A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Papp Jenő: Beszámoló „A Bakony természeti képe” c. kutatási programról

jességre törekszünk, azért a talajtani téma megírásánál előbb részletesen jellemezzük a Bakonyban található talajféleségeket, majd az összes többi szempontokat tárgyaljuk (analízis után szintézis). Dr. Péczely György (Országos Meteorológiai Intézet, Budapest): A meteorológiai adatgyűjtés a Balaton-felvidéken jelenleg jóval előrehaladottabb mint a szűk értelemben vett Bakonyban. Ezért kezdetben a Bakonyra kell helyezni a meteorológiai kutatás súlyát. A klímatényezőkön kívül folyamataiban kell vizsgálni a jelenségeket, továbbá a mikroklímatikus viszonyokat is tanulmányozni kell. Dr. Csongor Győző (Móra Ferenc Múzeum. Szeged): A Móra Ferenc Múzeum munkatársai szívesen jönnek el és töltenek kutatónapokat a Bakonyban. Régi bakonyi botanikai adatokkal már tudnak szolgálni (Lányi-, Feichtlféle herbáriumok). Javasolja a szegedi egyetem meghívását. — Papp Jenő: A szegedi egyetemet, a többi intézményhez hasonlóan felkértük a részvételre, de eddig nem reagáltak felhívásunkra. Dr. Fekete Gábor (TTM Növénytára, Budapest): Milyen anyagi lehetőségekre -gondolhatunk? A Növénytár részéről 5 kutató kapcsolódik be a munkába. Jó lenne valamennyi bakonyi erdészet segítségét kérni, elsősorban szállás tekintetében a terepmunkák megkönnyítésére. — Éri István: A Veszprém Megyei Tanács 1962-re 10,000 Ft-ot bocsátott rendelkezésére a Bakony természettudomány kutatására. 1963-ra a múzeum 30,000 Ft-ot kért ugyanerre a célra, mely összeget szükség szerint lehet emelni. A teljes összeget témák szerint arányosan kell felosztani. Horvát Adolf Olivér (Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztálya, Pécs): Biogeográfiailag a Bakony hasonlít leginkább a Mecsek szubmediterrán flórájáhozfaunájához. Az eddigi felszólalások is hangsúlyozták, hogy ,,A Bakony természeti képe" analitikus-szintetikus legyen. Ehhez elsődlegesen szükséges a koordináció. Javasolja felvenni a kapcsolatot az ÉRTI-vei. A kutatások alapján rekonstruálni lehet az eredeti (az emberi beavatkozás előtti) tájat, melynek a természetvédelem veheti hasznát a rezervációk kijelölésénél. Hogy a kutatómunka a legeredményesebb lehessen, a Bakonyi Múzeumnak legalább 1 geológust, 1 botanikust és 1 preparátort kell még alkalmazni. — Papp Jenő: Az ERTI-vel igyekszünk kapcsolatba lépni, illetve a kutatásban való részvételre felkérni az intézményt, elsősorban az ott dolgozó erdészeti talajtanos dr. Járó Zoltánt. A természetvédelem ügye ugyan nem szerepel a tanulmányozási tervben, de ez nem jelenti azt, hogy nem szentelünk neki helyet a Bakonykutatásban. A geológus és még inkább a botanikus alkalmazása valóban szükséges, ennek azonban elsősorban gazdasági nehézségei vannak. 1 preparátort még 1962-ben alkalmazunk. Dr. Márkus László (ÉRTI Kísérleti Állomás, Ugod): Az ugodi Kísérleti Állomás a magasbakonyi erdők termőhelyi viszonyait kutatja, illetve erről 10 000-es léptékű térképet készít. Javasolja a veszprémi erdőrendezőség bevonását. Dr. Bajári Erzsébet (TTM Allattára, Budapest): Az Allattár munkatársai, különösen a rovarspecialisták, Magyarország Állatvilága megírása miatt csak fenntartással jelentik be részvételüket. Amennyire idejük engedi, aszerint fognak a terep- és feldolgozó munkába bekapcsolódni. Ellenben a gerincesekkel foglalkozó kutatók több időt fordítanak majd a Bakony kutatására. Évenként 1—1 kutató legalább 8—10 