A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)
Sági Károly: Adatok a keszthelyi munkásmozgalom történetéhez (1902–1914)
„ ... az alkalmazottak tegnapelőtt este 8 óra után gyülekeztek s népes tüntetésben adtak kifejezést nem tetszésüknek. A tüntetőkhöz csatlakozott a nagy számú sétáló köziönség is, úgy hogy a Kossuth bajos utcán valóságos emberáradat hullámzott. Igazán nem értjük miért nem lehetne az alkalmazottak kérését teljesíteni. Utóvégre reggel 5 órától este fél 10-ig, tehát több mint 16 óráig munkában állni mégsem emberséges dolog. A teherhordó állatot is előbb hajtják nyugalomra". 1903. augusztus 2-án a „Keszthelyi Munkásképző Egylet táncmulatságot tartott. A rövidke újsághír 62 Steiner Ferenc nevét említi meg Gurkó Jakabbal egyetemben, mindketten kiemelkedő alakjai voltak a keszthelyi munkásmozgalomnak. Steiner Ferenc volt az elnöke annak a népgyűlésnek, melyet a „Testvériség" munkásképző egylet 1903. augusztus 30-án tartott Keszthelyen. A népgyűlés plakátjairól így emlékezik meg a Keszthelyi Hírlap 68 : „A tegnapi szenzáció. A keszthelyi szocialisták mozognak. Egyre több életjelt adnak magukról. Tegnap nagy szenzációt keltettek kiragasztott plakátjaik, melyek a mai népgyűlésre hívják meg a közönséget. A falragaszok így szólnak: Előre! A világosságnak. Polgárok, Munkások! 1903. augusztus 30-án du. 4 órakor Keszthelyen a vásártéren nyilvános Népgyűlést tartunk, a következő napirenddel; 1. Mit akar a Szociáldemokrácia, 2. A földművelők helyzete. 3. Altalános titkos választási jog. 4. politikai helyzet és a sajtó. Az egybehívok. Polgárok, Munkások! A jelen politikai helyzetet meg kell ragadnunk, hogy a nép is tényezője lehessen az ország ügyeinek intézésében, melynek következtében szükséges, hogy mindnyájan ott legyünk, olvadjunk egybe az érzésben, a fölMálltásban, hogy nem lesz addig nyugalom Magyarországon, míg az általános titkos választási jog törvénybe iktatva nincs. Éljen a világot megváltó nemzetközi szociáldemokrácia !" A népgyűlés lefolyásáról egy héttel később tudósít az újság 64 , adjuk át annak a szót: „A múlt vasárnap délután a keszthelyi „Testvériség" szociális irányú munkásképző egylet népgyűlést tartott, melyen 3—4 ezer ember vett részt. A nagyszámú tömeg, melynek felét a környékből bejött polgárság képezte, figyelemmel kísérte a gyűlés lefolyását. A népgyűlés elnökének Steiner Ferencet, jegyzőknek Szemere Lajos jogszigorlót, és Teles Árpád keleti akadémiai hallgatót választotta meg. Az első szónok Malasits Dezső budapesti szocialista volt, akit a központ küldött ki. Másfél órás beszédében fejtette ki a szocializmus eszméit, továbbá Magyarország gazdasági és politikai helyzetét. Az ország rossz közgazdasági viszonyát három szempontból vezeti le: az elszegényedésiből, a kivándorlásból és a katonaságból. Majd Keszthely város gazdasági és kulturális viszonyairól szól, hol szerinte egy keszthelyi lap, „papiros darab" sötét klerikálizmusával akarja butává tenni a népet. Ez a lap — így beszél róla — a Balaton vidék, mely a szeretetet és testvériséget hirdeti, holott soraiban a vallás elleni izgatás dühöng. Nem támadom tovább e papiros darabot, mert még elbizakodottá lesz, azt gondolja, hogy még valami... A beszédet sokszor szakította félbe óriási taps, éljen, végeztével pedig a imásodik szónok, Steiner Ferenc az óriási zajban alig tudott szóhoz jutni. Ezután Steiner Ferenc beszélt szenvedéllyel, s oly erősen kelt ki a klerikalizmus ellen, hogy Hajdú Fülöp hatósági kiküldött kénytelen volt mérsékletre inteni. A gyűlés befejezte után a tömeg rendben szétoszlott. „Este Lassale-ünnepélyt tartottak az egyleti helyiségükben, melyen vagy 300 ember volt együtt." Az említett egyleti helyiségről közelebbit nem sikerült megtudnunk. 1903. szeptember 20-án a „Testvériség" a Zöldfa vendéglő kerthelyiségében rendezett tréfákkal egybekötött mulatságot 65 , lehet, hogy itt tartották az említett „Lassale-ünnepélyt" is. Az 1903. október 25. előtti napokban nagy vörös plakátok jelentek meg a keszthelyi házak falán. Sajnos ezekből sem kerülhetett be példány a Balatoni Múzeum Adattárába, így szövegüket a Keszthelyi Hírlap leírása 66 nyomán kell adnunk: „Fel a küzdelemre! Polgárok! Munkások! — 1903. október 25-én délután 3 órakor Keszthelyen a vásártéren nyilvános népgyűlést tartunk a következő napirenddel: 1. Keresztény szocializmus. 2. Mért szegény a nép. A sajtó. 3. A visszatartott katonák. — Az egybehívok. — Polgárok, Munkások! jöjjetek tömegesen a népgyűlésre! Éljen a világot megváltó nemzetközi szociáldemokrácia!" A népgyűlés lefolyását S(ági) J(ános) ismerteti a Keszthelyi Hírlap hasábjain 67 : „A Munkásképző egyesület cím alatt szervezkedett helybeli szocialisták a múlt vasárnap rövid időn belül már a második népgyűlésüket tartották a budapesti szociális központ kiküldöttjének szereplése mellett. A szocialisták helybeli agitálása e népgyűlésekkel komoly jelenség, mellyel mint az eseményekkel való hű beszámolásra hivatott lapnak, foglalkoznunk kell. Nagy, vörös plakátok hirdették a gyűlést. Az érdeklődést tehát felkeltették, csak azért is, mert a híre járt, hogy Weltner Jakab, a híres szocialista agitátor jött meg beszédet tartani. A szép időben rengeteg ember tódult a vásártérre. 368
