A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Sz. Czeglédy Ilona–Koppány Tibor: A Balatonfűzfő–mámai románkori templomrom

12. A templomrom a feltárás befejeződése után 12. Die Kirchenruine nach Beendigung der Ausgrabun­gen. 12. La ruine de l'église après être dégagée. 12. Развалины церкви по окончания вскрытия. A templom tengelyében húzott árkokban (1) meg­találtuk a szentély keleti falának kiugró alapozását és az eredeti középkori szintet: a ledöngölt agyag­padlót. A szentély és a hajó belsejét hordalékos agyag, kőtörmelék és vegyes szürke, apróköves tör­melék töltötte ki. A szentély nyugati végén, a dia­dalív vonalában sírt bontottunk ki, amelyben to­vábbi két sír ferde beásása mutatkozott. A sir boly­gatott volt, csontmaradványokat is alig találtunk benne. Néhány középkori edénytöredék volt felső rétegeiben. A sír mélyén, a bolygatatlan talaj felett, két római kori tárgy került elő. Az egyik ló alakú terrakotta mécses töredéke 47 (13—14. kép), a másik kis üveg illatszeres edény (balsamarium) nyaktöre­déke. 48 Ezek a tárgyak tipikusan sírmellékletek. Valószínű, hogy a templom építésekor (illetve ami­kor a sírt a középkorban megásták), római temetőt bolygattak meg. Az 1. árokban meghatározott szintre süllyesztet­tük le az egész templom belső terét. A rétegződés szinte azonos volt a szentélyével. A szentély előtt a diadalív jobb oldalán sok freskó töredék került elő a törmelékből, vörös és fehér festéssel. Az északi ol­dalon a hajó és szentély szögletében mellékoltár ala­pozása került elő, alig 20—30 cm vastagságban. A hajó nyugati végében, az 1/Éb árokból nagy mé­retű malomkő került elő. (Ez is a templom körül egykor elterült falu életére utal.) A külső szintek kutatása közben azt tapasztaltuk, hogy a középkori szinthez képest legkevesebb a feltöltés a keleti ol­dalon, legmagasabb az északin. Délen 60—80 cm a szintkülönbség, nyugaton 40—60 cm. Az új templom körüli körüljáró kialakításakor a középkori szint alá süllyesztették a terepet. Érdekes, hogy a templom falainak alapozása erősen kiugrik a felmenő falsík­ból, a déli és az északi oldalon 40—50 cm széles melléfalazással van erősítve. 49 Az északi oldalon, ahol a nagy falkitörés mutat­kozott,, sekrestyeajító 'helyét tártuk fel, majd két merőleges ároikban meghatároztuk a sekrestye (E-i, K-i és Ny-i falát) kiterjedését. 4 X 2,60 m belméretű kis építmény bontakozott ki (11. kép), amelynek falai 80 cm vastagságban, 0,80— 1,0 m magasan megmaradtak. A barokk padlóburko­lat is megmaradt több foltban. A sekrestyét egykor fedő boltozat oldalának nyomait a külső északi fal­síknál már korábban leolvashattuk. 10* A megállapított szinteknek megfelelő terepsüly­lyesztést végeztünk a keleti és az északi oldalon. Né­hány árokkal kerestük a templom körül a feltéte­lezhető kerítőfalat, azonban sikertelenül. Kiterjed­tebb kutatásra nem volt módunk, mert csak a mű­emléki helyreállításhoz közvetlenül szükséges fel­tárásra volt engedélyünk. Megnehezíti ezt a munkát, hogy dél és kelet felé konyhakert, észak felé kuko­ricás terül el, nyugat felé pedig a középkori szint alá süllyesztett terep állja útját a feltárásnak. Az egykori Máma faluból tehát egyetlen fenn­maradt emlékként a templomot tanulmányozhattuk csak közvetlenül. A feltárás során előkerült leletanyag a középkori falu életének bizonyítéka. A szentélyből és a hajóból sok agyagedény; perem, 147

Next

/
Oldalképek
Tartalom