A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Éri István: A veszprémi múzeumépület építésének története

sablonoktól elütő", kivitelre ajánlják Medgya­szay elgondolását. 4. Laczkó kifejtette igen jogos aggodalmát az új épület kis terjedelmével kapcsolatban. A ka­szinó telke 410, a várostól megszerzett telek 150, összesen 560 m 2 terület áll rendelkezésre, azonban a terv mindössze 350 m 2-t foglal el. „Elhibázott dolognak tartaná, hogy emberi elő­relátás és számítás szerinti végleges rendezésre van szükség, és mégis szűk korlátok közé szo­rított ideiglenes állapotokat teremtünk." Óváry válaszában közli, hogy a tervezőnek a rendel­kezésre álló pénzösszeghez kellett igazodnia. Ha a MKOF további áldozatra hajlandó, az épület bővíthető lenne. — Ennek alapján azt határoz­zák, hogy további 60 m 2-es területbővítésre kér­nek Medgyaszaytól pótköltségvetést s a terve­ket így továbbítják. 5. Molterer javasolta, hogy a fel nem használt te­4. Medgyaszay István tervrajzai, az átalakítás feltüntetésével. 4. Entwürfe von István Medgyaszay, mit Bezeichnung der Um­gestaltung. 4. Plans graphiques d'István Medgyaszay, avec indica­tions de la transformation. (1909). 4. Проекты Иштвана Меддьясаи, с указанием перестроек. rületet lapidárium céljára „terraszszerűen" ké­pezzék ki. Szeglethy polgármester fél a költ­ségtöbblettől, s ugyanakkor kifejti, hogy a meg­levő terület ilyetén biztosítása felesleges, „mert Veszprémnek mindig lesz oly intelligens pol­gársága, hogy szükség esetén a szükséges terü­letet átengedje, illetőleg az építkezéssel most ki nem használt területet eredeti rendeltetésé­nek visszaadja." Néhány nappal később 39 , már Medgyaszay jelen­létében folytatódik a tárgyalás. Az épület elhelyezé­sét illetőleg Medgyaszay ragaszkodik elképzeléséhez s ezt a bizottság el is fogadta. Majd az épület bőví­tésével kapcsolatban úgy nyilatkozik, hogy az meg­valósítható, 2 méter hosszban, 1 méter szélességben kell a tervezett épületet megnagyobbítani. A terve­zett légfűtést Molterer kifogásolta, mivel az nem praktikus, Medgyaszay a kifogás jogosságát elis­merte, azonban a gőz-, vagy melegvízfűtés költség­többletére hivatkozott. Ez az érv hatott,, a légfűtés terve maradt. Ugyancsak „költségkímélés" céljából az új épületnél is megkívánta a bizottság, hogy „a meglevő kaszinó épület pincéi lehetőleg felhaszná­landók." A tervezés díjának megállapításánál Óváry Ferenc hivatkozott arra, hogy Medgyaszayt nem az anyagi haszon, hanem inkább az erkölcsi siker buzdítja, hiszen Veszprémben már a színház és a kaszinó ter­vezésénél megmutatta képességeit. Bár Hültl 17 000 koronát kért a tervezésért, Medgyaszay mindössze 8 000 koronás árajánlatát elfogadhatónak tartja. A bizottság is ilyen értelemben határozott. Az építő bizottság határozatai alapján Medgyaszay terveit a kibővített, a három szinten, (földszint, I. és II. emelet) összesen tehát 1204 m 2-es alap területű új épületről, az átdolgozott s 159 000 koronás költség­vetéssel együtt Laczkó Dezső felterjesztette a MKOF­hez. 40 A kísérőiratot megelőzőleg Óváry is átnézte s belejavított, mint írja: „a mi áldozatkészségün­ket kellett még kidomborítani." Ezért szerepel benne a kaszinó 80 000 koronás eredeti vételárának 30 000­rel való csökkentése, mint „a színpártoló egylet ajándéka", a város által megajánlott 40 Qj-öl érté­keként ugyancsak 30 000 korona, majd a gyűjtés ösz­szege, végül a kilátásba helyezett megyei l°/o-os pót­adó 20 000 koronás értéke. 41 Javasolta, hogy egy­idejűleg a VKM-hez intézzenek kérelmet, hogy az 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom