A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Beszteri Béla: A nemzeti bizottságok tevékenysége Veszprém megyében (1945. április–1949. január)

jövőbeni működését a NB szükségesnek tartja. A kisszöllősi NB azzal indokolja a KALOT újbóli megszervezését, hogy „ ... ajánlatos volna a KALOT egyesületet újra megalakítani már azért is, mert soha olyan nagy szükség nem volt fiatalság átnevelésére, mint most."

169 Az ifjúság nevelésére tényleg nagy szükség volt, de nem reakciós klerikális szellemben. A fenti tények is azt mutatják, hogy a NB-ok többsége nem tudta eredményesen felvenni a harcot a fasiszta, a reakciós és klerikális maradványok ellen, a Horthy-korszak ideológiai fertőzése mély nyomokat hagyott az emberek gondolkozásában. A súri NB a községi KALÁSZ egyesület demokratikus átszervezése után javasolja csak működésének folytatására.

170 Volt azonban néhány NB, amely a reakciós és klerikális egyesületek feloszlatása mellett állt ki. A Pápa városi NB a Belvárosi Katolikus Kör, a Katolikus Legényegylet és a Keresztény Munkásegylet feloszlatását javasolja, mert működésűiket „politikai szempontból nem tartja kívánatosnak."

171 A balatonfűzfői NB a Fürdőtelep Egyesület feloszlatását javasolta azzal az indokolással, hogy az „mindenkor a villatulajdonosok érdekeit képviselte." A berhidai NB a peremartoni gyártelepen működő Szittya Sportegyesületet feloszlatta és helyette a MADISZ Sportegyesületet alakította meg.

172 A fasiszta métely és népellenes szellem kiküszöbölését célozták a fasiszta és egyéb reakciós személyekről elnevezett utcák neveinek megváltoztatására hozott NB-i határozatok. A veszprémi NB már működése legelső időszakában bizottságot küldött ki „a fasiszta vezérekről elnevezett utcák neveinek megváltoztatására. ' '

J 73 A, bizottság sorra elő is terjesztette javaslatait és így fokozatosan, még 1945 első felében sor került a szükséges utcanév-változtatásokra. Keszthelyen a NB 28 utca nevét változtatta meg és utasítást adott az utcát jelző táblák kicseréléséire.

174 A balatonfüredi NB utasította az elöljáróságot a leventeotthon, levente sportpálya, Baross Szövetség és más letűnt rezsimbeli feliratok eltávolítására.

175 Azonban a fasiszta és egyéb népellenes maradványok elleni harcnak — a viszonylag legeredményesebb formája sem volt minden esetben a legkövetkezetesebb, mutatja ezt a balatonfüredi NB. 1945 május 9-i határozata. Hét utca elnevezését változtatta meg, de meghagyta a Darányi Kálmán utca elnevezést arra való hivatkozással, hogy Darányi „a balatonfüredi járásnak több éven keresztül országgyűlési képviselője volt, kinek a község, valamint annak polgárai és a fürdőtelep sokat köszönhet" és ezt az utcanevet mindaddig meg is tartják, míg el nem dől, hogy Darányi Kálmánt országos viszonylatban háborús bűnösnek nyilvánítják-e.

176 A NB-ok a fasiszta könyvek és sajtótermékek összegyűjtésén is fáradoztak. A takácsi NB a tiltott sajtótermékek összegyűjtésére az iskolák igazgatóit és tanszemélyzetét kérte fel, két nemzeti bizottsági tagot is kijelölt, hogy „főleg azokon a helyeken, ahol könyvtárak vannak, személyesen ellenőrizzék a sajtótermékeket." Egyben utasították az elöljáróságot, hogy a lakosság figyelmét az összegyűjtésre dobszó útján több ízben hívja fel.

177 A NB-ok és a rendőrség hasonló jellegű felhívásai, az elöljáróságok intézkedései azonban nem jártak kellő sikerrel. Még 1947 január 2-án is a megyei rendőrkapitányság vezetőjének kellett felszólítást kiadni a fasiszta könyvek beszolgáltatására.

178 összegezve a NB, az egyéb népi szervek és az államhatalom szerveinek a fasiszta és reakciós maradványok ellen folytatott harcát, azt állapíthatjuk meg: ez a harc bár ért el sikereket, megközelítőleg sem hozta meg a kívánt eredményeket, elsősorban a legjelentősebb területeken: a közigazgatási szervek, a bíróság, a honvédség, a karhatalom megtisztításában. Az igazoló bizottságok és a népbíróságok meglehetősen kevés eredményt értek el a reakciósok, illetve a hazaárulók és háborús bűnösök elleni harcban. Mindez természetesen összefügg a népi forradalmi szervek gyengeségeivel, a dolgozó tömegek politikai elmaradottságával is. V. С A felszabadulást követő első hónapok visszahúzódása után a reakciói erői egyre gyorsabban tömörültek, aktivizálódtak. Erői a Kisgazdapárt körül csoportosultak. Jelentős gazdasági hatalommal rendelkeztek, képviselői az állami élet valamennyi szervében jelen voltak. Biztos, kipróbált támogatóra találtak a katolikus klérusban. Kihasználták a néptömegek politikai-ideológiai elmaradottságát. Demagóg jelszavaik demokratikus látszatot keltettek és alkalmasak voltak nagy tömegek megtévesztésére. A reakció megnyergelte a • tömegek vallásos hitét, úgy lépett fel, mini a magántulajdon és az erkölcs védelmezője. Hazug rágalmakkal feketítette be a kommunistákat. A kommunista pártvezetés hibásan ítélte meg a korabeli erőviszonyokat, túlbecsülte befolyását a tömegek körében, nem látta, hogy „még