A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Papp Jenő: Beszámoló „A Bakony természeti képe” c. kutatási programról

kivételével valamennyi főtémára jelentkeztek a résztvevők, akik vagy már eddig is foglalkoztak a Bakonnyal szakképzettségük szerint vagy felhívásunkra terjesztették ki vizsgálatukat területünkre. A hazai természettudományi kutatók előtt közismert a Bakony változatos földszerkezete. Éppen ez a magyarázata annak, hogy annyi geológus foglalkozott vele a múltban és foglalkozik vele a jelenben. Az is igaz, hogy a geológiai megismerés nem teszi feltétlen szükségessé a botanikussal, a zoológussal stb. kutatóval való együttműködést. Mégis szeretnénk, ha a teljesség kedvéért megértenék a Bakonyt valamilyen szempontból kutató geológusok, hogy mennyire nagy előnye van annak, ha komplex szemlélettel folyik valamely terület részletes természettudományi megismerése és leírása. Tudjuk, hogy a Bakony komplex kutatására nem mi gondoltunk először. Elég ha ebben a vonatkozásban az id. Lóczy Lajos-féle vállalkozás emlékét idézzük fel, mely a Balaton és tág környékének kutatását a maga idején a legkorszerűbb szemléletben valósította meg. Egyik fő célunk éppen ennek a folytatása az új tudományos és technikai szempontok szerint. Természetesen a kutatások teljes anyagi támogatását nem eszközölhetjük. Ellenben hozzá kívánunk járulni anyagi lehetőségeinkkel úgy, hogy bizonyos részletmunka vagy kevésbé ismert jelenségek kutatását segítjük elő. 1963 elején tettük közzé a ..Kutatási témák a Bakony természeti képe keretében" című sokszorosított kiadványunkat, melyben főtémánként összesítettük a résztvevők vállalt témáját (ami e fejezet elején is olvasható). Altalánosságban elmondhatjuk, hogy a résztvevők zöme folytatta régebben megkezdett munkáját, illetve elkezdte vállalt témájának feldolgozását. Az első értekezleten merült fel először a kívánalom, továbbá ebben az esztendőben (és a jövőbeni kutatások során egyre inkább) megmutatkozik annak a szüksége, hogy az egyes főtémák (és szükség szerint ezeken belül a témakörök) tudományos vezetésére arra illetékes szakembert válasszunk. A vezetőnek nem jelent megterhelést ez, hiszen saját képzettségükre támaszkodva kell egyrészt eldönteni, hogy az illető kutató egyáltalán alkalmas-e az általa vállalt téma tanulmányozására, másrészt pedig végzett munkája megüti-e a követelményeket. Ilyen meggondolás alapján vállalta el dr. Pécsi Márton a geomorfológiai, dr. Fekete Gábor a botanikai, Szabó László az ornitológiai és dr. Papp Jenő az entomológiai kutatások vezetését. A jövőben feltétlen szeretnénk, ha lehetőleg valamennyi főtémát és témakört a résztvevők közül arra legilletékesebb vezetne. Többször felmerült a tág értelemben vett Bakony területi beosztását ábrázoló térkép megrajzolása. Számos kutatóval történt megbeszélés után arra a belátásra kellett jutnunk, hogy ezt lehetetlenség elkészíteni. Ugyanis valamennyi szaktudomány más-más szempontok szerint bírálja el a résztájak határát, továbbá az egész Bakony területi körülhatárolását. Ha összevetjük a különböző szempontok alapján készített térképeket, akkor az egyes résztájak legfeljebb csak durván fedik egymást. Ennek ellenére szükség van a Bakony térképre, mely mintegy alapul szolgál az illető szaktudomány ismereteinek megfelelő térkép elkészítéséhez. Mivel a geomorfológiai tájbeosztás számos más tudományágnak adhat szempontokat, azért dr. Bulla Béla „Magyarország természeti földrajza" (1962) című könyvében közzétett térképet fogadjuk el úgynevezett alap-térképnek. A térkép feltünteti egész Magyarország geomorfológiai