A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Farkas Gábor: Földosztás, házhely- és határviták Sümegcsehi községben (1945–1948)

Földosztás, házhely- és hatá: (1945 A község határát a koraközépkortól kezdve a veszprémi püspökség birtokolta. Ebből ered a helység későbbi — Püspök Csehi — neve is, amelyet a XVIII. században az egyházi források használtak.

1 A II. József császár által elrendelt és 1784—17.87. években megtartott népességösszeírás alkalmával a Sümeg melletti Csehi község adatait írták össze megkülönböztetésül Zala, Vas és Somogy megyékben fekvő hasonlónevű helységektől.

2 A község mai nevét 1909-ben kapta. A község lakói évszázadokon keresztül jobbágysorban éltek. Első okleveles adatunk 1334. évből származik. A Cseh néven említett helységnek temploma van, papja pápai tizedet fizet. A XIV. század utolsó harmadában a püspök a Szentgrótiakkal pereskedett. Ennek kapcsán a falu északi határát — Nyirlakkal szomszédos területeket — bizottság járta be. Már a XIV. században népes helység lehetett. Ekkor, mint a későbbi évszázadokban is Sümeg várának tartozékaként szerepelt. 1524-ben 35 jobbágycsalád élt itt,

3 de ebben a században elpusztul és a Mohács előtti népességszámot csak a XVIII. század közepetáján éri el. 1531-ben az adórovó 14 telkes jobbágyot és 11 paupert talált a faluban. A következő évtizedekben egyre ritkult a lakosság. Sümeg és Tátika közelsége miatt a török gyakran felverte, az élet egyre bizonytalanabbá vált a faluban. 1546-ban hat porta, 1548-ban pedig csak egy adózó porta maradt a helységben. Az adórovó 1548-ban megjegyezte, hogy 12 felégetett és elhagyott portát látott -Csehiben. 15534>an telepeseket találunk itt,

4 akik a háborús körülmények miatt meghonosodni nem tudtak. A XVIII. század elején a veszprémi püspök telepíti újra a falut. 1714-ben 12 család kezdett el új életet.

5 A népességgyarapodás azonban lassúnak mondható, időnként még viszszaesések is tapasztalhatók. 1720-ban mindössze nyolc családot találunk a faluban,

6 de a következő 200 év alatt egyenletes növekedés indult meg. 1770ben már 342 főt tartanak nyilván.

7 Az 1784—1787 között megtartott népszámlálás alkalmával 474,

8 riták Sümegcsehi községben 1948) x 1833-ban 578,

я 1851-ben 678,

10 1873-ban 671,

11 1900ban 833 fő lakott a községben.

12 A XVIII—

XIX. század fordulóján nagyszámú zsellér élt a faluban. 1848-ig az általános elszegényedés a jobbágylakosság körében tovább fokozódott. A szabadságharc idején a zsellérek és a kevés telki állománnyal rendelkező jobbágyok földkövetelő mozgalma rendkívül erős volt.

13 Valószínű, hogy ezt a mozgalmat a szabadságharc előtt megindított úrbéri elkülönítéssel járó huza-vona csak fokozta. Az elkülönítés után sem lett jobb a jobbágyság sorsa, mivel csak az elkülönítés előtt is használt úrbéri állomány földeket és az úfbéri 544 kat. hold erdőt kapták meg.

14 A század végén a kevés vagyonú földműves lakosság a környező uradalmakban talált megélhetési lehetőséget. Több család nagy áldozatok árán a szomszédos községek határában jutott átlag 1—3 kat. hold szántóföldhöz, mivel Sümegcsehi községben a nagybirtok miatt terjeszkedési lehetőségük nem volt. A szomszéd községekben eladásra parcellázott „úri "birtokokat" bankkölcsönnel vették meg, amelyet az első világháborúig vagy a világháború alatt fizettek vissza.

15 A XX. század első évtizedei sem hoztak gazdasági emelkedést: a kézi munkaerőt az uradalmakból kiszorította a gép, a lakosság elegendő munkaalkalmat a faluban nem talált, ipari üzem, vasút a községtől távol esett. Így évente nagyobb számú summáscsapat keresett munkát Fejér megye uradalmaiban vagy Veszprém megye enyingi járásában. A püspökség a falu határát három nagy gazdaságra — Csehimajor, Palánkosmajor és Vörösmajor •'-* osztotta. Csehimajort 1921-ben házhelyekre parcellázták és a lakosságnak kioszották.

lfi Az uradalom gazdálkodása ezután két majorra összpontosult. A húszas években a püspökség 1415 kat. hold területet bírt a község határából, amely művelési ágak szerint az alábbiakra oszlott: szántóföld 536 kat. hold, legelő 519, erdő 286, szőlő 12, rét 4, kert 2 kat. hold. Számottevő nagybirtok még a község területén a róm. kat. egyház 105 kat. hold területű 191