A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Batári Ferenc: A nagyszebeni Bauernfeind-műhely ismeretlen alkotása Veszprémben

5. Asztallap, Bauerfeind János munkája, 18. sz. vége, Bp. Iparművészeti Múzeum. 5. Tischplatte von János Bauernfeind, Ende des 18. Jhs. Budapest, Museum für Kunstgewerbe. 5. Plateau de table, oeuvre de János Bauernfeind. Fin du XVIII. siècle. Iparművészeti Múzeum, Budapest. 5. Плит стола, работа Яноша Бауэернфейнда, конец 18. в., Будапештский музей прикладного искусства. mutatkoztak, amelyek alapján ezt az asztalt is a Bauernfeind műhely hiteles alkotásának kell tekintenünk. Bauernfeind János 1745-ben született, feltehetőleg Bécsben.

8 Báró Brukenthal Sámuel Erdély kormányzója, mint asztalossegédet hívta Bécsből épülő nagyszebeni palotája berendezésének elkészítéséhez. A művészi, faragott és intarziás asztalosmunka mellett a rajzoláshoz és a rézimetszéshez is értett. Egy Madonnát ábrázoló metszetét a Brukenthal Múzeum őrzi. A nagyszebeni asztaloscéh 1786-ban rézbe metszett architektúrás keretű, Nagyszeben látképével díszített vándorleveleit szintén Bauernfeind János készítette. 1777 nyarán feleségével és kétesztendős kisfiával, Lénárttal Nagyszebenbe költözött. Mint asztalossegéd Hezel Lajos Keresztély nagyszebeni asztalosmesternél helyezkedett el, és kezdetben a Brukenthal palota faragott díszű asztalosmunkáit készítette. Hezel mesterrel való kapcsolata valószínűleg csak formális volt, ezt alátámasztja az a körülmény is, hogy munkáival nem mesterének számol el, hanem közvetlenül a megbízó Brukenthal Sámuelnek nyújtja be számláit. 1786 november 16-án a céhbe való felvételét kéri. A felvétellel kapcsolatos több évi huza-vona iratanyagát az egykori nagyszebeni szász levéltár őrizte meg. A beadványok és a jegyzőkönyvek soraiból kiderül, hogy Bauernfeind, mint a kormányzó asztalosa különleges önállósággal rendelkezett, ha a mi254