A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)
Füzes M. Miklós: Adatok Györök György és Györök Leó életéhez
Junius 14-e és augusztus 21 *e közötti időben összeden 21 számot adtak ki. Ekkor már hetenként két számot kíséreltek meg nyomni. Azonban a kedvezőtlen időjárás a fürdővendégek számát meggyérítette és az évadot megrövidítette. A szerkesztő az évfolyam utolsó számában a következőket írta: „Az idei fürdőközönség korán szétoszolván s lapunk hetenként kétszeri megjelenésének helyi érdekessége nagy részben megszűnvén, e f. szept. hóban a lap csak 9-én, 18-án és 27-én fog megjelenni." Az ígért három saám azonban valószínűleg már nem látott napvilágot. Az érdeklődés megcsappanása Gyorökot költözködésre kényszerítette. A 'Balaton-Füredi Napló idézett utolsó számában még a következők állanak: „a nyomdának a téli állomásra leendő átszállítása s egyéb előkészületi foglalkozások, utazások felettébb elfoglalnak bennünket, a háramlandó rövidséget azonban a téli folyamból teljes készséggel, s kötelességünk teljes érzetében ki fogjuk pótolni." A fenti idézetből világosan kiderül, hogy télen egy másik városban óhajtott újságot szerkeszteni, hogy a nyár kezdetén a téli állomásról újra visszatérjen Balatonfüredre. E téli állomás Sopron volt. Három havi hallgatás után Győrök soproni nyomdájának új termékével jelentkezett. A hetilap címe „Magyar Felföld". E folyóirat egyetlen „Mutatványszámba ismeretes 1863 november 17-i dátummal. A felelős szerkesztő, tulajdonos és kiadó Győrök György. A szerkesztőség irodája a Széchenyi tér volt „Horváth-ház 209 szám" alatt. Az új újság fejléce alatt a következő olvasható: „Társadalmi, szépirodalmi, vegyes tartalmú, élezés ós képes hetilap." Az immáron tapasztalt szerkesztő változatos és jól szerkesztett újságot igyekezett az olvasók kezébe adni. Az előfizetési felhívás szerint folyóiratában a következő rovatokat kívánta megnyitni: Szépirodalmi csarnok, Tárcza, Soproni hírharang, Vidéki tudósítások, Világtükör; Ipar, gazdászat ез kereskedelem; Irodalom és művészet, Vidéki és fővárosi levelezések, Színházi tudósítások, színbírálatok és színműtár. Ez utóbbiban minden hónapban egy színdarabot kívánt leközölni, folytatásos -formában, teljes szöveggel. Sajnos azonban úgy látszik, mindez csak terv maradt. Hírlapját feltehetően közönnyel fogadták. Közben valószínűleg anyagi gondjai voltak. A „Szerkesztői nyílt posta'" legalábbis erre enged következtetni: „Azon t.-ez. volt olvasóink, kik a B.Füredi Naplót ez évi fürdőidény folyamata alatt kapták és még a fizetéssel hátralékban vannak, tisztelettel kéretnek, hogy a vett előfizetési ívben mi hamarább szíveskedjenek hátralékaikat beküldeni jelen szerkesztőségünkhöz." Eletének újabb két és fél éves szakáról nem tudunk számot adni. Talán addig Sopronban működött nyomdája? Adott ki az ictó alatt újságot? Válaszolni a kérdésre nem tudunk. Tény azonban, hogy új munkaterületet keresve, 1866-ban választása az újra fejlődésnek induló Keszthelyre esett és április havában oda is költözött. A Festetics György tevékenysége folytán gazdaságilag és kulturálisan egyaránt fellendülő Keszthely városban a múlt század legelején nem volt nyomda. Pedig ebben az időben már számos, testetics György által alapított iskola működött itt az alapfokú iskolákon kívül. 1 "' A Helikon-ünnepségek rendezése és kiadványai szintén nyomdát igényeltek. Ezt úgy látszik, hogy Perger János Ferenc soproni, majd szombathelyi nyomdászmester és tulajdonos is felismerte, mert 1816 november 14-én kelt kérelmében Festetics Györgynek azt írja, „hogy házát a typographiájának által engedni méltóztasson." A válasz kedvező lehetett s így Perger részéről történő időhúzás után 1817 július 7-én a nyomdát hivatalosan is menyitották. 1 ' 1 A nyomda Festetics György támogatásával és az ő védelme alatt nyugodtan dolgozott és gyarapodott. Azonban az uradalom örököse, Festetics László, atyja halála után a gyors fejlődést nem támogatta. Az iskolák bizonyos mértékben hanyatlásiásnak indultak és a Helikoni-ünnepségek rendezését is beszüntették. A nyomda biztos jövedelmének jelentékeny részét így elvesztette. Ehhez valószínűleg, még az is hozzájárult, hogy Perger pontatlanságát és kötekedő természetét az új örökös nem nézte jó szemmel. Perger ezért Keszthelyről elköltözik, ami egyúttal nyomdájának hanyatlását is okozta. 1823-ból már zalaegerszegi nyomdájának terméke ismeretes, amiben a Festetics György által kifizetett és ;Bécsből rendelt betűket használta. 17 Az 1848-as szabadságharc alkalmával a Festetics György által alapított Georgiern hallgatói honvédnek soroztatták magukat. így a szadaságharc bukása után Ferenc József az intézetet bezáratta, amely különben is az osztrák elképzelésekkel szöges ellentétben létesült. Ez az idő volt az egyszer már fellendülésnek indult Keszthely életében a legnehezebb szakasz. 1859-ben a Bachnkormány bukása után már némi élet jelei mutatkoztak a Balaton partján is. 1861-ben megnyílott a Déli vasút, amely mentén Keszthelynek is volt vasútállomása (a mai balatonszentgyörgyi állomás). A balatoni fürdőéletet ettől 128
