A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Sági Károly: Adatok a keszthelyi munkásmozgalom történetéhez (1902–1914)

örökké ifjú, örökké új természet Téged imádunk Te vagy istenünk, Tündöklő fényes, újjászületésed Napján mi is mind újjá születünk. S nem ódon templom fojtó légkörében, hol szívre, észre vak homány borult. S hói rút, sötét por szertartása képpen Mint egy kísértet jelenik meg a múlt. Nekünk nincs múltunk, nincsen hagyományunk, Mi szerte téptük a bilincseket. Nincsen mit vissza sírnunk, vagy kívánnunk, Nincs miért keseregnünk, szebb idők felett, Nekünk a múltból semmi, semmi nem kell, leráztunk vallást, rögzött babonát, Mert mi a jövőbe nézünk, ihletett szemmel, mert érted küzdünk, fényes új világ! Mutassuk meg, hogy egy a földnek népe, a földön minden munkás ünnepel, Es kormányzóknak millió cselszövénye, Embert embertől nem választhat el. Fajok, színek között nincs többé különbség, Egy szeretetben eggyé olvadunk, A nemzetek között megszűnt a gyűlölség, Világ munkásai! egy nemzet vagyunk! A szavalatok után énekelték a munkásdalt és rendben szétoszlottak". A május 1-i ünnepség természetesen nem tett pontot a sztrájk^mozgalom végére. Az 1905-ös oroszországi forradalom híre Magyarországra is eljutott és felrázta a munkásságot. A sztrájkhullám addig nem látott móreteket öltött. Ugyanabban a Keszthelyi Hírlapban, amely ilyen részletesen írja le a májusi-jét, fél hasábbal alább olvashatjuk a következő hírt: „Sztrájk ellen. Alkalmunk volt egy, az állam által kiadott szerződésbe betekinteni, melyben a miniszter a következő passzust írja: Jóváhagyom oly megjegyzéssel, hogy a vállalkozóval szemben a munkásai által rendezett sztrájk, vagy bojkott által okozott véletlen késedelem a vállalkozónak a teljesítési határidő meghosszabbítására igényét, a határidő meghosszabbítás mérvéhez képest a miniszter állapítja meg:" Pár sorral utóbb újabb hírt olvashatunk: „Orvosság a sztrájk ellen. A kereskedelemügyi miniszter a törvényhatóságokhoz rendeletet intézett, melyben közli, hogy a minisztertanács határozata szerint a sztrájk vagy bojkott és munkazárlat az összes állami építkezéseknél és munkálatoknál vis major, amely a szállítási határidő meg nem tartását indokolja. E határozat alapjául a Curiának konkrét esetben ítélete szolgál. A miniszter ennek értelmében felhívja a törvényhatóságot, hogy a helyi hatósági szabályzatait a minisztertanács határozatának megfelelően egészítse ki, mert ezzel megfosszák a legtöbb sztrájkot egyik legerősebb fegyverétől, t. i. a vállalkozóra a szállítási határidő miatt gyakorolt pressziótól." Nem az első kísérlet ez a sztrájkmozgalom erejének csökkentésére. Arra a hírre gondolunk itt, hogy a lipcsei bank biztosítást ajánl a sztrájkból adódó károsodás esetére.

107 Az állam erőszakos megoldással is segített a .munkaadóknak, ha a helyzet úgy kívánta. A Balatonvidék írja:

108 „A munkások körében az újabb időben rohamosan terjednek s mély gyökeret vernek a nemzetközi szocializmus tanai. Ezeknek a tanoknak nemcsak buzgó terjesztője, hanem erős agitátora is volt Gál István kőműves, aki a múlt nyáron került Zalaegerszegre, ö volt a sztrájkmozgalmak lelkes vezetője, s a nyáron egy nagyszabású népgyűlést is szervezett. A legutolsó sztrájk alatt a városkapitány Gál Istvánt kiutasította Zalaegerszeg város területéről." Az erőszakos hatósági beavatkozás szándéka Keszthelyen is megvolt. A járási főszolgabíró 1905. június 10-én bizalmas leiratban értesítette a keszthelyi jegyzőt, hogy értesülése szerint „f. hó 12-én (hétfőn) „egy munkás vezér fog Keszthelyre azon célból jönni, hogy az nap délután a napszámosokat és vidékről behívott mezőgazdasági munkásokat helyzetük tarthatatlanságáról felvilágosítsa; a jelentés szerint Keszthelyről a napszámosok már izentek volna Sármellékre, valószínűleg a járás többi községeibe is." Ezt az „izgatót" le kell tartóztatni.

109 A munkaadók is igyekeztek szövetséget kötni egymással, a sztrájkolok ellen. Június elején az asztalosipar dolgozói léptek sztrájkba Keszthelyen. „Ez eredményezte az asztalosmesterek szövetségének létrejöttét Keszthelyen — írja a Balatonvidék

110 — mely különösen azt célozza, hogy a vállalt munkákat közös erővel elkészítve, mindaddig nem fogadnak munkásokat, míg azok fel nem ébrednek hipnózisukból és meg nem értik a munkaadó és munkás közötti azt a viszonyt, melynek őket összefűzni kellene. Ennek alapján ki is jelentették már munkásaik könyveit, mert június 30-ig azok munkába nem léptek." 1905. július 5^én az aratók léptek sztrájkba Sávolyon és béremelést követeltek. A marcali főszolgabíró nagyobb csendőrkülönítményt vezényelt a veszélyeztetett területre. Vindornyalakról el kellett távolítani a felvidéki aratókat. A sümegprágai és zsidi aratókat csendőrökkel kellett Somogyba kísértetni, hogy a szerződésben vállalt aratást megkezdjék.

111 373