A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Papp Jenő: Beszámoló „A Bakony természeti képe” c. kutatási programról

nem elégségesek egy összefoglaló monográfia megírására, bármennyire is megérett erre az idő. Ezért legalább 6—7, de inkább ennél több éven át rendszeresen kutatni kell a Bakonyt. A veszprémi Bakonyi Múzeum vállalja a kutatás szervezését és lebonyolítását, továbbá a faunisztikai gyűjtés feldolgozásában személyesen résztvesz dr. Papp Jenő, a múzeum természettudományos munkatársa. A Veszprém Megyei Tanács biztosítja a kutatások zömének anyagi fedezését. Számos intézmény már kutatási tervtémájába iktatta vagy fogja iktatni a Bakonyt. A kutatások összehangolására feltétlen szükség van. Minden természettudományos ismeret valamilyen összefüggésben van a többivel, tehát összefüggéseiben kell vizsgáim a jelenséget és a folyamatokat. Gyakorlatilag elengedhetetlen, hogy a különböző irányban vizsgálatokat végző kutatók egymással kapcsolatban legyenek. Ezt úgy valósítjuk meg, hogy egyrészt időnként közös megbeszéléseket tartunk, másrészt megszervezzük a közös terepmunkát, harmadrészt pedig sokszorosított kiadványokban tesszük közzé egy-egy idő-periódusra (pl. 1 évre) tervezett, illetve lebonyolított tudományos kutatási munkát. Szükség van arra, hogy bizonyos témaköröknek (pl. geomorfológia, vegetáció-kutatás, entomológia) felkért vezetője legyen. A valóban szakszerű vezetést csak így látjuk biztosítottnak. Az 1963. évben végzett munka Érdemben 1963-ban kezdtük meg „A Bakony természeti képe" keretében a kutatómunkát. Általánosságban és az előzőekből is tudjuk, hogy ennek előtte is végeztek igen beható természettudományi kutatásokat területünkön. Programunk egyik legfontosabb szervezési célja az, hogy valamennyi jelentkezett résztvevőt (és a valamilyen ok miatt távolmaradt, de a Bakonyt kutató munkatársat) nyilvántartsuk és valamennyien tudomással bírjanak egymásról és a folyamatban levő kutatási témákról. Egymás munkájának az ismeretével és az új eredmények tekintetbevételével olyan szempontok merülhetnek fel, amelyek más témának adhatnak új megvilágítást. A főtémák és ezen belül a résztvevő intézmények, illetve kutatók név szerinti sorrendjében soroljuk fel a vállalt (vagy a már régebben megkezdett) kutatási témát: „A Bakony földszerkezete" főtémán belül 9 kutató 9 téma kutatásával vett részt. Ásványbánya és Előkészítő Vállalat (Révfülöp): 1 kutató. Krizsán Pál: Fiatal harmadkori képződmények földtani leírása — ásványbányászatilag hasznosítható anyagok a Balaton-felvidéken. ELTE TTK Őslénytani Intézet (Budapest): 1 kutató. Dr. Géczy Barnabás: A bakonycsernyei jura Cephalopodá-k revíziója. Mangánércbánya Vállalat (Űrkút): 1 kutató. Gseh-Németh József: A Bakony júrakori mangánérce., Pécsi Uránércbánya Vállalat Kutató-Mélyfúró Üzem III. sz. Kutatócsoport (Balatonfüred): 4 kutató. Bubics István—Majoros György—Ság László: A Balaton-felvidéki paleozoikum geológiai újra vizsgálata. Halász Árpád: A Balaton-felvidéki bazalttufák geológiai vizsgálata. Tihany földtani története. Savaria Múzeum (Szombathely): 1 kutató. Horváth Ernő: A Bakony ősnövényei (különös tekintettel a harmadkorra). Természettudományi Múzeum öslénytára (Budapest) 1 kutató. Dr. Kecskeméti Tibor: A Bakony-hegység Nummulites-einek feldolgozása. Az egyes eocén medencék Nummulites-einek őslénytani, rétegtani, ősföldrajzi, őskörnyezettani és morfogenetikai feldolgozása. A „Szekuláris mozgások a Bakonyban" főtémán belül 1 magánkutató 1 téma kutatásával vett részt. Dr. Bendefy László: Jelenkori földszerkezeti mozgások a Bakonyban. „A Bakony földfelszíne" főtémán belül 5 kutató 5 téma kutatásával vett részt. ELTE TTK Természeti Földrajzi Tanszék Budapest): 3 kutató. Mészáros Imre: A Bakony északi hegyláblépcsői, hegylábfelszínének komplex vizsgálata. Oltárczi Ferenc: A Pécsely—Balatonszőlős-i medence geomorfológiája. Pirithy Dezső: Az Ajka—Űrkút-i medence természeti (geomorfológiai) képe.