tájbeosztását, ebből mintegy kiemeljük a bennünket érdeklő tág értelemben vett Bakonyt. Szeretnénk, ha a MTA Földrajztudományi Kutatócsoportja nyújtana segítséget ennek mielőbbi elkészítéséhez. Eredetileg úgy terveztük, hogy az 1960-as évek végére megjelenik munkánkat összefoglaló „A Bakony természeti képe" című könyv. Hamarosan be kellett látnunk, hogy ennek megírására jóval több idő múlva kerülhet sor. A kutatási eredményeket, adatszerű feldolgozásokat azonban publikálni kell hozzáférhető módon. Ezt kívánjuk elősegíteni úgy, hogy „A Bakony természettudományi kutatásának eredményei" címen sorozatot indítunk, melynek évente 2—3—4 füzete fog megjelenni, füzetenként 3—7 ív terjedelemben, ábrákkal bőven illusztrálva. A félreértések elkerülése végett külön hangsúlyozzuk, hogy a sorozat tudományos (és nem ismeretterjesztő) igényű, továbbá egy füzet egy értekezés-monográfia megjelenését jelenti. Ennek példázására említhetjük meg, hogy a sorozat első füzetét dr. Fekete Gábor „A Bakony növénytakarója (A Bakony cönológiai-növényföldrajzi képe)" címen írta meg és adjuk nyomdába. Előreláthatólag 1964 második negyedében fog megjelenni." A beszámoló elhangzását a felkért, majd az önként hozzászólók vitája követte. Mondanivalóikat rövidítve közöljük, hasonlóan az előző fejezetben ismertetett első értekezlet vitájához. Dr. Posgay Károly (Bauxitkutató Vállalat, Balatonalmádi): Köszöntötte és elismerően méltányolta a Bakonyi Múzeumot a Bakonyről tervezett monográfia kezdeményező, irányító és egységesítő szerepével kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy ez a munka nemcsak a jelen, hanem az utókor számára is tanulságos, maradandó emléket állít. Kiterjeszkedett arra, hogy ásványi anyagokban, bányatermékekben a Bakony területe az ország egyik súlyos kincsesládája. Rámutatott a bauxit, mangánérc, kőszén, bazalt, mészkő, üveghomok és festékföld bányászatára és ennek nemzetgazdasági jelentőségére. — A Bauxitkutató Vállalat a Bakonyban végzett bauxitkutatásai nyomán szerzett ismereteivel, tapasztalataival készségesen támogatja a múzeum vezetőségét a monográfia megszerkesztésében irodalmi téren tanulmányokkal, értekezletekkel, cikkekkel, továbbá hozzájárul a múzeum geológiai tárának fejlesztéséhez kőzetmagokkal és őslénymaradványokkal. — És végül reméli, hogy miként az ország vezetősége is elismeri a Bakony értékét és a monográfia megszerkesztésének szükségességét, úgyszintén elősegítik ezt a helyi testületek, intézmények, vállalatok szakdolgozói és a magánkutatók is. Dr. Pécsi Márton (MTA Földrajztudományi Kutatócsoportja, Budapest): A veszprémi Bakonyi Múzeum a természettudományok (geológia, geográfia, biológia, klimatológia, hidrológia, pedológia stb.) egész sorának szűkebb vagy tágabb témákkal foglalkozó képviselőit, kutatóit szervezte be és kérte fel „A Bakony természeti képe" feldolgozására. Ezt a kezdeményezést a magunk részéről dicsérendő és elismerést kiváltó tevékenységnek tartjuk, mert mind a tudományok komplex együttműködése és ezen keresztül fejlődése, mind pedig a gyakorlati élet feladatainak megoldása, előbbrevitele szempontjából célravezető. — Hasonló jellegű komplex és kollektív munkák szervezésében és irányításában a MTA Földrajztudományi Kutatócsoportjának már vannak tapasztalatai. Ezek alapján kívánok néhány alapvető feldolgozásbeli és szervezési-módszertani tapasztalatcsere javaslatot tenni. — A Bakonyi Múzeumnak a szóbanforgó munkálatokkal kapcsolatban az az elképzelése, hogy végső soron a sokrétű kutatások eredményeiről egy összefoglaló bakonyi táj monográfiát adjon ki. A jelenlegi kutatások azonban 26* 403