A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Éri István: A veszprémi múzeumépület építésének története

politikai kérdések. Múzeumi és Könyvtári Értesítő (MKÉrt) 1908. 183. Majd egy évvel később Wlassics így nyilatkozott a nemzetiségi kérdésről: „A nemzetiségi politikának nálunk sok apostola van. Sok elméleti rendszer küzd egymással. Én még e szót sem szeretem, hogy nemzetiségi politika. Én a magyar állam területén csak magyar állami és nemzetiségi politikát ismerek. Ez a politika azonban egyetlen tételt vagy elméletet sem tehet magáévá, melynek mozgató ereje a nyers erőszak. De viszont nem tűrhet el egyetlen elméletet, vagy tételt sem, mely a magyar nemzeti állam egysége, ennek magyar jellege ellen szított törekvésekből táplálkozik. Az irredentizmus nem nemzetiségi politika, de hazaárulás. A hazaárulásra nem nemzeti vagy nemzetiségi politika, de a büntetőtörvény súlya a válasz." — W. Gy. elnöki megnyitó beszéde Nagyenyeden, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetsége közgyűlésén. MKÉrt 1909. 186. IT „A XX. század hőse nem egyesek, nem is egyes osztályok, de az egész nép leend" — állapította meg Wlassics 1908-as beszédében, majd gondolatmenetét így folytatta: „A ma uralkodó osztályok, hála Isten, a mi hazánkban távol állanak attól, hogy az ,ancien regime' be nem vált eszközeivel küzdenének az új kor eszmeáramlata ellen . .. Vigyázzon a társadalom minden rétege, fönt és alant egyaránt, nehogy a fejlődés útjába meggondolatlanul gördítsenek oly akadályokat, melyek csak szenvedés, küzködés, megrázkódás útján vezetnek ahhoz a czélhoz, hová el kell érnünk, de elérhetünk békességgel. .. Ezeknek a föltételeknek megállapítására azonban nem az osztálygyűlölet, nem az egészségtelen ambíczió, hanem a kölcsönös megértés útja vezet. A kölcsönös megértés leghatalmasabb eszköze pedig az, ha . .. azokat a nagy árkokat, melyek ma a társadalom rétegeit elválasztják, a műveltség tartalmával töltjük meg." — MKÉrt 1908. 183., 187—183. 18 L. erre Wlassicsnak a vidéki városok művelődési életéről, illetve a vidéken alapítandó új egyetemekről szóló beszédeit: MKÉrt 1907. 61—68., ill. 1910. 185—190. *• A fentiekre vonatkozóan 1. „A veszprémi színház felavatási ünnepélye" с kiadványban (Veszprém, 1909.) Öváry Ferenc ünnepi beszédét- 10—25. 20 Jelentés 1907-ről, 16—20. o. 21 VBMI 34/1907. 22 VBMI 44/1907. 23 VBMI — múzeumegyleti iratok — 14/1907. Szövegét szükségesnek tartjuk teljes egészében közölni: „A veszprémvármegyei múzeum igazgató választmánya f. é. ápr. 26.-án tartott ülésében határozta el egy különálló múzeum épület megalkotását. A vármegyeházának második emeletén elfoglalt múzeum helyiségei ugyanis már eddig is szűknek bizonyultak annak daczára, hogy az összes folyosók is szekrényekkel elfoglaltattak. Veszprém város, piaczának rendezésével kapcsolatosan a csatolt helyszínrajz szerint, a főterén hét házból álló utczasort és a kaszinó épülete melletti földszintes házat kisajátította; a veszprémi színművészet-pártoló egyesület a főtéren egyedül megmaradó 20 m hosszú és 20 m széles 80,000 K-ra értékelt kaszinó épületet csere folytán megszerezte, a város a kaszinó melletti földszintes házat és a kaszinó mögötti házakból szükséges részt 40,000 koronáért szintén megszerezte s úgy a színpártolő egyesület, mint a város ezen általuk 120,000 K-ért megszerzett, de a kisajátítás folytán sokkal nagyobb becsértéket képviselő ingatlanokat