A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Éri István: A veszprémi múzeumépület építésének története

boltjainak forgalmát növelné, annyira kézenfekvő volt, hogy tagadni nem is lehetett. Ezért igyekezteik egyrészt a szóbanforgó, már városi tulajdoniba került telekrész átengedését 'megakadályozni, abban a reményben, hogy ilymódon a múzeum ottani elhelyezése lehetetlenné válik. Az előcsatározások hevességét, egyúttal a közvélemény befolyásolásának szándékát jelzi a Veszprémi Hírlap október végi cikke.

33 Így a város képviselőtestülete, november З.-i gyűlésén elvileg a vármegye kérésének teljesítése mellett nyilatkozott, azonban a végleges döntést a közgyűlés december З.-i ülésén, névszerinti szavazással kívánták meghozni.

34 A közgyűlésen kialakult vitában a „piacpártiak" javasolták a kaszinó telkének elcserélését a városházi udvar egyrészével. A kialakult vitában Óváry ezt ellenezte, márcsak azért is, mert az udvar-rész szerinte nagyobb tőkét képvisel, mint a piactéri. Különben, véleménye szerint, a piac jelenlegi területe tökéletesen elegendő, a kaszinó kisajátítása e célból nem volna közérdek. Javaslatára a városatyák csaknem egyhangúlag megszavazták a telekátengedési kérelmet.

35 1908 végére tehát érdemben lehetett már foglalkozni a múzeumépület tervezésével. Hogy a maga részéről is felkészülhessen, Laczkó kölcsönkérte a szombathelyi múzeum tervrajzait, tanulmányozás céljából.

36 1908 végén, nem tudni kinek a felkérésére Csomay Kálmán helybeli építőmester is készített egy tervezetet a múzeumhoz. (3. kép.) Az egyébként is eltúlzott, a rendelkezésre álló térhez nem is arányítható tervben az eklektikus felfogás vidéken továbbélt példáját láthatjuk. Miután a múzeum egylet választmányának okt. ЗО.-i ülése jóváhagyta a javasolt tervező megbízatását, Medgyaszay, néhány, alighanem felvilágosítást kérő levélváltás után

37

, gyorsan elkészült vázlataival. 1909 márciusában már ezek birtokában tarthatta meg második, érdemben határozó ülését az építészeti bizottság.

38 A tervező távollétében meghozott döntések igen fontosak voltak: 1. Annak ellenére, hogy a kaszinóépület átalakítása esetén nagyobb lenne a múzeum (1035 m

2 kiállítási terület), tekintettel a költségekre (ezesetben 169 500 korona), inkább az alapjaitól új épület felemelése mellett döntenek (882 m

2 — 141 000 korona). Ezt Laczkó Dezső is helyeselte, főleg azért, mert a régi épület bolthajtásos termei alacsonyak és nem megfelelők lennének a múzeum céljaira. 2. Bár Molterer az új épületet a tér tengelyébe és középpontjára helyezné, a többség úgy dönt, hogy a szomszédos alapítványi hivatalhoz essék közel a múzeum, de úgy, hogy a két épület 3. Csomay Kálmán múzeumterve. (1908) 3. Entwurf von Kálmán Csomay. (1908). 3. Projet du musée par Kálmán Csomay. (1908). 3. Проектный чертеж Калмана Чомаи для музея (1908 г.). között 12 m-es út legyen kialakítható. 3. Elfogadják a bemutatott homlokzat-terveket, bár Ádám, Jánosi és Szeglethy „szívesebben látnák valamely klasszikus stílus érvényesítését." Tekintettel azonban az ezzel járó hatalmas költségtöbbletre „és mert a bemutatott terveken megnyilatkozó irány úgy részleteiben, mint egészében szép és a mindenütt látható 49