A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)
Farkas Gábor: Földosztás, házhely- és határviták Sümegcsehi községben (1945–1948)
nek a közszemlére való kitétele, amikor az érdekeltek három napon keresztül (június 13—16-ig) megtekinthették azt. Az elégedetlenség elsősorban a törpebirtokos réteg között keletkezett, de a juttatásból kimaradt kisbirtokosok sem rejtették véka alá KFB-ellenes megnyilatkozásaikat. A bizottság igyekezett megmagyarázni az érdekelteknek, hogy nem állott módjában többet juttatni, mivel kevés volt a felosztásra kerülő szántóterület. A KFB a létesített földalapból (1195 kh. és 1055 négyszögöl) csak a rét, a házhely és a szántóterületet osztotta fel. A legelő a közbirtokossági, az erdő pedig állami tulajdonba került. Csökkentette a községbeliek juttatását a szomszédos községeknek és majoroknak átadott terület, az erdőgazdaságnak, a kegyúri megváltás címén templomfenntartásra, valamint a házhelyekért juttatott csereterület. A lakosok egy részében olyan vélemény uralkodott, mintha a KFB nem a juttatással törődne, hanem azzal, hogy miképpen lehetne a nagybirtokot megmenteni, esetleg más formában megtartani. Ez a réteg ugyanis a földosztás munkájából csak a határjelek leverését látta, és el sem tudta képzelni, hogy a hatalmas uradalomból neki ne 10 vagy 15 kh. föld jusson. A panaszok áradata indult meg szóban és írásban a Községi Földigénylő Bizottság, a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz, a közigazgatás helyi és járási szerveihez, valamint a MKP sümegi járási szervezetéhez. A panaszokban az illetékesek nem voltak tekintettel rokoni, baráti, sőt vallási kapcsolatokra sem. Ha érdekük úgy kívánta, a politikai múltját is feszegetni kezdték egyes embereknek. A bizottság ellen elsőnek Somogyi Gyula törpebirtokos emelt panaszt, mivel nős és családos létére 450 négyszögöl területű ingatlannal kívánták kielégíteni. Panaszát a községházán jegyzőkönyvbe foglalták, és mint orvoslást igénylőt, a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz, Zalaegerszegre továbbították. A községi körjegyző és a falu bírája ezt mint méltányos panaszí támogatták. 32 Szanati Ignác középparaszt, aki a juttatás alkalmával számításba sem jöhetett, séf" tődöttségében Zalaegerszegre utazott, hogy orvosolják az általa igazságtalannak vélt bánásmódot. 33 1945 előtti szokásukhoz híven többen tanácsért ügyvédhez is fordultak. Ezek hallatlan mértékben megnehezítették a bizottság munkáját, éppen a juttatás befejező időszakában. A nehézségeknek a bizottság pedig ekkor még csak az elején tartott. Azok 1945 nyarán egyre jobban gyülemlettek, és a következő évben a szomszédos községek területátadási - követelőzésével és a helyi parasztburzsiázia által szított csereingatlanokkal szembeni elégedetlenségekkel olyan nagyra fokozódtak, hogy azokkal a Községi Földigénylő Bizottság már megbirkózni nem is tudott. Az elégedetlenek mindenekelőtt az iparosoknak juttatott földterületet kívánták megszerezni. A földreformrendeletnek arra a pontjára hivatkoztak, amely kimondta, hogy azokat a kisiparosokat lehet földjuttatásban részesíteni, akiknek megélhetését a község lakosságának kisebb száma nem biztosítja. A békétlenek bizonygatták, hogy a község valamennyi iparosa meg tud élni a foglalkozás nyújtotta keresetből, sőt ezen kívül valamennyien rendelkeznek is földtulajdonnal, mivel helyi származásúak. Panaszos levélben erre hivatkozott már Somogyi Gyula is, sőt az elöljáróság bizonyította, hogy az iparosok legnagyobb része méltánytalanul jutott földhöz. 3 ' 1 A KFB látva a nagy elégedetlenséget, hajlott arra, hogy a kellően meg nem gondolt juttatásokat, így köztük az iparosok juttatását is felülvizsgálja és javaslatot tegyen a Megyei Földbirtokrendező Tanácsnak a juttatás megváltoztatására. Eközben érkezett meg Sümegprága, Sümeg, Bazsi községek földigénylő bizottságainak követelése Sümegcsehí község határából, amely már a Megyei Földbirtokrendező Tanács elől került vissza. Sümegprága község 300 kh-as követelését Sümegcsehi község Földigénylő Bizottságának már áprilisban jelezte, de azok nem vettek róla tudomást. Június 26-án kelt levelükben követelésüket 200 kh-ra mérsékelték, miután értesültek arról, hogy Bazsi község igénye a kérdéses legelőterületből 150—200 kh. 35 Ugyanakkor Sümeg község Földigénylő Bizottsága 500 kh. legelőterület átengedését követelte Sümegcsehitől. Sümeg igénye gyakorlatilag az egész püspöki legelőre kiterjedt. Mindhárom község kérelmét a Megyei Földbirtokrendező Tanácsnál megfontolták, és úgy döntöttek, hogy a sümegiek követelését elutasítják, mivel Sümegen 307 földigénylő között 619 kh. szántóföldet, 312 kh. rétet és 56 kh. kerti földet, valamint szőlőt osztottak ki. Sümegnek rendelkezésére állott 1000 kh. legelő is. Ez ugyan gyenge minőségű volt és kevés fűtermést adott. „Tekintve a község iparosodó jellegét nem valószínű, hogy az elmúlt időszak szarvasmarhaállománya a jövőben a községben szaporodna" — érveltek a megyénél. Jogosnak találta viszont a megyei hatóság a sümegprágaiak kérelmét, mivel ebben a községben mindössze öt hold föld került felosztásra, és kielégítetlen maradt 164 jogos igénylő. Bazsiban 161 igénylő között a község határában fekvő püspöki uradalom195 \
