A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Vörös Károly: Füred és vendégei 1838 egy nyári hetében

latonig, tie a melly nem épen szédítő (mint nekem előre mondák Füreden), nem veszedelmes, s 'törpe bokrokkal ás tüskével benőtt, úgy, íhogy a lecsúszás esetében ü,s könnyen 'föltarthatná magát az ember. — A 'két 'barlang csak ugyan -jeleit ; hordja annak, hogy 'lakásul szolgáltának : mert rakott kötallal van mind az egyik mind a másik elválasztva, s két-két rejteket vagy szobát képez mindenik; az egyikben tűzhely nyomait is láthatni, sziklában vésett abla­kot, ülő helyet s a ,t. — Ezeket látván gondolat villant föl bennem a docalitást regénynek használni meg. — Ha valahol, itt bizonyara alkalom lenét arra: Tihany, régente sziget, a Balaton vizedtől kö­rűiharsogva; a magány s eivonultság, hajdan erdő­sig, mire a bokrok mutatnak; fen, a bérc tetején Apátság, — itt a sziklaoldalban természettől alko­tott s kézzel is készített remeteségek, mind m-ig c. myi 'hely a 'kesergő, vagy világot unt szív elvonu­lására, vak és nem vák buzgósága ájtatosság gya­korlására; s ehhez gondolva a régibb kori életmó­dot, szokást, történetet sat. — Megkerültük ezen keletéj-száki hegy 'derekát, s a nyugati részen ka­nyarodó úton találtuk szekereinket; fölülénk s a völgyön keresztül, kaszálók, szántó- s kukoricaföl­dek közt a félsziget nyugati oldalára kocsiztunk, hogy az ott emelkedő úgy nevezett Csúcs hegyre, melly a félszigeten a legmagosabb, fölmenjünk. Is­mételve jegyzem meg: hogy a tihanyi félsziget kö­röskörül hegyekből áll, mellyeknek lábait a Balaton mossa, s mellyek néhol meredeken szakadnak le, másutt lejtősen. Az egész ollyan, mint valamelly vár hegy-bástyákkal körítve: belseje öböl vagy kat­lan alakú völgy ; s itt majd nem épen olly kanya­rulatú tó áll mint a millyen nagyban a Balaton. Természetesen a völgy aljában, hol a föld nedve­sebb rétek és kaszálók állanak, a hegy oldalakon szántóföldek s a még bércesebb helyeken szőlők. A déli és nyugati dombokon pedig, hol sűrűbb hol rit­kább erdők zöldéinek; de látszik, hogy valaha e részben nern sok kímélés gyakoroltatott, mert a he­gyek csúcsai, bár nyomát viselik az erdőségnek, de nagy részint kopárak, legfölebb bokor és tüske fa­nyalog még hátaikon. A hegy tövébe érvén ott hagyánk szekereinket, s gyalog menénk. A följárás azon az oldalon ritkán álló cserfák s bokrok közt viszen, s nem épen me­redek. A fiún kívül, ki bennünket a remete bar­langokhoz vezete, midőn itt leszállánk, egy erdő­csősz is bekínálkozik vezetőnkül. Az egész félsziget szirtes, köves; a föld kopár, s trágyázás nélkül ne­hezen fogná megteremni az életneműket. Néhol vö­rös nem csak a föld de a kő is. Azt tartják, hogy valaha tüzet hányt, s találkozik lávanemű kő is ott. Egyébiránt láttam, kivált a Csúcs hegyen fejér pa­lakövet is (Schiferstein) és bazalt rétegeket. — Ti­hany helység alatt, a völgyben, hol a kaszálók kezdődnek jókora nagyságú tó láttatik, náddal be­szegett s a Balaton alakjához hasonlító. — Mind ezeket már délelőtt szekerezés köziben is futólag észrevevém: de most a Csúcs hegy tetejéről nem csak az egész félszigetet, hanem az egész Balaton vidéket beláthatám. Valóban gyönyörű és nagy­szerű látmány! mind kelet mind nyugat felé víz, mellynék végei a láthatárral ösisszefolynak : délnyu­gatról a somogyi partok s azokon faluk, messze fejérlő tornyaikkal és házaikkal s megettök szelíden emelkedett kékellő dombok és hegyek. Északról szinte hegylánc, szőlőkkel és erdőkkel zöldelve. Ezek végében, de magányosan és sziget gyanánt, a Bala­tonra dül a Badacsonyi hegy. — 'Sokáig csodáltuk a vidék szépségeit. Utóbb megtekintök a Csúcshegy tetején látható egykori őrtorony maradványait, msllyről az Apát Űr is tett említést beszéd közben, — ügy az alatta lévő kéményes barlangot. — Be­nyovszky és Barkasy visszamentek és elszekereztek : mi pedig többen nagy kődarabokat feszítgettünk a hegyormon s a Balatonba gördítgettük le. — Né­hány immortellevirágot (Napoleons Blume) téptem ott, s magammal hozam emlékül. — 6 óra előtt el­indultunk onnan s félhétkor már Füreden valánlc A színházban „Nagy világ tónja" adatott meglehe­tősen. Vacsoráltunk. Hazamenet az eget szép csilla­gócnak láttam. Ma estve néhány összeállott fiatal úr táncmulatságot adott: de oda sem Vörösmarty sem én nem mentünk. 2 б ; s zerda: — Reggeli után a sétahelyen be­szélgettem egy ideig Sztankowanszkyval (Tolna Vgyed Főjegyzővel) mi Közben néhány pohár sava­nyú vizett ittam. Kisfaludy Sándor átadott 180 ftot, hogy Pesten Fáy András kezébe szolgáltassam. — Beszélgettünk azután a sétahelyen: Dubraviczky Alispán, Kisfaludy, Benyovszky, Barkasy, Vörös­marty, Sztankovánszky s én. — Kisétáltunk Arácsra és a völgybe Vörösmarty, Barkasy, Hajnik és én; déltájban visszajövénk. Együtt ebédeltünk. Eső kez­dett esni, melly mindég sűrűbbé vált. E körülmény gátolta a szándéklott hajokozast a Balatonon, méllynek annyival inkább örültünk, mivel Gr. Rá­day Gedeon viszhangot fedezett föl a vízen épen Füred előtt. — Ebédlés alatt Tóth Lőricz jött meg néhányad magával a másnap tartandó, és ott ne­vezetes Anna bálra. Mivel Bittly kocsija, mellyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom