A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Beszteri Béla: A nemzeti bizottságok tevékenysége Veszprém megyében (1945. április–1949. január)

maradt szegény lakosság rendelkezésére bocsáthassa.

76 f A romeltakarítást, az újjáépítést egyedül a közmunkarendszer bevezetésével lehetett csak sikeresen elvégezni. Veszprém, a megyeszékhely romokban hevert. A NB ezért úgy határozott, hagy amíg a város utcái teljesen rendben és tiszták nem lesznek, addig hetenként három napi közmunkát ' állapít meg. A NB felhívta a polgármestert, „utasítsa a mérnöki hivatalt, hogy a munkálatokat ellenőrizze és a tisztaságra állandóan ügyeljen, mert amennyiben mulasztást észlelne, úgy a mulasztó tisztviselő ellen fegyelmi eljárást indít."

77 1945 május 4-én fontos határozatokat hozott. Kimondta a NB, hogy a közmunkát folyó évi május hó 8-tól kezdődőleg elvben fizeti, a béreket azonban a valóságban akkor fogja fizetni, amikor a béreik az arra illetékesek által meg lesznek végleg állapítva. „ ... A munkadíjak fedezéséhez szükséges összeget részben a háztulajdonostól beszerzendő térítési díjakból, részben pedig a minisztériumtól kérendő 1 000 000 P segélyből fogja fizetni." A NB hozzájárult ahhoz, hogy azok, akik közmunkát természetben leszolgálni nem tudnak, vagy nem akarnak, készpénz fizetés mellett azt megválthat jak. Ennek megfelelően a közmunka váltságdíját férfiaknál napi 30 P, nőknél pedig napi 20 P-iben állapította meg. Július 22-én minden részletre kiterjedő határozatot hozott a közmunkaváltságdíj felemeléséről és megállapította a közalkalmazottak, magánalkalmazottak, kereskedők, iparorosok és a piaci árusok közmunkaváltság díját is.

78 Aki kötelezettségét munkában teljesíti, a Közmunka Hivatalnál „munkaigazolvány"-t kap, melybe esetenként a napi 8 órai munka teljesítése után a hivatal az igazolást beírja. Az igazolvány a körzetvezetőnék felmutatandó, aki azt elismerni köteles. A közsági NB-ok havi 1 napban állapították rn^g a kötelező közmunkára történő igénybevételt. Egyben munkaügyi, vagy közmunkaügyi bizottságokat bíztak meg a munkák szervezésével és lebonyolításával. A közmunkára kötelezettség férfiaknál 16— 60, nőknél 16—40 éves korig tartott. A balatonalmádi NB kimondja, hogy nőket csak kimondottan női munkára szabad igénybe venni.

79 A keszthelyi NB hangsúlyozza, hogy robotmunkára mindenki kivétel nélkül kötelezhető. A közimunka alól csak a NB adhatott felmentést.

80 Szigorú rendszabályokat helyeznek kilátásba azoknak, akik a reájuk eső munkakötelezettséget nem végzik el: „Aki a közmunkának nem tesz eleget, rendőrségi eljárásira adják át", határozta el a NB-ok többsége, hasonlóan, mint azt a mezőszentgyörgyi szervezet tetté.

81 Voltak azonban, akik a rendelkezéseknek nem tettek eleget. Révfülöpön a kommunista párti nemzeti bizottsági tag javaslatára a bizottság utasította az alelnököt, hogy az imrédysta pártigazgató ellen azért a feljelentést a bizottság nevében tegye meg.

8A NB-ok, elsősorban a megyei NB első ténykedései között fontos egészségvédelmi intézkedések is szerepeltek. A megyei NB két orvost megbízott a falvak egészségügyi állapotának és az ottani OTI ügymenet megszervezésével és ellenőrzésével. Egyben felkérte ezeket az orvosokat, hogy „vidéki kőrútjukkal kapcsolatban kutassák fel az esetleg rendelkezésre álló gyógyszer- és kötszerkészleteket, azokat foglalják le és gondoskodjanak térítés ellenében Veszprémbe szállításáról. Egy gyógyszerészt megbízott, hogy lépjen érintkezésbe a fűzfői gyárban levő laboratóriummal gyógyszerek beszerzése ügyében." A megyei NB egy későbbi ülésén gondoskodott a városi kórház gyermekosztályának elhelyezéséről. Ezekkel az intézkedésekkel sikerült a tífusz és egyéb járványveszélyt megakadályozni.

83 A NB-ok nemcsak az első legnehezebb hónapokban, hanem később is rendszeresen foglalkoztak egészségvédelmi kérdésekkel. A kezdeményező szinte minden esetben a kommunista párt volt. 1946 nyarán pl. súlyos tehertételként jelentkezett a veszprémi dolgozókra a tifuszoltás. A város lakosságát — a tifuszveszély miatt —• be kellett oltani. de az oltás árát olyan magasan szabták meg, hogy azt a dolgozók nem tudták megfizetni. Ezt a problémát egy kommunista tag indítványa alapján kívánták megoldani. „...A NB írjon át az OTI-nak, hogy az oltások költségét fedezze. Az OTI-nak érdeke, hogy a járványt megelőzze, mert ha már betegséget kell gyógyítani, az aránytalanul többe kerül." Szántéin kommunista javaslatra határozta el a NB, hogy a kórház újjáépítése javára széleskörű gyűjtést indít. Az elszaporodott népbetegségek továbbterjedésének megakadályozására a MKP képviselője felvilágostó előadások tartását, egészségügyi hét rendezését javasolta, továbbá azt, hogy a NB az orvosszakszervezetet kérje fel arra, hogy az egészségügyi héten 1—2 órát díjtalanul álljanak a rászoruló betegek rendelkezésére.

84 A NB-ok voltak a kezdeményezői a tanítás megkezdésének az iskolában. Ez az akkori helyzetben nagy feladatot jelentett, hiszen számos iskolaépület elpusztult, vagy megrongálódott, a felszerelés és a bútorzat egy része is elveszett. A tüzelőhiány szin213