hajlandó a múzeum részére 24,000 К bekebelezett jelzálog adósság átfogadása és 26,000 К készpénz fizetése ellenében átengedni. Ezen 26,000 К a múzeum részére kilátásba helyezett ajándékokból —, a 24,000 kor. kamat és törlesztési hányada — évi 1560 kor. — pedig az esetre, hogy ha a vármegyeházából a múzeum kihelyeztetik s a vármegye e helyiségeket visszafoglalhatja, vármegyei segélyből nyeri fedezetét. Tekintve, hogy Veszprém vármegyeházában terjeszkedésre sehogy sincsen hely, sőt a vármegye első tisztviselője az alispán a múzeum által elfoglalt helyiségekből legalább egy termet minél előbb visszafoglalni szeretne; tekintve, hogy könyvtárunkat szűk helyiségében még csak leltározni is alig bírjuk és tekintve végül hogy a veszprémi volt kaszinó épület és e körül elterülő tér Veszprém város legszebb és legkönnyebben megközelíthető, múzeum czéljára legalkalmasabb helyén van, tekintve hogy e helyen a csatolt rajzok szerint egy a meglevő kaszinó épület kitoldásával 36 m hosszú, 20 m széles két emeletes, műízléses, czéljának megfelelő a múzeumok és könyvtárak felügyelősége által kiadott normál tervek szerinti 15 termes, minden négyzetméter padlóra 160 négyzetméter falfelületet juttató múzeum épület építését határozta el választmányunk; minthogy mindez még 120,000 korona építési költséget igényel a csatolt hozzávetőleges költségvetés és mérnöki bizonylat szerint; arra kérjük mély tisztelettel Nagyméltőságodat: Kegyeskedjék ezen kérvényben foglaltak valódiságáról kiküldötteinek a helyszínén történő megjelenésével meggyőződést szerezni, ezen általunk felajánlott épületet, teret, építési tervrajzokat megvizsgáltatni, ahhoz az ügy érdekében történő bármely irányú változtatásokat eszközölni s annak utánna a veszprémi múzeum és könyvtár részére 120,000 kor. államsegélyt megállapítani és 12,000 koronás évi részletekben utalványozni." — Meg kell jegyeznünk, hogy a beadványból kitetszik az a tendencia, mellyel a kaszinó és a hozzácsatolandó telek árának indokolatlanul magasra értékelése révén a vállalandó terhek 50—50%-os megosztását reálisnak mutassa. Sem az épület, sem a telek nem került enynyibe, sőt, a kérvény elkészítésekor a megállapodásokat meg sem írták, mindezekre csak a következő év végén került sor. A jelzett áldozatkészség tehát a megye és a város részéről ekkor még csak szavakban nyilvánult meg. A fenti beadványt egyébként Öváry Ferenc fogalmazta. 24 Május végén, VBMI ikt. 71/1907. 25 VBMI — múzeumegyleti iratok — 14/1909. — A múzeum építőbizottságának 1909. március 17.-Í Ш. üléséről felvett jegyzőkönyv. 26 A vármegyei múzeumi bizottság 1908. jún. 4.-i üléséről írt tudósítás már igyekszik e tekintetben a közhangulatot befolyásolni: ,,. . . immár elkerülhetetlen a múzeumnak önálló, saját céljaira szolgáló épületben való elhelyezése. Ezen épület.. . csak a vármegyéé lehet, amiből önként következik, hogy a létesítés a vármegye vagyoni hozzájárulása nélkül lehetetlen és bizonyos, hogy a vármegye közönségének e tekintetben majd áldozatot kell hoznia, ha a kor igényeinek megfelelő módon óhajt a kultúra érdekeinek szolgálni. E mellett persze a múzeumegylet is folytatja tevékenységét és mindenesetre megérdemelné a legintenzívebb támogatást közönségünk részéről. Annyi bizonyos, hogy múzeumunk aránylag igen rövid idő alatt, néhány lelkes úriember tevékenysége folytán, nagyon szépen fejlődött és szinte kihívja a legmelegebb támogatást az egész me71