A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Beszteri Béla: A nemzeti bizottságok tevékenysége Veszprém megyében (1945. április–1949. január)

ahol közfelkiáltással a MKP és a FKDP tagjaiból választották meg a község választói a NB-ot. Elnöke a MKP képviselője lett.

lß A kommunista párt beavatkozására volt szükség pl. Felsőőrsön ahhoz, hogy a NB-ot meg lehessen alakítani. Itt a „... reakció főfészke a préposti lak. .. onnan kiinduló küldöncökkel hajtják végre a demokratiikus rendelkezések szabotálását."

17 A NB-ok összetételét vizsgálva rendkívül változatos képet kapunk. A koalíció jellegéből adódóan a kommunisták mellett a becsületes, demokratikusan gondolkodó agrárproletárokat, szegényparasztokat, középparasztokat, kisparasztokat, a szociáldemokrata párt bal- és jobboldalának képviselőit, de a reakciós erők legkülönbözőbb képviselőit is megtaláljuk a bizottságokban. Azt megállapíthatjuk, hogy a NB-i tagok nagy többsége a demokratikus átalakulásit őszintén óhajtó és ezért cselekedni is kész, a hatalomból a Horthy-rendszerben kirekesztett, az állami ügyek intézésében még járatlan dolgozó elemaekből kerültek ki. Pl. Marcalgergelyiben a NB 12 tagjából 9-en mezőgazdsaági munkások, kis- és törpebirtokosok, egy kisiparos és velük szemben egy kulák és a lelkész foglalt helyet.

18 Ez az összetétel adja meg az általános megyei képet is. Számos helyen, ahol a kommunista párt erős volt, ott a kommunista politika valósult meg. Ellenkező, legszélsőségesebb eset a pápai NB példája, ahol a hírhedt reakciós kisgazdapárti politikus, Sulyok Dezső volt az első hónapokban a NB elnöke.

19 Szélsőséges eset a palóznaki példa is, ahol nyilaspárti tagok is helyet foglaltak a NB-ban.

20 A zirci NB elnöke H. F., a járási SZPD titkár, akit a következő eset is jól jellemez: „...meg akarta alakítani az SZPD-t Lókút községben. Ellenben erre más ember nem volt, mint a megmaradt volksbundisták és volt SS katonáik, akiket a Salgótarjáni Vasbánya felmentett, vagy más körülmények között őket a kitelepítés alól mentesítettek ... H. F. Lókút községben állandóan az ottani telepesek ellen és a kommunisták ellen lázítja a községben levő volksbundosakat, hogy ilyen módon nyerje meg az б céljainak."

21 A keszthelyi NB-ba a kisgazdapárt egy „vitéz"-t küldött be.

22 Egyedi esetként érdemes megjegyezni, hogy a takácsi NB-nak pártonkívüli elnöke volt.

2

'

5 Sokszor igen komoly harcot kellett folytatni a kommunistáknak és a mellettük álló haladó gondolkodású embereknek, hogy az elnöki posztra ne a reakció, szószólója kerüljön, vagy hogy egyáltalán a NB-ba ne kerüljenek be az elmúlt rendszerben 208 reakciós magatartást tanúsító személyek. Többszőr, e harcok közben, kisebbségbe is kerültek. A balatonalmádi NBnban 8 :7 arányban a FKP és PDP jelöltje került az elnöki tisztségbe a MKP és a SZDP jelöljével szemben.'-''' A hajmáskéri NB leszavazta a MKP képviselőjének javaslatát, hogy a FKP által javasolt 2 reakciós delegátus -ne kerülhessen be a NB-ba.

25 A reakció taktikájához hozzátartozott az is, hogy a NB kommunista vezetőjét megrágalmazta. Ezt tették pl. a várpalotai NB titkárával szemben.

2

" Több esetben kellett a megyei NB-nak feloszlatni és újjászerveztetni a helyi NB-ot, mivel a pártok nem egyforma arányban voltak a bizottságokban képviselve. Pl. a fűzfőgyártelepi, a balatonfűzfői és a balatoncsicsói NB-ot, mivel az első esetben a NPPnak, két utóbbi helyen a FKP-nak volt több képviselője a NB-okban, mint ahogy ezt a törvényes rendelet meghatározta.

27 Ádáz harc bontakozott ki 1946 áprilisában a kisgazdapárt által vezetett reakciós Parasztszövetség NB-i képviselete körül, A kommunista pártnak sikerült ezt a burzsoá támadást leszerelni. A MKP megyei választmányi ülése 1946 április 11-én kifejezte a párt álláspontját ebben a fontos kérdésben: „Meg kell mondanunk, hogy a Parasztszövetségnek nincs joga a képviselőtestületbe delegálni, csak a szakszervezeteknek. Nem szabad engednünk azt sem, hogy a NB^ba és a képviselőtestületbe a papok és jegyzők bekerüljenek. Arra kell törekednünk, hogy minden egyes községben meg legyenek alakulva a demokratikus pártok, mert így elejét veszszük annak, hogy a képviselőtestületbe, vagy a NBba nem kívánatos elemek kerüljenek."

28 A Magyar Parasztszövetség Országos Központja levélben tiltakozik, hogy a mezőszentgyörgyi NB küldötteiket nem hajlandó befogadni. A községi NB azonban 1946 június 4-i ülésén a Parasztszövetség kérelmét 12 szavazattal 3 ellenében ismét elutasítja.

29 A bakonyszentlászlói NB-ba egyidőre befurakodott a Parasztszövetség, sőt egyik tagja még azalelnöki tisztséget is elfoglalta, azonban a MKP járási titkárának közbelépésére 1946 május 4-én eltávolították a Parasztszövet-ég képviselőit a NB tagjai sorából. Ugyanakkor a szakszervezeteik képviseleti jogát fel akarta számolni a reakció. A főszolgabíró a balatonalmádi községi jegyzőnek írt levelében kategorikusan kijelentette: a NB-ban a „szakszervezetek helyi szervezete nem vehet részt, mert a 14/1945. sz. rendelet hatályba lépésének idején, 1945 január 4.