A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Farkas Gábor: Földosztás, házhely- és határviták Sümegcsehi községben (1945–1948)

ból (Máriamajor) 286 kh. szántóföldet, 16 kh. rétet és 33 kh. igen jóminóségű legelőterületet osztottak ki. Sümegcsehi község Földigénylő Bizottsága a máriamajori cselédeknek 37 kh. szántóföldet és rétet átengedett. A Megyei Földbirtokrendező Tanács a bazsiak követelését 80 kh-ra mérsékelte, és egyben utasította Sümegcsehi község Földigénylő Bizottságát a kérdéses területek átadására.

30 Amikor a megyei határozatok híre Sümegcsehiben elterjedt, nagyarányú tiltakozó-mozgalom indult meg. A KFB és a községi elöljáróság egyöntetű véleménye az volt, hogy egyetlen barázda földet sem engednek át más községeknek. Mivel Sümegprága ея Bazsi községek területkövetelései a legelői'e vonatkoztak, a KFB-^nek sikerült a község egész lakosságát a tiltakozásra megnyerni. Az elégedetlenek csoportját azzal nyerték meg, hogy ha most is folytatják a bizottság ellen az aknamunkát, akkor az nem tud teljes erejével a szomszédos községeik követelése ellen harcolni. Abban az esetben pedig, ha tovább folytatják a követelőzést, alapot szolgáltatnak a szomszédos községeknek arra. hogyan lehetne a községben végbement földosztást revidiálni. Valóban a községből eljutott panaszokra alapozták első követeléseiket az érdekelt községek képviselői. Jó hatást gyakorolt a falu elégedetlenjeire az is, hogy a bizottság kilátásba helyezte a legelőterület egy részének a felmérését, bár megjegyezte, hogy erre a lépésre csak a legvégső esetben szánja el magát, mivel a 135 községi igényjogosult egy részének nincs legelőjoga a község 105 kh. területű legelőjében.

37 Amennyiben a szomszédos községekhez kerülne a legelőterület, abban az esetben a korábban legelőjoggal nem rendelkezőknek továbbra sem lesz joguk a község korábbi legelőjében. Ez utóbbi szinte zsarolásnak veendő fenyegetés igen nagy hatással volt a falu szegényebb népelemeire és nem vitás, hogy egységesen állást foglaltok a KFB mellett. Haragos kifakadásokat lehetett hallani ekkor Bazsi és Sümegprága lakóira. Régen elfelejtett határviták elevenedtek meg. A lakosok szerint az említett két falu mindig is élhetetlen volt, és „nekik soha semmi nem volt jó az elmúlt időszakban."

34 A KFB az indulatokat meg sem próbálta fékezni. A megyei határozat ellen azonnal tiltakozott, azt igazságtalannak, a falura nézve igen sérelmesnek tartotta. A községi Földigénylő Bizottság ugyanakkor reálisan is kezdte felfogni a szomszédos községek feltétlenül jogos területköveteléseit. Tiltakozásukban már úgy érveltek, hogy hajlandók lennének a kérdésről tárgyalni, ha Sümegprága község igénye kevesebb 196 lenne. Ezzel tudnának ők is könnyebben érvelni a saját földigénylőiknek. Teljesen indokolatlannak és szinte érthetetlennek tartották Bazsi és Sümeg községek követeléseit, mivel ezekben a községeikben az átlagjuttatás magasabb volt, mint Sümegcsehiben. Bázisában 2 és negyed kh., Sümegen pedig 4 kh. terület jutott átlagosan egy-egy juttatottra. Sümegprágán, ahol juttatás nem volt, a Sümegcsehi KFB szerint is jogosan követelőznek a lakosok, csak az érthetetlen számukra, miért ennek a községnek a határából kívánják a juttatott ingatlanokat elcsatolni, mivel a két községnek határterülete nincs. Ha Sümegprága lakóit a KFB juttatásiban kívánja részesíteni, akkor a szántóföldet és legelőterületet Sümeg és Bazsi községek határaiból kell követelniük. Leírják továbbá levelükben azt is, hogy a szomszédos falvakkal történő békés egyezségre Sümegcsehi község már 1945 tavaszán jó példát szolgáltatott, amikor saját földalapjából a szomszédos községnek és majornak adott át szántóföldet és réti területeket. Ekkor felvetették a megyei hatóságoknak, hogy a községben jelentkező pótigényléseket csak akkor tudják teljesíteni, ha a kérdéses parcellákat a legelőterületből mérik ki. Ha a pótigénylések kielégítésére sor kerül, akkor éri csak el a község a szomszédos községek átlagjuttatását. A KFB hamarosan újabb pótigénylést hirdetett meg, holott már 1946 tavaszán a KFB 25 jogos pótigénylőt tartott nyilván, és most ezek számát gyarapították azok, akik a földosztás alkalmával is elégedetlenkedtek. Lehetőséget adtak most a középparasztságnak is, hogy földet igényeljen. Az új igénylési eljárás során kiderült, hogy 250 kh. területre van szükség, amelyet a legelőterületből szándékoztak kimérni. A KFB úgy vélte, hogy ezzel az intézkedéssel megmenti a falu számára a legelőt, és most ssbtében igyekeztek végrehajtani azt, ami ellen 1945-ben annyira hadakoztak. Ekkor olyan álláspontot foglalt el a bizottság, miszerint még mindig jobb, ha a legelőterület szántóföld lesz, mintsem idegen községeknek juttatva, azon két-három marhacsorda kószál.

80 1946 tavaszán sok megyei és járási szintű tárgyalás nyomán Sümegprága község 2tf0 kh-at, Bazsi község pedig 80 kh-at kapott a kérdéses legelőből. Ezzel azonban még mindig nem lett vége a követelőzésnek. A községi pótigénylésekből természetesen semmi sem lett, de nem érezte Bazsi község sem, hogy segítettek rajta, mivel a korábban igényelt 150—200 kh-ból csak 80 kh-at adott át a KFB. Éppen ezért további 30 kh. szántóföldet kértek, mivel •