A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Papp Jenő: Beszámoló „A Bakony természeti képe” c. kutatási programról

a gyakorlat érdekében álló kutatások el sem képzelhetők meglevő alapkutatások, illetve elméleti eredmények nélkül, így fonódik össze a marxizmus annyiszor hangsúlyozott tétele: az elmélet és gyakorlat szükségessé. A mi témánkra vonatkoztatva ez például annyit jelent, hogy mezőgazdaságunk két súlyos problémáját: a termőtalaj erózió és az öntözővíz biztosítás problémáját nem lehet addig megoldani, míg nincsenek objektív ismereteink ennek természetéről a Bakonyban. Vagy nem lehet addig érdemben fejleszteni a bakonyi bányaipart, míg nincs részletes képünk tájunk földjének mélyszerkezetéről; nem küzdhetünk eredményesen a termesztett vagy erdőgazdasági haszonnövények kártevői ellen, míg nem ismerjük vidékünk flóráját, faunáját és ezek cönózisait. Korántsem akarjuk azt állítani, hogy elődeink vagy a jelenben dolgozó kutatók nem fáradoztak már sokat mindezek felderítésén. Azt azonban világosan kell látni, hogy az anyagi szükségletek megnövekedtek — egyrészt a népesség számának növekedése, másrészt az általános anyagi szintvonal emelkedése következtében — és már nem elégséges az eddigi, a Bakonyra vonatkozó természettudományos ismeretnek a gyakorlat érdekében való hasznosítása. Lényegesen bővíteni kell az ismereteket, hogy mi is szolgálhassuk a végső célt: népünk anyagi szükségleteinek emelését a szocializmus győzelméhez, majd a kommunizmusba vezető úton az elkövetkező tervidőszakok során. Ilyen meggondolás alapján óhajtjuk a Bakony természettudományi kutatását elkezdeni. Tudomásunk van arról, hogy az Akadémia ki szándékozik egészíteni a távlati kutatási feladatokat. Indítványozni fogjuk ,,A Bakony természeti képe" tervünket és programunkat elfogadásra, ami reméljük nem fog ellenvetésre találni. Egyben kérjük a Veszprém Megyei Tanácsot, mint az egész terv anyagi és erkölcsi támogatóját, hogy az a megértő segítség, melylyel eddig illette ügyünket, lehetőleg a jövőben is megmaradjon, sőt — amennyire a körülmények engedik — még hathatósabban támogasson bennünket. Szükség van erre, mert azt akarjuk, hogy mi is ott lehessünk a szocializmust építő dolgozó nép sorában." Az előadás után következett a vita. Lefolyását úgy ismertetjük, hogy közöljük a felszólaló nevét, majd rövidítve hozzászólását. Utána pedig — gondolatjellel elválasztva — az esetleges válaszadó(k) nevét és a választ. Továbbá nem jegyzőkönyvszerűen, hanem témakörük szerint csoportosítjuk a vitát. Kovács István (Művelődésügyi Minisztérium Levéltári és Múzeumi Főosztály, Budapest): A Főosztály nevében üdvözli az értekezletet. Elismeri, hogy a tanulmányozási terv — igen helyesen — minden tudománykörre kiterjed. Sőt még a természettudományi kiállítást is programjába iktatja. Javasolja, hogy az egyes témák kutatásának megszervezését szakkutatókra kell bízni, továbbá, hogy vegyük fel a kapcsolatot a Rovartani Társasággal. Erről az értekezletről és a jövőbeni valamennyi megbeszélésről, a folyó kutatások terveiről és lebonyolításáról sokszorosított kiadványban kell tájékoztatni a részvevőket és az érdeklődőket, mely kiadványok rendszeres és szükséges időközökben jelenjenek meg. A minisztérium is hajlandó szerény anyagi fedezetet biztosítani a kutatások lebonyolításához. — Papp Jenő: A természettudományi kiállítás nem befejezője, hanem bemutatója lesz „A Bakony természeti képe" kutatásainak. Sajnos, a jelenlegi helyhiány nem engedi meg, hogy a közeli években (1965-ig bezáróan) olyan természettudományi kiállítás megrendezésére gondoljunk a megyében, mely