A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Farkas Gábor: Földosztás, házhely- és határviták Sümegcsehi községben (1945–1948)

legelő gyanánt kívánják a vele összefüggésben levő községi legelőhöz csatolni. Az igénylők között ugyan volt olyan vélemény, miszerint az 520 kh. területű legelő nagy, és tekintve a kiosztásra kerülő szántóterület csekélységét javasolták a KFB-nak, hogy legalább a felét ki kellene osztani, amelyet a gazdák felszántanának vagy a legelőt rétnek használnák. Erre a lehetőség valóban fennállott, mert a legelő talaja igen jó minőségű volt. A KFB azonban a legelő feldarabolásáról hallani sem akart, részben a terület messze fekvésével érvelt, másrészt pedig azzal, hogy a földigénylők legnagyobb részének nincs legelőjoga, amelyet a juttatásnál most megszerezhetnek. Valójában ez az állásfoglalás a falu egész érdekét képviselte, a törpebirtokosokét éppen úgy, mint a középparaszt rétegét. Ezen az ülésen beszámolt a KFB arról is, hogy a közigazgatás területéből Döbröcze község földigénylőinek 4? kh. szántóterületet átengedtek, mivel ebben a községben felosztásra nagybirtok nem került. Ugyancsak átadták a szomszédos községnek 11 kh. és 400 négyszögöl területet házhelykiosztás céljára. A KFB méltányossági alapon a Bazsi községhez tartozó Mária-majori cselédeknek 24 kh. és 1400 négyszögöl szántóföldet, valamint 12 kh. és 300 négyszögöl rétet átengedett. A bizottság ezt azzal indokolta meg, hogy a cselédek a veszprémi püspökség sümegi uradalmához tartozó birtokrészen voltak alkalmazva, és ezért sem zárkózhattak el kérelmük elől. A két idegen községnek juttatott földek átadása után azonban a bizottság sietve kijelentette, hogy további terület átengedéséről szó sem lehet. Ekkor ugyanis híre jött, hogy más községek is igényt tartanak a Sümegcsehi községben kiosztott legelő és réti területre. A bizottság eleve elzárkózott minden kérelem elől. Több ízben kijelentette a bizottság elnöke, hogy elsősorban a község lakóinak igénylését kívánják rendezni és végleg lezárni. Az ideiglenes juttatás során kiderült, hogy a községbelieknek sem tudtak elegendő nagyságú területeket juttatni. Április végén már a házhelyek kiosztását kezdték meg. Egyelőre 58 igénylőnek juttattak' 600—600 négyszögöles területeket. Erre a célra nem nagybirtokot vettek igénybe, hanem a faluban vagy a falu mellett fekvő kisbirtokosok kerti és szántóföldterületét használták fel. A kisbirtokosokat kártalanították, azoknak a kiigényelt terület után kétszeres nagyságú szántóföldet jutattak.

26 A házhelyekért kapott csereföldeket valamennyien elfogadták, a törpebirtokosok örültek annak, hogy a sok esetben kihasználatlan és a háziállatoktól igen sok kárt szenvedő kerti földek helyett hasonló minőségű, de kétszeres területet kaptak. Belenyugodott ebbe a gazdag paraszti réteg.is. Ekkor még nem sikerült rendezni sorait sem, de nyílt támadásba csak később kezdhetett. A földosztással egyetértett, hiszen a legelőterületeknek közlegelővé nyilvánításában maga is érdekelt volt. A földosztás során a legnagyobb területeket a gazdasági cselédek kapták. Átlagosan 5 kh. és 800 négyszögöl házhelyet és réti terüLetet kaptak, valamint Palánkos majorban 600 négyszögöl házhelyet, miután az volt a kívánságuk, hogy továbbra is a majorban maradnak.

27 A cselédek mellett a földnélküli napszámosok juttatása volt számottevő, de sokkal kevesebb volt annál. Ebben az esetben a sokgyermekes családok juttatását tekintették elsőrendű fontosságúnak.

20 Azok a napszamos emberek, akik nem számítottak sokgyermekesnek 1 és fél—2 kh. föld és rét juttatásában részesültek.

2, A törpebirtokosoknak átlagosan 1—1 és fél kh. kerület került a birtokukba. Elenyészően kevés kisés középbirtokost juttattak 400—800 négyszögöl rét vagy szántóföldi területhez.'

0 Az uradalom uuiakerti szőlőjét hat igényjogosultnak egyenként 390 négyszögöles parcellákra osztva juttatták, és még a fennmaradó részt a római katolikus kántortanító javadalmazására, a tanító kezelésére 756 négyszögöl terjedelemben átadták. A szőlőhöz tartozó 450 négyszögöl területű gyümölcsöst és kaszálót Tóth Dezső határbirtokos csatolta területéhez. A legelőből 40 kh. kegyúri megváltás címén a falu katolikus lempiomának fenntartására még április végén a templomgondnok kezelésébe került, majd 10 kh. terület kérelemmel lépett fel az erdőgazdaság is. A kimért legelőt a tulajdonosok még ezen a tavaszon felszántották és takarmánnyal elvetették. így a község közlegelője csak 479 kh. és 734 négyszögöllel gyarapodott.^ A földhözjuttatott 190 természetes — illetve 2 jogi személy — a juttatott ingatlanokat nagy gondossággal művelte. 1945 tavaszán a község határában egyetlen barázda föld sem maradt műveletlenül. A hadiesemények idején igásállataikat elvesztett gazdák segítségére a szovjet hadsereg tulajdonát képező Mária-ima jori gulyából ökrösfoga tokát kölcsönöztek a tavaszi munkák idejére. A községiben körülbelül 15 kölcsön-ökörfogat dolgozott, amelyek közül 5 pár végleg a károsultak tulajdonában maradt. A tavaszi munkák idején a lakosok már elégedetlenségüknek adtak kifejezést a földosztással kapcsolatban. Ezt csak fokozta a kiosztást jegyzék-