A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Sági Károly: Adatok a keszthelyi munkásmozgalom történetéhez (1902–1914)

állandóan figyelje és vizsgálja imeg, hogy az építést vezető, vagy teljesítő egyének bírnak-e a törvény által követelt iparengedéllyel, illetve iparigazol­vánnyal, ezek nem létében jelentse fel az illetőket, hogy a kihágási eljárást soronkívül lefolytathassam és őket a legszigorúbban megbüntethessem, az ipar­engedély és iparigazolvány nélkül építőket további építéstől eltilthassam, egyáltalán a legszigorúbban járhassak el velük minden téren, mert cselekmé­nyeik büntetlenül hagyása esetén lehetetlen a mun­kás szakszervezetek állandó működésének útját vágni. Fenti intézkedéseiről és ennek végrehajtásáról je­lentését adott határidőre elvárom. Keszthely, 1908. évi március hó 29-én Takáts főszolgabíró." A főszolgabírói felszólításra a keszthelyi jegyző csak 1908. április 24-én tett jelentést, közölve, hogy Keszthely területén iparengedély és iparigazolvány nélkül egy iparos sem dolgozik. 177 A nyár eleje az aratósztrájkoktól való rettegés­ben telt ei Keszthelyen is. A főszolgabíró 1908. jú­nius 11-én az összes jegyzővel összeíratja, hány üzemképes aratógép van a községeikben? Vannak-e olyan jelenségek, amelyek az aratógépek készenlét­bentartását indokolják? Vannak-e olyan szegődetlen aratómunkások, akik hajlandók lennének még el­szegődni esetleges munkáspótlásra? Ezekről jegyzék készítendő, amely azonnal beküldendő a főszolga­bíróhoz. 178 A feloszlatott Magyarországi Építőmunkások Or­szágos Szövetségének keszthelyi csoportja 1908. jú­lius 4-én megkísérelte az újbóli megalakulást. Az ezzel kapcsolatos főszolgabírói végzés így hangzik: 179 „2883/1908 szám. A keszthelyi járás főszolgabírójától. Tárgy: Kovács Lajos és társai keszthelyi építőmun­kás segédek folyó hó 14-én szervezkedő gyűlés tar­tását jelentik be. Véghatározat. A bejelentést tudomásul nem veszem, a gyűlés megtartását eltiltom. Indok: Minthogy az Építőmunkások Országos Szövetségé­nek keszthelyi csoportja fennállásának tartalma alatt alapszabály ellenes működést fejtett ki, nem­csak, de a csoport ellen teljesített hatósági és bíró­sági eljárás során olyan visszaélések is constatál­tattak, melyek .hatósági feloszlatásra szolgáltattak okot — minthogy a feloszlatás csak a legközelebb, t. i. múlt hó 21-én foganatosíttatott és így bizonyosra vehető, hogy a helyi csoport megalakulása esetén annál kevésbé változna a múltban követett törvény és alapszabály ellenes irányból, mert jelen és jövő tagjainak ugyanazonossága kétségtelen, — miután különben is merőben értelmetlen és céltalan lenne minden hatósági intézkedés és ellenőrzés, ha felosz­latásukat nyomban követnék a megalakulások: így a jelentést mint időszerűtlent tudomásul venni és a gyűlést engedélyezni nem lehet. Erről bejelentők képviseletében Kovács Lajos kőműves segéd keszthelyi lakost tudomást-, Keszt­hely nagyközség elöljáróságát és a keszthelyi csend­őrörsöt az ellenőrzés gyakorlása végett ezen vég­határozatom hasonmásával értesíteni rendelem éspe­dig elsősorban megnevezettet azzal, hogy jelen vég­határozatom ellen az átvevéstől számított 5 napon belül hatóságomnál előterjesztendő fellebbezésnek van helye. Keszthely, 1908. évi július hó 4-én. Takáts főszolgabíró." A munkásmozgalom elleni egyre élesedő harcban a hatóság figyelme fokozatosan terelődött a nyom­dákra is, nehogy azok a munkásmozgalmat erősítő illegális termékeket állíthassanak elő. A keszthelyi járás főszolgabírája 1908. október 3-án felhívta Sulyánszky József, Mérei Ignác és Nádai Ignác keszthelyi nyomdatulajdonosok figyelmét arra, hogy a nyomda üzemeltetéséhez nemcsak az elsőfokú iparhatóság engedélye szükséges, hanem, a nyomda­tulajdonosoknak az alispánnál is jelentkezni kell. A jelentkezés alkalmával be kell mutatni a nyomda­könyvet is, amibe a nyomdából kikerülő nyomtat­ványok alakját, szövegük tartalmát és számát is be kell jegyezni. Minden változást be kell jelenteni az alispáni hivatalnak, hogy azokat a nyilvántartásba is átvezethessék és azokról a Magyar Nemzeti Mú­zeumot és a sajtóügyi közvádlót is értesíthessék. 180 A Magyar Nemzeti Múzeumot a köteles-példányok beszolgáltatása szempontjából érdekelte a nyomdák kérdése, nem valószínű azonban, hogy ezek beadá­sának érdekében lépett közbe a hatóság. Valószínű, hogy a sajtóügyi közvádló tájékoztatása volt a ren­delet kiadásának szülője. Csak egy 1910-es okmányból tudjuk meg, hogy a hatóság 1908. március 28-án „a kebeléből kiindult erőszakosságok (miatt" feloszlatta a földmunkások szákszervezetét is, 181 1909. év eseményeiről hallgatnak forrásaink, csak azt tudjuk csupán, hogy Bokányi Dezső, a szociál­383

Next

/
Oldalképek
Tartalom