A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Farkas Gábor: Földosztás, házhely- és határviták Sümegcsehi községben (1945–1948)

ból (Máriamajor) 286 kh. szántóföldet, 16 kh. rétet és 33 kh. igen jóminóségű legelőterületet osztottak ki. Sümegcsehi község Földigénylő Bizottsága a má­riamajori cselédeknek 37 kh. szántóföldet és rétet átengedett. A Megyei Földbirtokrendező Tanács a bazsiak követelését 80 kh-ra mérsékelte, és egyben utasította Sümegcsehi község Földigénylő Bizottsá­gát a kérdéses területek átadására. 30 Amikor a me­gyei határozatok híre Sümegcsehiben elterjedt, nagyarányú tiltakozó-mozgalom indult meg. A KFB és a községi elöljáróság egyöntetű véle­ménye az volt, hogy egyetlen barázda földet sem engednek át más községeknek. Mivel Sümegprága ея Bazsi községek területkövetelései a legelői'e vo­natkoztak, a KFB-^nek sikerült a község egész la­kosságát a tiltakozásra megnyerni. Az elégedetlenek csoportját azzal nyerték meg, hogy ha most is foly­tatják a bizottság ellen az aknamunkát, akkor az nem tud teljes erejével a szomszédos községeik kö­vetelése ellen harcolni. Abban az esetben pedig, ha tovább folytatják a követelőzést, alapot szolgáltat­nak a szomszédos községeknek arra. hogyan lehetne a községben végbement földosztást revidiálni. Való­ban a községből eljutott panaszokra alapozták első követeléseiket az érdekelt községek képviselői. Jó hatást gyakorolt a falu elégedetlenjeire az is, hogy a bizottság kilátásba helyezte a legelőterület egy részének a felmérését, bár megjegyezte, hogy erre a lépésre csak a legvégső esetben szánja el magát, mivel a 135 községi igényjogosult egy részének nincs legelőjoga a község 105 kh. területű legelőjé­ben. 37 Amennyiben a szomszédos községekhez ke­rülne a legelőterület, abban az esetben a korábban legelőjoggal nem rendelkezőknek továbbra sem lesz joguk a község korábbi legelőjében. Ez utóbbi szinte zsarolásnak veendő fenyegetés igen nagy hatással volt a falu szegényebb népelemeire és nem vitás, hogy egységesen állást foglaltok a KFB mellett. Haragos kifakadásokat lehetett hallani ekkor Bazsi és Sümegprága lakóira. Régen elfelejtett határviták elevenedtek meg. A lakosok szerint az említett két falu mindig is élhetetlen volt, és „nekik soha semmi nem volt jó az elmúlt időszakban." 34 A KFB az in­dulatokat meg sem próbálta fékezni. A megyei ha­tározat ellen azonnal tiltakozott, azt igazságtalan­nak, a falura nézve igen sérelmesnek tartotta. A községi Földigénylő Bizottság ugyanakkor reálisan is kezdte felfogni a szomszédos községek feltétlenül jogos területköveteléseit. Tiltakozásukban már úgy érveltek, hogy hajlandók lennének a kérdésről tár­gyalni, ha Sümegprága község igénye kevesebb 196 lenne. Ezzel tudnának ők is könnyebben érvelni a saját földigénylőiknek. Teljesen indokolatlannak és szinte érthetetlennek tartották Bazsi és Sümeg köz­ségek követeléseit, mivel ezekben a községeikben az átlagjuttatás magasabb volt, mint Sümegcsehiben. Bázisában 2 és negyed kh., Sümegen pedig 4 kh. terület jutott átlagosan egy-egy juttatottra. Sümeg­prágán, ahol juttatás nem volt, a Sümegcsehi KFB szerint is jogosan követelőznek a lakosok, csak az érthetetlen számukra, miért ennek a községnek a határából kívánják a juttatott ingatlanokat elcsa­tolni, mivel a két községnek határterülete nincs. Ha Sümegprága lakóit a KFB juttatásiban kívánja ré­szesíteni, akkor a szántóföldet és legelőterületet Sümeg és Bazsi községek határaiból kell követel­niük. Leírják továbbá levelükben azt is, hogy a szomszédos falvakkal történő békés egyezségre Sü­megcsehi község már 1945 tavaszán jó példát szol­gáltatott, amikor saját földalapjából a szomszédos községnek és majornak adott át szántóföldet és réti területeket. Ekkor felvetették a megyei hatóságok­nak, hogy a községben jelentkező pótigényléseket csak akkor tudják teljesíteni, ha a kérdéses parcel­lákat a legelőterületből mérik ki. Ha a pótigénylé­sek kielégítésére sor kerül, akkor éri csak el a köz­ség a szomszédos községek átlagjuttatását. A KFB hamarosan újabb pótigénylést hirdetett meg, holott már 1946 tavaszán a KFB 25 jogos pótigénylőt tar­tott nyilván, és most ezek számát gyarapították azok, akik a földosztás alkalmával is elégedetlen­kedtek. Lehetőséget adtak most a középparasztság­nak is, hogy földet igényeljen. Az új igénylési el­járás során kiderült, hogy 250 kh. területre van szükség, amelyet a legelőterületből szándékoztak kimérni. A KFB úgy vélte, hogy ezzel az intézke­déssel megmenti a falu számára a legelőt, és most ssbtében igyekeztek végrehajtani azt, ami ellen 1945-ben annyira hadakoztak. Ekkor olyan állás­pontot foglalt el a bizottság, miszerint még mindig jobb, ha a legelőterület szántóföld lesz, mintsem idegen községeknek juttatva, azon két-három mar­hacsorda kószál. 80 1946 tavaszán sok megyei és járási szintű tárgya­lás nyomán Sümegprága község 2tf0 kh-at, Bazsi község pedig 80 kh-at kapott a kérdéses legelőből. Ezzel azonban még mindig nem lett vége a követe­lőzésnek. A községi pótigénylésekből természetesen semmi sem lett, de nem érezte Bazsi község sem, hogy segítettek rajta, mivel a korábban igényelt 150—200 kh-ból csak 80 kh-at adott át a KFB. Ép­pen ezért további 30 kh. szántóföldet kértek, mivel •

Next

/
Oldalképek
Tartalom