napot kíván terepen tölteni, arányos évszaki elosztásban. Preparátorok alkalmazására gondolhatunk-e? A veszprémi Bakonyi Múzeum természettudományi kiállításának rendezéséhez a legmesszebbmenő segítséget nyújt az Allattár. — Papp Jenő: Sajnáljuk, hogy az Allattár nem tud teljes mértékben résztvenni a program megvalósításában, mint gondoltuk. Megértjük a gátló körülményt, mert mi is fontosnak tartjuk a Magyarország Állatvilága megírását. Mégis kérjük az Allattár munkatársait, elsősorban az entomológusokat, hogy — amennyire idejük engedi — foglalkozzanak a Bakony faunájával a következő esztendőkben. Ennek nemcsak „A Bakony természeti képe", hanem a Magyarország Állatvilága is előnyét fogja látni. Előreláthatólag esetenként tudunk alkalmazni (gerinces konzerválási célokra) 1—2 preparátort. Dr. Iharos Gyula (magánkutató, Balatonfenyves): A gyűjtés kollektív vagy egyéni legyen? Tud-e a múzeum közlekedési eszközt biztosítani? — Éri István: A múzeum rendszeresen nem, de időnként (különösen több kutató együttes gyűjtőútjakor) biztosítani fog személyautót, vagy mikrobuszt. Papp Jenő: Esetenként fog eldőlni, hogy együttesen vagy egyénenként dolgozunk terepen (és a feldolgozáskor). Mindkét terepmunkának megvannak az előnyei. Dr. Kéve András (Madártani Intézet, Budapest): Mivel a Bakony madárfaunája egyike a legkevésbé ismerteknek az országban, azért a madarászok szívesen kapcsolódnak be a vállalkozásba. Valamennyi hazai madarásszal dr. Kéve András megbeszélést fog tartani az Intézetben ebben az ügyben, melyen szeretné ha dr. Papp Jenő is megjelenne. Kéri az amatőr ornitológusok anyagi támogatását. A múlt irodalmi adatait össze kell szedni (levéltárak régi vadbeszolgáltatási adatai!). — Papp Jenő: Az ornitológiai értekezletet helyeseljük, és Papp Jenő meg fog azon jelenni. Nemcsak az ornitológiai teljes írásos adatokat kell kutatni, hanem valamennyi főtémáról (témáról) a Bakonyt felölelő bibliográfiát tervezünk iratni megfelelő szakemberrel. Tulajdonképp a bibliográfiák alapozzák meg egyegy főtéma (téma) keretében a további szükséges kutatásokat. Dr. Loksa Imre (ELTE Állatrendszertani Intézet, Budapest): Az Állatrendszertani Intézet talaj zoológiai kutatást vállal a Bakonyban. Erre anyagi támogatást nem kér, mert beilleszti akadémiai tervtémájába. „A Bakony természeti képe" tudományos programot — tudomása szerint — leghamarabb 1963 őszén lehet akadémiai kutatási feladatként elfogadtatni, bizonyos szükséges módosítások feltételével. Dr. Pintér István (magánkutató, Keszthely): Mint amatőr zoológus kívánja folytatni másfél évtizede megkezdett malakológiai kutatását a Bakonyban. A kutatások idején rendszeresen tartsunk értekezletet, koordináljuk a munkát A malakológiai kutatások mindig vetnek fel olyan problémát, melyet más irányú kutatások oldhatnak meg érdemben. Dr. Sáringer Gyula (Növényvédelmi Kutatóintézet Laboratóriuma, Keszthely): Az Intézet feldolgozza a Bakony jelenlegi növényvédelmi helyzetét. Egyénileg vállalja a kabóca-poloska-fauna kutatását. Dr. Darnay-Dornyay Béla (ny. múzeumigazgató, Budapest): Feltétlen szükség van a Bakony természettudományi kutatásának történetét fejezetszerű en áttekinteni. — Papp Jenő: Valamennyi főtéma kutatás-történeti feldolgozása szerepel a tanulmányozási tervben. Az értekezlet előadójának, felszólalóinak és a válaszoknak alapján az az egyöntetű megállapítás alakult ki, hogy szükség van „A Bakony természeti képe" tudományos programra. Jelenlegi ismereteink 398