A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Batári Ferenc: A nagyszebeni Bauernfeind-műhely ismeretlen alkotása Veszprémben

4. Asztallap, Bauernfeind János munkája, 18. sz. vége. Bp. Iparművészeti Múzeum. 4. Tischplatte von János Bauernfeind, Ende des 18. Jhs. Budapest, Museum für Kunstgewerbe. — mindkettő vízparti tájat ábrázol — az ábrázolásmód romantika felé hajló jellegében jelentkezik. A kép előterében tevékenykedő horgászok ós a hasaló kutya csoportjához hasonló Staffage alakok más Bauernfeind-intarziaképen its szerepelnek. A nagyernyei asztal képének előterében, kidőlt oszlopon ülő két alak: a paravent hajósai (6. kép); továbbá a többi bútor rakott díszén gyakran előforduló ókori istennők, oroszlánok stb. szobrai, (4—5. kép) szintén Staffage alakoknak tekinthetők. A sajátos és minden Bauernfeind-intarziaképen, így a veszprémi asztalon is előforduló növényábrázolásak azonos, egy kézre utaló megoldással készültek. A fűcsomókat, a virágok szárait, indáit, a fák 4. Piateau oe table, oeuvre de János Bauernfeind fin du XVIII. siècle. Iparművészeti Múzeum Budapest, 4. Плита стола, работа Яноша Бауэрнфейнда, конец 18. ив., ВБудапештский музей прикладного искусства. törzsét és ágait vésett vonalak; a leveleket kis pontszerű, vésett, hasas vonalkák alkotják, melyeket zöld, barna és fehér paszta tölt ki. A Bauernfeind-asztalok érdekes azonosságot mutatnak végül az elkerülhetetlen hő és nedvesség ingadozásakor beálló famozgás okozta károsodás vizsgálatakor is. A veszprémi asztal, mindkét budapesti asztal és az egyik Nagyszebenben őrzött asztal lapján, a vakfa közös, illesztésbeli hiányosságának következtében, azonos helyen, a borítás elhasadt. A veszprémi Bakonyi Múzeum asztalának isimertetése folyamán arra törekedtünk, hogy a fenti asztalt a Bauernfeind műhely alkotásaival kapcsolatba hozzuik, melynek során olyan alapvető azonosságok 253