A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Füzes M. Miklós: Adatok Györök György és Györök Leó életéhez

kenykedett, ahova mérnöki tudományokban való jártassága révén került. Munkáját azonban csak nehezen tudta végezni az ifjú hadnagy, az erődítés központi szabotálása miatt. Szívós kitartása, leleményessége, hallgatag és bátor egyénisége katonáit gyoiraan megnyerte. Párizs védelmének lehetősége mindenki előtt ismert volt. A poroszok a város körül gyűrűjüket még nem vonták össze. Előnyomulásuk megosztott volt; Metz vára védekezett, s a szétszakadozott francia csapatok minduntalan megvetették lábukat. A hátország biztosítására is tekintélyes erőket volt kénytelen a porosz hadvezetőség kivonni a harcból. Ugyanakkor Párizsiban és közvetlen környékén 246 ezer katona és tengerész, 7500 tiszt, valamint 250 ezer nemzetőr állott védelemre készen. Csupán tüzérekben volt hiány, amelyet azonban helyes szervezés mellett szinte napok alatt Párizs technikai foglalkozású lakossága biztosított volna. A kormány a forradalomtól félt s nem is ok nélkül. Ezért egyetlen gondolata már csak a békekötés volt. A nép e szándélkot látta s így a tüntetők már nemcsak a fegyverszünet ellen tiltakoztak, hanem a kommünt is éltették. 1871 január 28-án huszonegynapos fegyverszünetet, február 26-án pedig az előzetes békefeltételeket írta alá a kormány. A kormány tevékenységének Párizs népe ellenállt. Február 24-én megválasztotta a Nemzetőrség Központi Bizottságát és március 26-án pedig a Kommünt. — Az előzetes békefeltételek aláírásakor így ahelyett, hogy a fegyvert letették volna, még az ágyúkat is hatalmukba kerítették a párizsiak és a forradalmi hangulatú városrészek körött szétosztották. A lakosság körében általános fegyverkezés kezdődött. Ugyanis a poroszok Párizsba való bevonulását akarták megakadályozni, amely az előzetes békefeltételek között szerepelt. A Nemzetőrség Központi Bizottsága azonban ez akciót nagyon helyesen a megszállott negyedek elszigetelésére fordította. Ebben az időben a műszaki egységekre hárult a legnagyobb feladat. Az ellenségnek átengedett terület határán mindenütt barikádok emelkedtek, amelyeket viszont csak úgy tudták ily hirtelen elkészíteni, hogy a lakosság is bekapcsolódott munkájukba. Győrök Leó itt is kivette a részét a munkából, majd 3. kép. A7. 1868-ban készült fénykép hátlapja Abb. 3. Rückseite de? Photographie voan, J. 1368. valószínűleg az ezt követő időben megkezdte a Montmartre erődítését. Már ebben az időben hangoztatta a védelemre való berendezkedés fokozását. A március 18-i forradalom után az erődítési munkák némileg meggyorsultak. Amikor április 2-án megkezdődtek a harcok Párizs és a versaillesi csapatok között, Győrök főhadnagy valószínűleg a város északnyugati részén harcolt. A harcok folyamán kitüntette magát és így hamarosan százados lett. Április 8-án létrehozták a „barikád bizottságot", amelynek tagjai a Kommün két küldötte s kerületenként egy-egy küldöttön kívül a mérnök-százado.. ok voltak. E bizottságiban természetesen Győrök Leónak is részt kellett vennie beosztásánál és rend-