A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Sági Károly: Adatok a keszthelyi munkásmozgalom történetéhez (1902–1914)

működhetik, ha helyi csoport nincs. Keszthelyen pedig van helyi szakcsoport és van vezetőség, amely habár működése felfüggesztetett is, feloszlatottnek nem tekinthető. Minthogy a bizalmi férfiú megbízáséiban és a hatósági rendelkezések kijátszását látom, amennyiben tagdíj fizetések ürügye alatt értekezleteket és gyűléseket tarthatnak, a teendő intézkedésre utasítást kérek. Keszthely, 1908. január hó 10-én. Olvashatatlan aláírás jegyző" Az idézett okmányból kiderül, hogy a hatóság az építőipari munkások keszthelyi szakcsoportjának működését felfüggesztette, de hogy ez mikor, hogyan és milyen indokkal történt, nem tudjuk. Az idézett akta január 10-én kelt, valószínű tehát, hogy még 1907-ben függesztették fel a szakcsoport működését. A főszolgabíró 1908. január 12-én azzal küldte vissza az említett okmányt, hogy arra vonatkozóan a községi elöljáróságnak kell határozatot hoznia, a fellebbezési jogra történő figyelmeztetéssel.

167 Május 28-án már az alispán hozott határozatot ebben az ügyben.

168 Megtudjuk ebből, hogy a belügyminiszter 37.271/1908. V-a számú határozatával a Magyarországi Építő Munkások Országos Szövetsége keszthelyi csoportját feloszlatta, a feloszlatást azonban a hatóság nem hajtotta végre, „a helyi csoport tehát még létezik, márpedig helyi csoport és befizető hely az alapszabályok szerint ugyanazon helyen és ugyanazon időben egyidejűleg nem létesíthető." A Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetségének központi vezetősége 1908. május 29-én levélben kereste meg Keszthely elöljáróságát.

169 Az ebben foglaltak szerint Babos bajost kívánja megbízni a keszthelyi tagdíjak beszedésével. A keszthelyi elöljáróság a bejelentést nem vette tudomásul, mivel határozathozatalra az alispán az illetékes.

170 A befizetőhely létesítésének további sorsát nem ismerjük. A Magyarországi Építőmunkások és azok Segédeinek Országos Szakegyletének alapszabályait 1902ben hagyta jóvá a belügyminiszter. A jóváhagyott alapszabályok a tagkönyvekben magyar, német és horvát nyelven is benne vannak. A keszthelyi születésű Paál Sándor tagkönyvét, aki 1904. április 17-én lépett be a komáromi csoportba, a Balatoni Múzeum őrzi.

171 Ebből idézhetjük az alapszabályok 7. paragrafusát, amely a tagok befizetési kötelezettségét rögzíti: „Tanult munkások 1 korona beiratási díjat és heti 20 fillér járulékot, segédmunkások és munkásnők 80 fillér beiratási díjat és 15 fillér heti járulékot tartoznak pontosan befizetni." A keszthelyi dolgozók 1908-ban még megünnepelhették a május elsejét. Ebben az évben semmi konkrét adatot sem találunk már a két helyi újságban a keszthelyi munkásmozgalommal kapcsolatban, így kénytelenek vagyunk a gyéren megmaradt hatósági akták adatai alapján összegezni a történteket. Természetes, hogy a forrásanyag hiányossága következtében csak az események töredékéről szerezhetünk tudomást. 1908 május elsejével kapcsolatban a főszolgabíró már május 2-án jelentéstételre szólította fel a keszthelyi jegyzőt, hogy május 10-ig jelentse, hány üzemben szünetelt a munka egész nap, hányban részlegesen, a munkabeszüntetés a tulajdonos engedélyével történt-e, vagy nélküle?

172 A keszthelyi jegyző jelentéséből megtudjuk, hogy 14 műhelyben egész nap szünetelt a munka a tulajdonos beleegyezésével, 51 műhelyben pedig a tulajdonos engedélye nélkül. 11 műhelyben részleges munkabeszüntetés volt a tulajdonos engedélyével.

173 Nem lenne teljes Keszthely 1908. évi munkásmozgalmának jellemzése, ha nem utalnánk a Balatonvidék ideológiai cikkeire, melyekkel a szocialista tételeket igyekeeztek cáfolni.

174 Ezeket a jelentéktelen próbálkozásokat azért említjük csupán, mert ezek tükrözik az újság valódi arculatát. Nem véletlen, hogy a keszthelyi Építőiparosok Szövetsége éppen a Balatonvidéket választotta hivatalos lapjának, 19084>an.

175 Az Építőiparosok Szövetségének alakulásáról és céljairól már beszéltünk. Egy 1908-ban kelt okmány bemutatásával ki kell még egészítenünk ezt a képet.

176 „A keszthelyi járás főszolgabírójától. 1471/908. szám. Tárgy: Iparengedély nélkül építési munkát vállaló iparos segédek elleni eljárás. Határidő: 1908. április 25. Valamennyi jegyző úrnak. Felsőbb hatósági rendelet szerint a zalaegerszegi építőiparosok szövetsége kizárja a munkából az itteni munkás szakszervezetek iparos segéd tagjait, akiknek túlhajtott bérköveteléseit lehetetlen volt teljesíteni. Tudomásomra jutott, hogy az ilyen sem iparengedéllyel sem iparigazolváninyal nem bíró segédek önálló munkát vállalnak úgy helyben, mint különösen vidéken egész házakat önállóan építenek, jól lehet arra joguk nincs és ezen cselekményük az ipartörvény szerint szigorúan büntetendő. Felhívom tehát Címet, hogy a köre területén az építkezéseket 382