A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Beszteri Béla: A nemzeti bizottságok tevékenysége Veszprém megyében (1945. április–1949. január)

A megyében a NB-ok túlnyomórészt 1945 áprilisában alakultak meg. Elsőnek a megyeszékhelyen, Veszprémben — a kommunista párt kezdeményezésére — április elején. A koalíciós pártok és a szakszervezet is 3—3 taggal képviseltették magukat. Elnökének egy kisgazdapárti vezetőt választottak meg. Április 23-i ülésén a bizottság a főispán javaslatára 66 főre emeli fel a pártok és szakszervezet képviselőinek számát: „mivel jelenleg a vonatközlekedés nagyon nehézkes és a hivatalos közlöny csak legminimálisabb számban jelenik meg, így szükséges és fontos,.hogy a NB önállóan intézkedjen, annál is inkább, mert nemcsak városi, de megyei kérdések is megoldásra várnak. Éppen erre való tekintettel, hogy a felelősség is több részen oszoljon meg, szükséges a NB taglétszámának felemelése."

9 A Veszprém városi NB később, 1945 november 2-án alakult át vármegyei nemzeti bizottsággá.

10 Az NB elnökévé I. L. vármegyei főjegyzőt, a MKP tagját, majd később a SZDP városi elnökét választották. A vármegyei NB megalakulása után ténylegesen irányította, utasította a járási, városi, községi JNB-okat. Az újjászerveződött reakció igyekezett beépülni a NB-okba és ott vezető szerepet betölteni. Veszprém megyében az NB-ok nagy többsége felülről, közigazgatási úton, a főispán, a főjegyzők, a főszolgabírók és a községi jegyzők irányításával alakult meg. Világosan kell látnunk, hogy a régi önkormányzati szervek vezetőinek ez a tevékenysége a reakciós elemeknek a népi szervekbe való beépülésére irányuló taktikájának szerves részét képezte. Balatonfüreden pl. a főszolgabíró a koalíciós pártok részéről 3—3 főt hívott össze 1945 április 20-án a NB megalakítása céljából. így sikerült elérnie, hogy a NB elnökévé őt, a PDP tagját választották.

11 Csak alispáni rendeletre történt egy hónap múlva változás, mivel a főszolgabíró, mint járási vezető nem lehet a NB szavazati jogú tagja. Az új választás eredményeképpen az MKP képviselője lett az elnök. „Veszprémvarsány körjegyzője 1945 május 24-e körül összehívta az embereket a községházára. Közölte az ottlevőkkel, hogy meg kell alakítani a NB-ot; itt a reakciósok leszavazták a demokratákat. Tehát nem a pártok képviselői ülnek a NB-ben, hanem a jegyző által javasolt emberek."

12 A zirci járás számos községében a veszprémvarsányihoz hasonlóan történt a NB megalakítása. Legtöbb helyen a nemzeti bizottságok megalakítására népgyűléseken került sor, mint pl. Pápanyögéren, Nemesszalókon, Vanyolán, Révfülöpön, Marcalgergelyin, Ugodon, Bakonytamásin. A gyűlés összehívása, vezetése azonban mindenütt a községi jegyző, vagy a bíró kezébe került és ezt a lehetőséget felhasználták legtöbb esetben arra is, hogy saját magukat vagy hasonszőrű embereket juttassanak be a nemzeti bizottságba. Nemesszalókon pl. a községi bíró vezette le az ülést, a jegyzőkönyv vezetésével egy „vitézt" bíztak meg. Bekerült a bíró, a jegyző és a református lelkész is a NB tagjai közé. Több községben a demokratikus pártok még nem alakultak meg, ezért a NB-ot nem a pártok képviselőiből alakították meg először. Révfülöpön pl. ötös bizottságot választottak meg. Marcalgergelyin egy 12 tagú, Nemesszalókon 11, Bakony tamásin 17 tagú bizottságot hoztak létre.

13 Így azután a legtöbb nemzeti bizottságot a főispán 1945 május 17-i rendelete értelmében újjá kellett szervezni. A főispán a járási főjegyzőnek írt utasításában a következőkre hívta fel a figyelmet: „Vármegyei körutam alkalmával sajnálattal tapasztaltam, hogy a NB-ok nincsenek szabályszerűen megalakítva. A községek teljesen tájékozatlanok erre vonatkozólag. Kénytelen vagyok tehát a tárgyban tájékoztatást kiadni, amit szíveskedjenek a községben megalakult pártokkal és a községek vezetőivel haladéktalanul közölni. A NB minden községben megalakítandó. A NR-ot a Függetlenségi Frontba tömörült öt párt alakítja és tagokat delegálhatnak a községben esetleg működő szakszervezetek. Amennyiben egy községben csak egy párt működne, a NB abból az egyetlen pártból alakul. A demokrácia elveiből folyik azonban, hogy lehetőleg minden párt működési teret kapjon. A pártok a NB-ba — függetlenül taglétszámuktól — egyenlő arányban delegálnak tagokat. Amennyiben a NB 1—2, vagy több, de nem valamennyi pártból alakulna meg és közben a községben új, a függetlenségi frontba tömörült pártok egyike megalakulna, ez a párt is delegálhat, sőt delegálni köteles egyenlő számú tagokat a bizottságba."

14 A fent idézett főispáni utasítás alapján a járási főjegyzők durván beavatkoztak az NB-ok ügyeibe. A pápai járás főjegyzői hivatala az ugodi NB-nak a következő utasítást adta: „A NB újjáválasztását elrendelem és a választás napjául f. hó 5-nek délelőtt 8 óráját tűzöm ki.. ."

15 Sokkal ritkábban fordult elő, hogy a kommunista párt helyi szervezetének javaslatára hívták össze a NB alakuló ülését. Erre Nyaradon találtunk példát, 207 V