A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)
Beszteri Béla: A nemzeti bizottságok tevékenysége Veszprém megyében (1945. április–1949. január)
\ Imre nyilas főispánt 4 évi fegyházra ítélte. A NB 1946 január 25-i ülésén heves vitát váltott ki az egyik kommunista párti bizottsági tag felszólalása, „melyben a népbíróság a nyilas főispán feltűnően enyths ítéletének megbélyegzését és a NB tiltakozásának kifejezésre juttatását javasolta. Szóvá tette, hogy szegény munkás- és parasztszármazású nyilas párttagok sokkal súlyosabb büntetéseket kapnak. A kisnyilasok hozzátartozói nélkülöznek családfő és kenyérkereső nélkül. Ugyanakkor egy főispán, a rendszer leghűségesebb és legexponáltabb személyisége, aki razziákat tartott szökött magyar katonák, fiatal leventék után és azokat a frontra dobta, akkor, amikor már Budapest is elesett, és a harc a magyar nép számára öngyilkosságot jelentett, felháborítóan enyhe ítélettel ússza meg. Ilyen főispánoknak köszönheti a társadalom, hogy nem látta tisztán a magyar nép a saját tragédiáját." 158 A kommunista javaslatot végül is heves vita után szótöbbséggel elfogadta a NB és tiltakozásul az ügyben felírt az igazságügyminiszterhez. A NB kifejezte tiltakozását Mindszenty hercegprímásnak a politikai életbe való jogtalan beavatkozása ellen. A NB hangsúlyozza, hogy „Mindszenty beszédei rágalmakkal vannak telve és a demokráciát támadják hátba. A NB — fejezi be a határozat — a legerélyesebb eszközökhöz fog nyúlni, ha Veszprémben is hasonló tünetek előfordulnának." 159 Az első enyhe ítélet megismétlődésének megelőzése érdekében a NB 1946 májusában, ismét egy kommunista bizottsági tag indítványa: a, elhatározta, hogy a vármegye kézrekerült legnagyobb háborús gonosztevőjének, dr. Buda István yolt főispánnak népbírósági tárgyalására a NB politikai ügyész kirendelését is kérje az igazságügyminisztertől és erre a megyei rendőrfőkapitányt fogadta el. 1,:o Nyilas és egyéb népellenes elemekkel szemben néhány esetben határozott eréllyel jártak el a NB-ok a maguk hatáskörében. A balatonfüredi NB pl. a letartóztatásban levő nyilasokkal hozatta rendbe a piszkos és elhanyagolt állapotban levő fürdőtelepet. 161 Később is volt rá eset, hogy reakciósokat a NB-ok internáló táborba javasoltak. így jellemzi az adászteveli NB az egyik ilyen egyént: „a mai napig is aknamunkát végez. Állandóan bujtogatja reakciós barátait, ill. községünk egypár kisgazda emberét, hogy a békét és nyugatiamat felkavarják községünkben." 162 Az alsóőrsi KP panaszt tett a járási NB-nak a rendőrség működése ellen, mivel a nyilas vezetőkkel szemben nem jár el elég eréllyel. A NB megf / 222 tárgyalta a kommunisták javaslatát és felhívást intézett a rendőrkapitánysághoz, hogy „a volt lovasi községi vezetőt tartsa szemmel és szigorúan járjon el." 193 Minthogy a reakció tevékenysége „lépten-nyomon" éreztette hatását, ahogyan azt a tapolcai NB megállapította, ezért az ellene folyó kíméletlen harcot tartotta szükségesnek. Ezt azzal indokolta, hogy „ ... a reakciósok a mai időket éppúgy akarják levezetni, mint azt tették 1919-ben..." Egy későbbi alkalommal már a rendőrséget sürgeti meg a NB, hogy lépjen fel a rémhírterjesztés ellen. 16 '* A NB-ok több kis embernek, akik csekély bűnük miatt kerültek letartóztatásba, az internálás alóli felmenteiét kérte a belügyminisztertől.** Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programja az összes teendők közül első helyre teszi az ország aktív részvételét a német fasiszták elleni harcban. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945 január 20-án toborzási felhívást intézett a magyar néphez. Veszprém megye sajátos helyzetéből adódóan (csak 1945 márcus végére szabadult fel a megye, a NB-ok április közepén és végén alakultak meg) már nem tudtak részt venni a német megszállók elleni harcra való toborzásban. Tevékenységük a megyében a honvédséghez tartozó személyek politikai véleményezésében volt jelentős, mert az egyik legfőbb alapját jelentette a honvédségi egyének igazoló bizottsági döntésének. A NB-ok számon politikai igazolást adtak ki katonai személyekről. m A NB-ok a honvédségi behívásoknál szociális szempontokat vettek figyelembe, hogy kit hívjanak be, kinek a behívását nem javasolják. A noszlopi NB 46 fő behívását nem javasolta a községben. Egyeseknél azért, mert a gazdaságban nélkülözhetetlenek, p]. beteges az apa, ő a családfenntartó, volt olyan is, akit rendőri hivatása miatt, mást pedig hadirokkantságára való tekintettel ejtettek el. ,,i7 A veszprémi NB a bevonulási parancsnokí-ágnak javasolja egy K. J. nevű egyén katonai szolgálat alóli mentesítését, mivel mint családfenntartó, hat fő eltartásáról gondoskodik. 168 A megyében működő egyesületek felülvizsgálását az Ideiglenes Kormány 529/1945. M. E. sz. 1945 március 17-i rendelete alapján a vármegyei NB 1945 szeptember 29i- felhívására kezdik meg a NB-ok. A megyében túlnyomórészt különböző felekezetekhez tartozó klerikális egyesületek működtek. Ezek nagy többségét (70 község adatait ismerjük a beérkezett javaslatok alapján) a NB-ok további működésre alkalmasnak tartják, mivel „politikai szempontból kifogás nincs" ellenük. A veszprémvarsányi KALOT
