A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Sz. Czeglédy Ilona–Koppány Tibor: A Balatonfűzfő–mámai románkori templomrom

fül és alj töredéke, fedő töredékek kerültek elő, fő­leg a XVI. századra jellemző típusok. A sekrestyé­ből való az egyetlen, teljesen összeállítható nagy urna, vörhenyes barna színű, kissé átégett állapot­ban, XV. századi (15. kép). A legkorábbi edénytöre­dékek is a sekrestye környékéről valók és ezek egy bécsi fazék darabjai. Ugyancsak jónéhány vastag falú korsó töredéke, ovális átmetszetű, középen lyu­kas fültöredékek voltak nagy tömegben az északi külső oldalon. A déli külső oldalról is azonos jellegű anyag került felszínre, edények, perem-, oldal- és fenékdarabok. A templom belsejében és külső terü­letén nagy mennyiségben talált késő középkori ke­rámia azt bizonyítja, hogy a középkorban is meg­13. Római mécses töredéke 13. Bruchstück einer römischen Tonlampe. 13. Fragment d'une lampe romaine. 13. Фрагмент римского светильника bolygatták már a templom padozatát. Ezért találjuk vegyesen XIII— XVII., sőt XVIII. századra is keltez­hető edények töredékeit. A rom képe az ásatás után (12. kép). A régészeti kutatás nyomán a várt, egyenes szen­télyzáródású templom romjai kerültek elő. A temp­lom a középkori szokásnak megfelelően keletéit, hossztengelye 30°-kal tér el északi irányba kelettől. Hajójának mérete 6,40 X 8,55 m a szentélye 2,70 X 4,00 m. Falai átlagosan 80 cm vastagok. A hajó nyugati falából csak az alapozás maradt meg. A déli fal nyugati szakasza és vele az egykori bejárat elpusztult. Keleti szakasza majd 4 m maga­san maradt meg, benne két román ablak kávájával. Az elpusztult ajtónyílás nyugati oldalán levő kis, nyelv alakú falnyúlvány valószínűleg a bejárati ajtó eloépítményének maradványa. Az északi hajófalat a sekrestyébe vezető ajtó osztotta ketté. Mindkét szakasza egyformán közel 4 m magasságban maradt meg, de a nyugati kissé megdőlt, kifelé hajlik. A diadalív feletti oromfal déli oldala nagyjából a tető egykori hajlásszögét mutatja, keleti oldala azonban lepusztult. Az oromfalon a hajó és a szen­tély tetőtereit összekötő átbújó nyílás, efelett pedig a hajó feletti tetőteret megvilágító keleti ablak alsó része látható. A szentély déli és északi fala a belső teret fedő, kőből rakott dongaboltozat vállaival együtt kb. 2,5 m magasságban állott. A déli falban levő nagy, alaktalan kitörés az itt levő ablak helyét mutatja. A keleti végfalban a déli fal ablakaihoz hasonló résablak volt. A keleti fal belső oldalán jól látszik a dongaboltozat vonala. A szentély északi falában 40 X 50 cm méretű fülke van, talán pasto­forium. A sekrestye átlag 50 cm magasan feltárt kő­falai semmiféle részletképzést nem mutatnak. A ha­jóból bevezető ajtó rézsűs káváiban levő két horony az itt állott fátok helyét mutatja. Az ajtónyílás két oldalán, a belső szint felett 170 cm-rel a sekrestyét 14. A római mécses rekonstrukciós rajza 14. Rekonstruktion der römischen Tonlampe. 14. Dessin de la lampe romaine reconstituée. 14. Реконструкционный рисунок римского светильника. 148

Next

/
Oldalképek
Tartalom