A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)
Füzes M. Miklós: Adatok Györök György és Györök Leó életéhez
1. kép. Győrök György 1867—72 között készült fénykepe Abb. 1. Photogranhie Georg Györöks von eca 1867—72. gári előítéletekkel szállt szembe. 12 De nem állt elég és aktuális színdarab rendelkezésére. Ezért színdarabokat is írt. Az Emlénykönyvben két egyfelvonásos vígjátéka is szerepel. Energiájának nagy részét azonban főleg a színdarabok betanítása és rendezése kötötte le. A nagyműveltségű, lobogó lelkesedésű jegyzőnek azonban ez sem okozott különösebb nehézséget. Korának és a város igényeinek megfelelően népszínműveket, vígjátékokat tűzött műsorra. Győrök jól számított, a siker, a hatás már az első, önmaga írt darab után óriási volt. A jelentkezők közül most már válogathatott s így olyan darabokat is színre hozhattak, amelyben női szereplő is játszott. Az átütő sikert természetesen nemcsak a szövegkönyv és a darabok aktualitása okozta. Elismerést aratott a jó rendezés és a műkedvelők szereplése, akik a város közismert tagjai voltak. Győrök Györgyöt kétszeres elismerés illeti, mert nemcsak az egész körnek lelke volt, hanem az összes, mások által el nem vállalt hálátlan szerepeket ő játszotta. Volt ő báró Felleghi Hector, Riba az oláh cigány, Mogori a tiszttartó stb. Az előadások szüneteiben verseket is szavaltak. Győrök György részéről nagy bátorságra vall, hogy olyan helyen, ahol szabadságharcos múltját jól ismerték és ahol hivatali tisztséget viselt azon időben, Vörösmarty Mihály: Toldy Csepelyben, és Petőfi: Ha című versét szavalta. 1 '' Ilyen műsorpolitika mellett könnyen elképzelhető, hogy e vállalkozás az anyagi és az erkölcsi sikert egyaránt meghozta. 171 Győrök György az Emlénykönyvében több költeményt és „A devecseri régi vár rövid ismertetésé"-t is közölte. Figyelme arra is kiterjedt, hogy névtelenül megemlékezzék Lendvai Márton híres magyar színész haláláról. A devecseri várról szóló ismertetéséhez még egy sajátkezű fametszetet is készített. A devecseri Emlénykönyvvel kapcsolatos munkájának értékelésekor tisztelettel kell adóznunk töretlen energiájáért, sokoldalú tudásáért, becsületes munkájáért. Teljesítménye korában nem mindennapos jelenség. Nem tudjuk még, hogy miért, milyen körülmények miatt hagyta el a közigazgatási pályát. De tény, hogy devecseri állásától csakhamar megvált, hogy Balatonfüreden új, szabadabb munkába kezdjen. Itt 1861 június 15-én jelent meg a „BalatonFüredi Napló" című hetilap első példánya. „Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos TIHANYI VISZHANG" volt. Hogy ez álnév alatt ki rejtőzött, arra a II. évfolyam június 26-i száma ad választ, mely szerint a lapot Győrök György szerkesztette. Az újságot először Müller Emil nyomdájában nyomták Balatonfüredein a „Dorottya utcza 12-ik szám" alatt. Később a lapot, valószínűleg anyagi okok miatt, Szombathelyen nyomták A „Mutatványlap"-ot követő július 2-i szám után a hetilap zavartalanul működött az egész fürdőidényben. így szeptember 30-ig összesen 17 szám jelent meg. A II. évfolyam 1862 június 26-án indult meg. Az első szám előfizetési felhívása szerint „itt helyben Füreden nyomdát állítottunk fel" — írja a szerkesztő. A nyomda tulajdonosa, felelős szerkesztője és kiadója Győrök (sic) György volt ettől kezdve. Ez az évfolyam is csak a fürdőidény alatt működött, június 26-tól szeptember 29-ig. Az évfolyam összesen 19 számot tartalmazott. A Balaton-Füredi Napló III. évfolyamában 1863 127
