A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)
Sági Károly: Adatok a keszthelyi munkásmozgalom történetéhez (1902–1914)
A gyűlésről így számol be a Keszthelyi Hírlap 92 : „A helybeli szocialisták a múlt vasárnap a vásártéren népgyűlést tartottak. Noha az eső szitált mégis összesereglett 4—500 ember. A szocialisták fővárosi szónokot vártak, de a központban annyira el voltak foglalva, hogy a szónok nem jöhetett. Ezért Végh József pécsi kőművessegéd jött meg, aki 1 óráig beszélt az ismeretes szocialista tanokról. A szónok egyszerű kopott külsejű munkásembernek látszik, aki azonban figyelmet lekötő modorban, értelmesen, nyugodtan beszél... Keszthelyen ez volt a harmadik szocialista gyűlés. A közönség ezúttal már nyugodtan hallgatta a szónokot, nem volt a legkisebb ellen tüntetés sem." Érdekesség kedvéért megjegyezzük, hogy míg a Keszthelyi Hírlap 4—500 résztvevőről ír, addig a katolikus kézben levő Balatonvidék mindössze „vagy 200 emberről" tud. A Balatonvidék említett cikke szerint 93 Gurkó Jakab keszthelyi iparossegéd és Végh pécsi péksegéd voltak a népgyűlés szónokai. A hatóságot dr. Skublics Ödön szolgabíró képviselte. A szónokok elítélték Tiszát, de az ellenzéket is —, a Balatonvidék szerint. Ha megkíséreljük összefoglalni a keszthelyi munkásság eddigi küzdelmeit, azt látjuk, hogy az építőipar dolgozóiról esik a legtöbb szó. Ez nem véletlen. A századforduló idején nagy építkezések voltak Keszthelyen és a Balaton környékén is. Utalhatunk itt a keszthelyi gőzhajó kikötőre, partvédőfal építésére, a Hulláim és Balaton szállodák építésére, a keszthely—tapolcai vasútvonalra, az új állomás és vasúti szálloda építésére és a Szigetfürdő bővítésére. Az építkezések ütemét jellemzi, hogy a keszthelyi, körkemencével dolgozó téglagyár alig győzi a fogyasztás kielégítését. 94 Az 1905-ös év jelentős politikai eseménye az országgyűlési választások kiírása volt. A választási törvényeket megjegyzés és hozzáfűzés nélkül ismerteti a Keszthelyi Hírlap. 95 A keszthelyi kerületben két jelölt lépett fel: Gróf Batthyány József ellenzéki programmal és Jócsák Kálmán szociáldemokrata programmal. Így foglalja ezt össze a Keszthelyi Hírlap 90 : „A keszthelyi kerületben legelőször, mint mindig az idén is a vidéki földbirtokosok áltak talpra s Gróf Batthyány József zalacsányi földbirtokost jelölték diszidens programmal. A nemzetközi szociáldemokrata központ Jócsák Kálmán intelligens budapesti munkavezetőt jelölte." Jócsák Kálmán 1905. január 15-én tartotta meg programbeszédjét a keszthelyi Helbech vendéglőben. 97 „A rokonszenves megjelenésű fiatalember 2 óráig beszélt oly ügyesen, hogy a termet zsúfoltságig megtöltött hallgatók figyelmét lebilincselte. Beszédében nem volt ízléstelenség, vagy izgatás." Jócsák bejárta a választó kerületet, keszthelyi programbeszéde után Kiskomáromba utazott. Körútja sikeres lehetett, legalább erre következtethetünk az alábbi sajtóhírből 98 : „Jócsák a kerület nagyobb községeit bejárta. Azt is beszélik, hogy tekintélyesebb pártja is lesz, mert több helyen rokonszenvesen fogadták." A január végén megtartott választás napján 3° a keszthely—tapolcai vasútvonalra, az új állomás és gyalogság zárta el és huszárok cirkáltak a néptelen utcákon. A szociáldemokraták két helyi megbizottja reggel 8 óra előtt átadta a választási elnöknek azt az ívet, melyen 14 keszthelyi választó Jócsákot kívánta képviselőnek. A Batthyány gróf jelölését tartalmazó ívet már előbb átvette az elnök, aki Jócsák jelölését nem fogadta el. Mivel csak 1 képviselőjelölt maradt, az elnök szavazás nélkül gróf Batthyány Józsefet jelentette ki a keszthelyi kerület országgyűlési képviselőjének. 99 Jócsák továbbra is kapcsolatban maradt Keszthellyel és 1905. júHus 16-án felolvasást tartott a keszthelyi szervezett munkásoknak. 100 A képviselőválasztás után, a szokásos sztrájkokkal köszöntött be a tavasz. Március 6-án az építőipari munkások sztrájkjáról értesülünk, 101 ami csak március 19 táján ért véget. 102 Április 4-én a kőfaragók szüntették be a munkát, mert „napi 10 órás munkaidőt, 30% béremelést, vidéki munka esetén 1 korona pótlákot és teljes ellátást" 103 követeltek. A munkaadókkal még április 16-a körül sem sikerült megegyezni. 104 Május 1. megünneplését népgyűléssel készítette elő a keszthelyi szociáldemokrata párt. „A keszthelyi szocialisták mind sűrűbben adnak életjelt magukról. A múlt vasárnap délután — írja a Keszthelyi Hírlap 105 — a vásártéren nagygyűlést tartottak e napirenddel: 1. A gazdasági helyzet és a szervezkedés. 2. Május l-nek (megünneplése." A két napirendi pontról Mónus József, az országos cipész és csizmadia egyesület titkára tartott beszédet. A Balatonvidékből tudjuk meg, hogy Mankovits Géza is beszélt még a Május 1. jelentőségéről. 108 1905. május 1. megünneplését részletesen írja le a Keszthelyi Hírlap. „6 órakor május 1-én a szocialisták a Balatonhoz vonultak. Feltűnő, hogy a szervezett szocialisták száma egyre szaporodik. Még szervezkedésük kezdetén alig voltak néhányan, addig 1-én már 164 szervezett munkás volt a menetben. A Hullám teraszán Kiss Ernő tartott beszédet. Azután meg 3 fiatal iparos segéd szavalt. Az egyik költeményt Palágyi bajos írta „Május 1" címmel. Annak regisztrálására, hogy a szocialisták milyen elveket vallanak, ide iktatjuk a költemény 3 strófáját: 372
