kerülő sváb lakosság megtámadta a telepeseket. „Holmijukkal együtt kiszórták őket az udvarra és ütlegelni kezdték őket. Az egyik telepest már a földre nyomták és fojtogatták, amikor az odaérkezett rendőrség közbelépett." Itt a NB tagjainak nagyobb része is Volksibund-tagokból állt. Keszthelyen utcai tüntetést is szervezett a reakció. Az internátus diákjai összetörték és ellopták a kommunista faliújságot, nyíltan énekelték a Szálasa indulót.

11

'

5 A keszthelyi premontrei gimnázium egyes diákjai még később is, május 1-én nyilas és legitimista röpcédulákat terjesztettek. A diákok felbujtója egy szerzetes-tanárnő volt.

196 A kommunista párt ellentámadását már a választások utáni új kormány megalakítása során megkezdte. Jelentős eredmény volt 1946 januárjában az üzemi bizottságok megválasztása, ahol túlnyomórészt a munkásság jutott győzelemre. A reakció elleni támadás kiinduló pontja volt a köztársaság kikiáltásáért folytatott harc. A NB-ok ünnepi felvonulásokat és gyűléseket szerveztek a köztársaság megszületése alkalmából. Ezek a gyűlések annak a fogadalomtételnek a jegyében zajlottak le, hogy a „nemzet függetlenségét, a magyar nép szabadságát és a demokratikus magyar köztársaságot megőrzi, megvódeimezi mindenfajta támadással szemben."

1

'' A MKP Veszprém megyei Pártértekezlete 1946 február 24-^én hozott határozatában „a legélesebben tiltakozik a földreform vívmányainak megsemmisítésére irányuló minden kísérlet ellen." Az értekezlet határozatában követeli, hogy „ ... A földbirtokosoktól elvett földet ne lehessen visszaadni."

198 A kommunista párt irányításával az újonnan földhözjuttatottak Nemesszalókon és Lörmtepusztán kaszával védték meg a földet. Veszprémben a FÉKOSZ megyei nagygyűlésén tiltakozott a földreformot ért támadások ellen, 1946 február elején.

190 A MKP 1946 március 9-i, Veszprémben megtartott konferenciája határozatba foglalta: „ ... jöhessen bármi utasítás bárkitől, egy barázda földet vissza nem 225