A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Sági Károly: Adatok a keszthelyi munkásmozgalom történetéhez (1902–1914)

5. Meghívó szakszervezeti táncmulatságra, 1907. jun. 9. 5. Einladungskarte zum Faclivereinungs-Ball, 9. Juni 1907. 5. Invitation au bal du syndicat, datée du 9 juin 1907. 5. Приглашение на танцевальный вечер профсоюза, 9-го июня 1907 г. rata tüntetéssel kapcsolatban a plakátok elkobzá­sát és a tüntető felvonulás betiltását említettük már. A nap eseményeiről a Balatonvidék ad hírt: 162 „A szervezett munkások nálunk is megtartották októ­ber 10-ét. Szerdán estétől kezdve pénteken reggelig szünetelt a munka, majd minden műhelyben, nem kis bosszúságára és kárára a munkaadóknak, kiket ez az önkényes munkaszünetes nap előkészületlenül talált. Az utca külső képe azonban éppen semmi változást sem mutatott e napon. Minden úgy volt, mint más hétköznapokon szokott lenni. Semmi so­kadalom, semmi tüntetés, semmi feltűnés nem volt, hacsak az a néhány idegen csendőr nem tűnt fel némelyiknek, kik napközben többször bejárták a város utcáit. Hála Isten szükség nem volt rájuk. Csendes volt minden az utcán, de annál zajosabb és élénkebb volt az élet a vendéglőben. A szervezett munkásság ugyanis nem nyervén engedélyt a nép­gyűlésre, sem tüntető felvonulásra, a vendéglőkben töltötte el a napot, vidám poharazás közben, iván nagyokat és gyakran az általános és titkos választói jog mielőbbi megvalósulásáért." Ezekben a napokban történt, hogy a keszthelyi já­rás foszolgabírósága a keszthelyi jegyző jelentése alapján elkobozta a „Hazátlan bitangok" című nyomtatványt, melynek kötege Vidovics Elek cí­mére érkezett postán. Pintér János és Molnár József terjesztették aztán ezeket a városban. Mindhármuk ellen házkutatást rendelt el a főszolgabíró. 163 Az év munkásmozgalmi híreivel kapcsolatban meg kell még említenünk a Balatonvidék „Szocia­listák" című cikkét, 164 amely oda lyukad ki, hogy „a szocializmus legkitűnőbb vezére ma Bernstein, ki nagyrészt Marxnak a tanítványa." Arról a Bernste­inről van természetesen szó, akit ma a „revizioniz­mus atyja"-ként szoktunk nevezni. Az 1907. évi munkásmozgalom utolsó hírét ugyan­csak ebben a lapban olvashatjuk: 165 „A szociálde­mokrata munkások a karácsonyi ünnepek alatt 12 gyűlést terveznek, Vas-, Zala-, Veszprém- és So­mogy megyék szervezeteinek kiküldöttei Szombat­helyen tartanak értekezletet. Minden szervezet 2—2 kiküldöttel képviselteti magát." Egy 1908. január 10-én kelt jegyzői felterjesztés­ben olvashatjuk: 166 „98/1908. Főszolgabíró Ürnak Keszthelyen. A magyarországi építőmunkások országos szövet­ségétől a csatolt bejelentés érkezett, melyszerint nevezett szövetség Keszthelyen lakó tagjaitól Ma­gyar János útján akarja a tagdíjakat beszedni, mivel a helyi csoport működése a hatóság által felfüggesz­tetek. A szövetség jóváhagyott alapszabályainak 13. sza­kasza bizalmi férfiúról tesz ugyan említést, ez azon­ban csakis a kezdet kezdetén, illetve csak akkor 381

Next

/
Oldalképek
Tartalom