A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Éri István: A veszprémi múzeumépület építésének története

JEGYZETEK 1 Paur Ödön: Jelentés a Veszprémvármegyei Múzeumegylet állapotáról. Veszprém, 1903. Rhé Gyula: A Veszprémvármegyei Múzeum Egylet titkári jelentése. Veszprém, 1906. Laszkó Dezső—Rhé Gyula: A Veszprémvármegyei Múzeumi Bizottság és Múzeum Egylet jelentése az 1906-lk évről. Veszprém, 1907. Ugyanők: Ugyanazon cím alatt adták ki az 1907.—8.—9. évi jelentéseket. Veszprém, 1908., ill. 1909. és 1910. Laczkó Dezső—Szabó Mihály: Ugyanazon cím alatt adták ki az 1910. és 11. évi jelentéseket. Veszprém. 1911., ill. 1912. Laczkó Dezső: Ugyanazon cím alatt adta ki az 1912.— 13.—14. évi jelentéseket. Veszprém, 1913., ill. 1914. és 1915. Laczkó Dezső: A Veszprémvármegyei Múzeum múlt évi (1917) jelentése. Veszprémi Hírlap, 1918. május 19. sz. Laczkó Dezső: A veszprémmegyei múzeum 1918-ban. Veszprémi Hírlap, 1919. (23—24. sz.) Laczkó Dezső: A veszprémmegyei múzeum és könyvtár 1919. évi fejlődéséről és állapotáról szóló jelentés. Veszprémi Hírlap, 1920. (38—39. sz.) Laczkó Dezső: A veszprémvármegyei múzeum és könyvtár 1920. évi jelentése. Veszprémi Hírlap, 1921. (30—31. sz.) Laczkó Dezső: A veszprémvármegyei múzeum és könyvtár 1921. évi jelentése. Veszprémi Hírlap, 1922. (32—33. sz.) Ugyanő: Ugyanazon cím alatt közölte az 1922., 1923. és 1924. évről szóló jelentéseket a Veszprémi Hírlap, 1923., 1924. és 1925. évfolyamában. Laczkó Dezső: Jelentés a Veszprémvármegyei Múzeum és Múzeumi Könyvtár 1925—26. évi állapotáról és működéséről. Veszprém, 1926. Ugyanő: Ugyanazon cím alatt adta ki a jelentések 1926—27., 1927—28., 1928—29., 1929—30., 1930—31. évi számát. Veszprém, 1927. stb. Rhé Gyula: Ugyanazon cím alatt állította össze az 1931—32. évről szóló jelentést, Laczkó Dezső halála után. (Veszprém, 1932.). Ezzel a jelentések sorozata megszakadt. 2 Dornyay Béla: A Veszprémvármegyei Múzeum. Veszprémi Hírlap, 1916. (21. sz.) Laczkó Dezső: A veszprémvármegyei múzeum története. Veszprémvármegye, 1925. (22. sz.) Rhé Gyula: Veszprém régi múzeumi törekvései. Veszprémi Hírlap, 1933. (3. sz.) Nagy László: A harmincéves Veszprémvármegyei Múzeum. Veszprémi Hírlap, 1934. (23. sz.) 3 A városi levéltár anyaga (ma a veszprémi Állami Levéltárban) csak hiányosan maradt fenn. Sajnos, nagyrészt a megyei levéltár közgyűlési és számadási vonatkozású anyaga is hiányos. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének (MKOF), majd jogutódalnak (KOF, MMOK) meglehetősen zilált és hiányos anyaga az utóbbi években került az Országos Levéltárba. Sajnálatos módon éppen a századeleji (MKOF) anyag olyan rossz állapotban van, hogy restaurálás nélkül belátható időn belül nem kerülhet a kutatók kezébe. * Éri István: A nagydémi lararium múzeumbakerülése. A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei I. (1963) 27—37. 3 L. legutóbb Balassa Iván cikkét: A magyar múzeumok történetének kutatása. Múzeumi Közlemények, 1963. 2. sz. 1—10. 6 1904: a múzeum megnyílik a Vármegyeházán a nyilvánosság számára; 1914: megkezdődik az önálló múzeumépület építése; 1924: az építkezés befejezésének időpontja. 7 Rómer Flóris: Régészeti mozgalmak. AÊ 1871. 127—128. („Veszprémben is mozognak és ezen mozgásnak célja nem kevesebb, mint a megyében talált régiségek gyűjtése és fenntartása.") Ivánfi Ede: Egy Veszprém megyei Múzeumegylet tervrajza. — A kegyes tanítőrendiek vezetése alatt álló veszprémi nagy-gymnasium ifjúságának érdemsorozata az 1870/71-ki tanévben. Veszprém, 1871. 3—3. A vármegye határozatai ez ügyben 201/1872. és 442/1873. jegyzőkönyvi számok alatt. 8 L. erre levelezését Wosinszky Mórral 1903-ban: a veszprémi Bakonyi Múzeum Irattárában (VBMI) 5., 39., 76., 92/1903. sz .alatt. » L. a fenti 8. alatti leveleken kívül: VBMI 11., 40., 41/ 1903.; majd 146 és 180/1905.; végül 93. és 113/1907. sz. alatt. 1907 májusában Laczkó a bútorzatot összesen 13,186 koronára értékeli: VBMI 66/1907. io Jelentés 1907-ről, 15. o. ii Jelentés 1906-ról, 18. o. 12 Uo. 28. o. 13 Uo. 27. o. 14 Évi 6—800 korona a régiségtár, 3—400 a néprajzi gyűjtemény, 1—200 a természetrajzi gyűjtemény gyarapítására jutott, míg a maradványból a könyvtárat fejlesztették. is Jelentés 1906-ról, 7. o. 16 „Egészen bizonyos, hogy a huszadik században újra meg kell nyilatkoznia a magyar lélek erejének. Üjra bizonyságot kell tennünk, hogy rendelkezünk-e az új kor következményei között is még azokkal a faji képességekkel, melyekkel a földterületet állammá fejlesztettük és fönntartottuk." — Wlassics Gvula: Kultúr70