A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Farkas Gábor: Földosztás, házhely- és határviták Sümegcsehi községben (1945–1948)

reform során kiosztott házhelyekre építettek a tulajdonosok. Egy házhelyet (az ún. mesterföldet) a Mihályfai utcában, 35-öt pedig a község keleti részén alakítottak ki. Ebből 7 házhelyet a Sümegi utcában mértek ki, 28-at pedig oly módon, hogy az új utcát képezett és párhuzamosan haladt a Mihályfai utcával. Az újonnan képzett az Űjházhelyi elnevezési; kapta.

51 A házhelyek kiosztását azonban többen rosszalották a faluban. Különösen a keleti oldal birtokosai kezdték el a támadást a Községi Földigénylő Bizottság ellen és kérték a házhelyek megszüntetését. Kérelmeket juttattak el a Vármegyei Földbirtokrendező Tanácshoz, ' amelyekben a Községi Földigénylő Bizottság igazságtalan eljárására hivatkoztak. A kérvényt a község gazdálkodói nevében juttatták el, holott azon csak 21 aláírás szerepelt. Legfőbb sérelemnek azt tartották, hogy a keleti oldalon lakóknak a kertjeik végében húzódó dűlőutat is a házhelyekbe mérték, holott erre az őszi terménytakarodás idején nagy szükségük volt, 'mivel ez a dűlőút a sümegi utat kötötte össze az Üjszeri úttal. Az igazság az, hogy ezt a dűlőutat a Mihályfai utca keleti oldalának lakói egyáltalán nem használták. A Községi Földigénylő Bizottság pedig gondoskodott arról, hogy a közlekedésben zavar ne álljon elő és az Űjházhelyi utcát a birtokosok annak kimérése után azonnal hasznalatba vettéK. Nem felelt meg a valóságnak az sem, hogy a külső kerteket a szűk gazdasági udvarok és belső kertek miatt szérűskertnek használták volna. Szerintük a KFB csak kárt okozott a kisgazdáknak ezzel az intézkedéssel, mivel jelentős kerti területtől fosztotta meg őket. Az új tulajdonosok: szegénysorsúak, nem valószínű, hogy 50 esztendőn belül 3—4 háznál többet fel tudnának ott építeni. A kérvény azi állítja, hogy a juttaUttak nem is szándékoznak ots házat építeni, egyedüli lehetőségük az lesz, hogy azi; paprikáskertnek használják. „Ezért volt hiba ennek a területnek az elvétele." Javasolják, hogy a KFB mérje fel a reális házhelyigényeket és annak kielégítésére az 1920. évi földbirtokreform során juttatott, de eddig be nem épített házhelyeket juttassák.

5i Erre is lehetőséget kell találni, hisz csak egyetlen utcában (Hegy utca) 17 beépítetlen házhely van. A házhelyek eredeti kiméréséhez azonban ragaszkodott a KFB és az elöljáróság is. A tulajdonosok ellenállása miatt a Megyei Földbirtokrendező Tanács a házhelyjuttatás ügyben nem foglalt állást. Ez a tulajdonosok tudtára jutott és 1946 tavaszán többen közülük ezt úgy értelmezték, hogy a juttatást semmisnek lehet tekinteni. Ezért 8—10 eredeti tulajdonos a kertjét felszántotta a házhelynek kimért területtel együtt.

53 A KFB az esetet jelentette a Földbirtokrendező Tanácsnak, amely ezt a cselekedetet földosztásellenes lépésnek minősítette. Valóban a falusi burzsoáziának ebben a támadásban nagy szerepe volt, így egy hangadót közülük internáltak. A faluban azonban nem lett nyugalom. A hangoskodók továbbra is vissza kívánták szerezni a kerti földeket, és ebben a küzdelemben szövetségeseik is akadtak. A hangoskodóknak nem volt nehéz a községben magul*: mögé felsorakoztatni az elégedetlenkedőket, hiszen azzal hitegettók őket, ha a kerti földeket visszakapják, akkor ők lemondanak a csereterületekről és azt a törpebirtokosok megkaphatják. 1946 szeptember 28-án a Megyei Földbirtokrendező Tanács a házhely ügyben támadt vitát helyszíni szemle és bejárás során igyekezett tisztázni.

5

'* A tanács kiküldöttei meggyőződhettek arról, hogy a házhely ügyben támadt ellentétek eloszlatása nem egyszerű dolog, hiszen a hatóságok és a község lakosságának, vagy legalábbis a lakosság egy részének merevségével kell megküzdeniük. A ' községi szervek a házhely ügyek eredeti megoldása mellett kardoskodtak. A tanács kiküldöttei azonban új megoldást keresve azt tanácsolták, hogy a római katolikus egyház területe, amely a község délnyugati felében volt, alkalmas házhelyek kijelölésére. Jegyzőkörtyvileg kimondták, hogy a katolikus egyház területéből a Kismezőnek nevezett dűlőrészt fel kell parcellázini. Teljesen szükségtelen, hogy erre à célra a törpe- és kisbirtokosok földjét vegyék igénybe. A KFB-t új házhely felosztási tervezet elkészítésére hívták fel. Kimondották, hogy a Kismezőből 12 kh-at, a Kápolna-tagból, amely Osvald József és János tulajdona, az eddigi felosztás szerint parcellázzanak.

55 A házhelyigények kielégítésére a Kismező és a Kápolna-tag kevés volt. Lényegében csak a Kismező 12 kh. területét lehetett parcellázni, mivel a Kápolna-tagnak 1945 tavaszán kimért házhelyeiben csak annyi változtatást vittek végbe, hogy ott néhány személytől megvonták a juttatást és másoknak juttatták azok egy részét. További 10 korábbi házhellyel rendelkezőktől is elvonták a házhelyet, majd a jelentkező új igénylőket pedig elutasították. A KFB és az elöljáróság most valóban a sürgős igényeket kívánta kielégíteni, míg a többi igénylőt figyelmen kívül hagyta. Amikor ezt megtudták a korábban házhellyel rendelkezők, nagy felzúdulás támadt az intézkedés ellen.

56 Az elöljáróság és a KFB a Kismező felmérésétől vonakodott, mivel azt 199