a Bakony természetvilágát szemlélteti. Amikor a kutatások már megindultak, akkor fogunk felkérni néhány kutatót, hogy bizonyos témaköröket szakmai szempontból irányítson és vezessen. Bubics István (Uránkutató Vállalat .Balatonfüred): Az uránkutatással párhuzamosan mélységben egészülnek ki a Balaton-felvidéki paleozoos és mezozoos képződményekről szóló ismereteink. Dr. Kecskeméti Tibor (TTM öslénytára, Budapest): Személyesen vállalja a Bakony fosszilis Foraminifera feldolgozását. Az Öslénytár többi kutatója is bekapcsolódik a Bakony-kutatásba oly mértékben, amennyire elfoglaltságuk engedi. A részleteredményeket helyes lenne szakfolyóiratban közölni. Szükség van a koordinálásra: szakcsoportok kijelölése a kutatás idején. A természettudományi kiállítás megrendezésére messzemenő segítséget fog nyújtani az Öslénytár. Kocsis Lajos (Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest): Javasolja dr. Noszky Jenő (Földtani Intézet, Budapest) felkérését a kutatásokba mint aki a Bakony geológiájának ma legkiválóbb ismerője. A finomabb geológiai megismerés végett szükséges a rétegsorozatok gyűjtése. — Papp Jenő: Szeretnénk ha nemcsak dr. Noszky Jenő, hanem a Földtani Intézet valamennyi, a Bakonnyal foglalkozó kutatója bekapcsolódna munkánkba. Sajnos megkeresésüsnkre eddig egyáltalán nem reagáltak. Dr. Góczán László (MTA Földrajztudományi Kutatócsoport, Budapest): A BIB tervezi a Balaton-Monográfia folytatását, ami bizonyos mértékben keresztezi ,,A Bakony természeti képe" területi célkitűzését. Jó lenne tisztázni ezt a kérdést az illetékesekkel (dr. Mosonyi Emil akadémikus!). Egyébként a Kutatócsoport nevében közölheti, hogy helyesnek tartja a vállalkozást, mert megérett már összefoglalásra a Bakonyról szóló eddigi ismeretanyagunk. Csak két év múlva tud a Kutatócsoport érdemben bekapcsolódni a munkába, amihez támogatást nem kér, mert az Akadémia tervtémája lesz a Bakony geomorfológiai kutatása, ami természetszerűleg megfelelő anyagi támogatást is jelent. Minden résztvevő szervnek és egyéni kutatónak megközelítő kültségvetést kell előterjeszteni, megjelölve a kutatómunkát. Szükséges időnként írásos tájékoztatást közzétenni, ami például a koordinációt is szolgálná. — Papp Jenő: A Balaton-Monográfia felújításáról mi is tudomást szereztünk. Amennyiben szükséges lesz, úgy módosítjuk a kutatási területet, bár bizonyos átfedés mindenképp lesz. Minden résztvevőnek „Részvételi jelentkezés" lapot küldünk, melynek kitöltése alapján pontos adataink lesznek az illető kutató vállalt témájáról, a kutatás előrelátható idejéről, a költségekről stb. Az összesített adatok egy-egy sokszorosított kiadványunkban fognak megjelenni. Horváth Ernő (Savaria Múzeum, Szombathely): Listaszerűen kell összeállítani a résztvevő kutatók nevét, kutatási témáját stb. Így mindenki tudja, hogy probléma felvetődéskor kitől kérjen felvilágosítást. Térképen kell rögzíteni és körülhatárolni a kutatásra váró területet. Vállalja a (harmadidőszaki) ősnövenytani kutatásokat a Bakonyban. Mészáros Imre (ELTE Földrajzi Intézet, Budapest): A modern természettudományi kutatások elengedhetetlen feltétele a különböző témájú kutatások koordinálása. A témákat, a földrajzot is, analitikusan, majd szintetikusan (összefüggéseiben és táj szintézisben) kell megírni. A kutatásokban részt vehetnek nyári terepgyakorlat keretében a földrajzszakos egyetemi hallgatók. Dr. Stefanovits Pál (MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest): Hol álljunk meg? A Bakony talajféleségeinek egyszerű leírásánál vagy analizáljuk azokat és kialakulásukat is elemezzük? — Papp Jenő: Mivel tel397