A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Batári Ferenc: A nagyszebeni Bauernfeind-műhely ismeretlen alkotása Veszprémben

2. Asztal, Bauernfeind János munkája 1785 körül. Veszprém, Bakonyi Múzeum. 2. Tisch, von János Bauernfeind um 1785. Veszprém, Bakonyi Múzeum. 2. Table, oeuvre de János Bauernfeind. Environ 1785. Bakonyi Múzeum, Veszprém. 2. Стол, работа Яноша Бауэрнфейнда, около 1785 г., Весппрем, Баконьский музей. A veszprémi asztalt és az analógia gyanánt felsorolt bútorokat összevetve, a felhasznált anyagok vizsgálatánál elsőnek leszögezhetjük, hogy mindegyik darab vakfája fenyő. A Bauernfeind műhelyben készült bútorok másik általános jellemzője, hogy egyazon bútoron változatos gazdagságban sokféle fafaj tát dolgoztak fel. A borítóanyagok között gyakoriak a márványos texturájú gyökérfák, melyek között legkedveltebb a topolyagyökér. A finom rajzú, sötét tónusú tiszafa majdminden bútoron előfordul. Az intarziadísz gazdagabbá tételére különleges egzotikus fafajtákat is felhasználtak. Az említett 5 darab Bauernfeind asztal és a veszprémi asztal, a méretein túlmenőleg méreteikben is közel állnak egymáshoz.

7 Valamennyi négy, lefelé keskenyedő, többnyire keményfából faragott hasábos lábon áll, sima kialakítású, kizárólag az indítóés zárórész kap egyszerű, vízszintes tagolást. A káva szintén vízszintes tagolású, melyet legtöbbször egyedül szalagkeretelés díszít. Ettől az egyszerűbb kialakítástól eltér a veszprémi és a nagyernyed asztal, mert mindkettő káváján — az előbbin a könyvet és bogarat ábrázoló csendéletet, a másikon török sátrakat ábrázoló — intarziaképeket láthatunk. Minden asztal alapjellegét lapja határozza meg. A Bauernfeind asztaloknál a lap formája is azonos, mind téglalap alakú. Í51