A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Beszteri Béla: A nemzeti bizottságok tevékenysége Veszprém megyében (1945. április–1949. január)

csendőrőrmestert igazolt, „mivel népellenes cselekedetet- nem követett el."

1/i7 Hasonló liberalizmus tapasztalható a nyilasak igazolásánál is. A csopaki NB a községi nyilas pártszolgálatvezetőnek igazolásához hozzájárul azon az alapon, hogy „eltekintve pártszolgálatvezetői mivoltától, különösebb vádat, vagy általa a községben elkövetet': népellenes cselekedetet felhozni nem tud."

148 A balatonalmádi NB internált kisnyilasok (7 fő) szabadonbocsátását kéri. A nemesszalóki NB nyilas párttagok további nyugdíjfolyósítását kéri.

№) A kommunisták megpróbálták a reakciós elemek elítéltetését elérni, de több esetben kisebbségben maradtak a NB-ban. Hajmáskéren pl. több alkalommal is heves vita folyt a bizottságban. A németbarát gépkocsiszertár műhelyvezető igazolásától csak a „kommunista párt határozott kívánságára álltak el", két csendőr igazolásánál is erős vita keletkezett a kommunista párti tagok és a többi párt képviselői között. Azért adták ki a nyilatkozatot, mert „az utolsó ideig itt maradtak a helyükön."

150 Nem lehet ezek után csodálkozni, hogy ha a NBokban is sokszor megalkuvó határozatokat hoztak, érdemteleneknek is megadták az igazolási eljáráshoz perdöntő jelentőségű politikai igazolást, akkor mi lehetett az igazoló bizottságokban, amelyeiknek rosszabb volt az összetételük. 1947 február 16-án számolt be a Veszprémi Népújság arról, hogy „szerdán esta pártközi értekezletet tartottak, amelyen megállapították, hogy a veszprémi Igazoló Bizottságok nem álltak hivatásuk magaslatán, munkakörüket nem a demokrácia szelleméiben látták el", ezért az Igazoló Bizottság minden tagját — egy személy kivételével — azonnali hatállyal leváltották. Hasonlóan rossz volt a helyzet másutt is. Az MKP bódéi szervezetéinek pártnapján kerül szóba egy devecseri ügyvéd, az Igazoló Bizottság elnöke, aki „a Bódé község területén a dolgozóknak kiosztott házhelyeiket az Egyesült Izzó részére vissza alkarja perelni ... Ezért a pártszervezet követelte, hogy távozzon a demokrácia igazoló szervéből, a járási igazoló bizottság éléről."

151 _ Látva az igazolási eljárások kudarcát, a veszprémi politikai pártok és a NB a lét~zámcsökkentés bevárása előtt népítélettel eltávolítottak több, az igazolások során oly könnyedén átcsúszott tisztviselőt. Ezt a helyes intézkedésit azután a belügyiminiszter is jóváhagyta. A Veszprémi Népújság ennek kapcsán levonta a következtetést: „Nincs igazuk tehát azoknak, akik szemforgató álhumanizmussal, jogtalanságokat és méltánytalanságokat emlegetnek, mentőakciókat indítanak. Azonban a népítéletek sem bizonyultak elégségesnek a városoknak és községeknek a közigazgatásiban megmaradt népelienes, nyilas és reakciós egyénektől való megtisztítására."

152 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945 február 5-én kihirdette a 81/1945. sz. rendeletét a népbíráslkodásról. A rendelet megszabja a NB-ok szerepét a népbírósági eljárásokkal kapcsolatban: „A népügyészségeiket és azok vezetőit az igazságügyminiiszter nevezi ki a bírói, vagy ügyvédi vizsgával vagy szükség esetén jogtudori oklevéllel rendelkező egyének közül, a helyi NB ajánlására, ill. meghallgatása után."

153 A kommunista párt szenvedélyesen követelte a népbírósági rendelet megszigorítását. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1440/1945. M. E. sz. rendeltében kiegészítette az eddigi alaprendeletet, bevezette a kényszermunkát, a népbírósági tanácsokba bekerültek a szakszervezetek képviselői is, meggyorsította a fellebbezési és kegyelmezési eljárások lefolytatását halálbüntetés meghozatala esetén. Csökkentette viszont a NB-ok szerepét azzal, hogy a népbírósiágot ezután közvetlenül a pártok jelölték ki —• a NB-ok kihagyásával. Veszprémben a NB 1945 április 20-án határozta el a népbíróság felállítását. — a „sürgős szükségletre való tekintettel."

15

'

5 A NB jelölte ki a népbíró-~" ság elnökét, elnökhelyettesét, a népbírósági tagokat, pótbírót, jegyzőt, ügyészeket, fogalmazót. Hatásköre tehát túllépi a rendeletben meghatározott jogokat. Május 13-án a veszprémi népbírósághoz tanácsvezető bírót nevezett ki. Később javaslatot tett az Igazságügyi Minisztériumnak a népügyész felmentésére, és az így megüresedett ügyészi állás betöltésére. A népügyész felmentését azzal indokolja, hogy nevezettnek „az államügyészségi és népügyészségi teendők együttes

1 ellátása egyrészt munkabírását is meghaladja, másrészt a hivatali teendők kifogástalan ellátásának is hátrányára van."

15

'

1 A keszthelyi NB a községi elöljárósággal együttesen városi ügyésznek nevezett ki egy ügyvédet.

im A MKP megyei aktíva ülésén 1945 július 6-án megtárgyalták a népbíróság munkáját. Az a vélemény alakult ki, hogy a népbíróság rosszul dolgozik. Az egyik népbírót el kell távolítani, mert gyengének mutatkozik. A népbírósági ítéleteikre rengeteg mentőtanú jelentkezik, de annál kevesebb a vádlók száma.

157 A veszprémi NB kommunista indítványokra több alkalommal is tiltakozott a népbíróság feltűnően enyhe ítéletei ellen. A népbíróság dr. Rimaszombati 221