A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Farkas Gábor: Földosztás, házhely- és határviták Sümegcsehi községben (1945–1948)

Tanácsnak valóban körültekintőbbnek kellett volna lennie a határozat meghozatala alkalmával. Az özvegynek ugyanis a földbirtokreform rendelet szerint joga volt az ingatlanra. „A KFB azon kegy- és nyugdíjasok részéré, aki arra vagyoni és családi körülményeik folytán múlhatatlanul rá vannak utalva... olyan nagyságú ingatlant juttathat, melynek évi tiszta jövedelme megfelel az élvezett évi kegydíj, illetőleg nyugdíj összegének."

46 Bernáth István volt gazdasági cseléd is tiltakozott a juttatott föld tervezett elvétele miatt. Indokolásul elmondta, hogy 63 éven keresztül volt a veszprémi püspökség uradalmaiban cseléd. 76 éves, és teljesen egyedül maradt. A KFB és a községi elöljáróság együttesen javasolta, hogy a volt gazdasági cseled földjét a Megyei Földbirtokrendező Tanács hagyja meg. Több támadás érte a KFB egyik tagját is, mert a juttatott ingatlannal együtt a csereterület mindenki parcellájánál nagyobbnak látszott. A nevezettnek igazolnia kellett több alkalommal, hogy az ingatlan egy része felesége anyjának az ukki határban fekvő 3 kh. és 1551 négyszögöl területű földjének cseréjeképpen került Sümegcsehi községben a tulajdonába és az nem juttatott föld/'

7 Sümegcsehi községtől az utolsó területkövetelést Máriamajor volt gazdasági cselédjei 1947 nyarán terjesztették elő. Németh János és 23 társa 31 kh. rétet követeltek a község határából. A volt cselédek a juttatás alkalmával valóban hátrányos helyzetbe kerültek, mert rétjuttatásban alig részesültek, és ennek hiányát már 1946 telén érezték is. Németh János szerint a gazdasági cselédek sokkal hátrányosabb helyzetbe kerültek a juttatásnál, mint a törpe- vagy kisbirtokos parasztok. Sérelmezték, hogy az 1945 előtt általuk művelt 31 kh. rétet a csehi kisgazdáknak jutatták. Szerintük a községben jó viszonyok között élnek a gazdák, mivel a korábbi földosztás alkalmával már elegendő földet juttattak nekik. A volt cselédeknek pedig alig van rétjük, és takarmánytermesztésre sincs lehetőségük, mert ha a szántóterületet bevetik, akkor gabonát vagy kapásnövényt nem tudnak eleget termelni. Legelő és rétterületre mindenképpen szükségük lenne, mert „rét hiányában a gazdasághoz szükséges állatállomány tartására képtelenek vagyunk... és ez az egészséges gazdasági fejlődésünkre káros, mert a földeket kellőképpen trágyázni nem tudjuk. A földreformok ilyetén való állása javunkat egyáltalán nem szolgálná célján kívül, s örökös nyomorra volnánk kárhoztatva..." — írják az: OFT-hez beadott kérvényükben. Ezt a kérelmet Bazsi község elöljárósága messzemenően támogatta, mivel a kérelem jogosnak látszott. A támogatást annál is inkább megadta, mivel a kérdéses rétterületet Sümegcsehi község határából követelték.^' Zala vármegye Földhivatala a máriamajori cselédek kérelmét megküldte Sümegcsehi község elöljáróságának és az UFOSZ helyi szervezetének is. A képviselőtestület amellett, hogy felháborodását fejezte ki, igen csattanós választ adott a kérelmezőknek, a földhivatalnak és Bazsi község elöljáróságának is. A júttartást tovább nem lehet bolygatni — mondták az UFOSZ képviselői. Az eddigi örökös változások a juttatásban senkinek sem használtak, mivel a gazdák bizonytalankodást éreztek a juttatott ingatlanok birtoklásában. A követelt 31 kh. rétet a gazdák 1945 óta háborítatlanul birtokolták, a gyengén termő részeket pedig megjavították. A cselédek rétszükségletének kielégítésére Sümegcsehi község Földigénylő Bizottsága már 1945 tavaszán gondolt, amikor az átengedett terület között 10 kh. rétet adott át Bazsi község Földigénylő Bizottságának azzal, hogy azt Máriamajor cselédjeinek juttassák. Ezenkívül Bazsi KFB-a is rendelkezett még 14 kh. rét és 33 kh. igen jó minőségű legelőterülettel, amelyet rét gyanánt is lehetett volna használni. A hiba ott történt, hogy a rendelkezésre álló 55 kh. legelő és létterületből a jogos igénylők vajmi keveset kaptak, annak legnagyobb részét a bazsiak kapták meg. Ez akkor szabálytalan eljárás volt, mert a földreformrendelet szerint a Községi Földigénylő Bizottságnak legelsőrendű kötelessége a gazdasági cselédek igénylésének kielégítése lett volna.

4n A Földhivatal 1947 nyarán elutasította a cselédek kérelmét azzal, hogy a falusi földhözjuttatottak a kérdéses rétterületből ki nem mozdíthatók, mert helyette más területet juttatni nem lehet. Másik oka az elutasításnak az volt, hogy a kérelmet 1946 január 1-е után juttatták el a Földhivatalhoz, holott a késedelemre a lakosoknak semmi okuk nem volt. A 31 kh. rétterületben a gazdák megmaradhattak.

50 A házhelyjuttatást ideiglenesen 1945 tavaszán elvégezték. Ekkor 53 házhelyet kiosztottak és 7 db egyenként 600—600 négyszögöles területet a később hazaérkező katonák számára tartalékoltak. A házhelyekre a területet a kisbirtokosoktól vették igénybe és helyette nekik a palánkosi földekből csereterületet adtak. Ezzel a házhelyeket úgy sikerült kialakítani, hogy az a községfejlesztés szempontjából a lehető legjobb volt. Tizenhét házhelyet juttattak a, Görbői utcában, amelynek déli oldalán már állottak azok a házak, amelyeket az 1920. évi föld-