A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Németh Péter: Emlékezés Darnay Kálmánra

hasábjain kívül a múzeum kevéssé ismert Ingyen Naptárában történt meg, az ugyanott talált római aranykincs darabjaival együtt. A népvándorláskor szórványanyaga mellett (Kiskőszeg, Sümeg) egyetlen jelentős feltárása a lesencetomaji avar temető 108 sírja volt, melynek publikációja, bár elkészült, még sem jelent meg. A honfoglaláskori leletek közül csak a nagykapornakit és a zalaszántóit közli, a többiről a múzeum leltárkönyvei tanúskodnak. Jelentősebb középkori ásatása nem volt, az egervári XIII. századi ezüstkinccsel foglalkozó dolgozata kéziratban maradt. összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy régészeti eredményei ma is nélkülözhetetlenek Zala, Veszprém és Somogy megyék régészeti kutatása során. Fel kell hívnunk azonban a figyelmet az Állami Darnay-Múzeum eredeti leltárkönyveire, a bennük található feljegyzésekre, melyeket a kutatás sohasem vett figyelembe, pedig nélkülük a közölt leletanyag sem értékelhető biztonsággal. 8. Részlet az Állami Darnay-Múzeum hadtörténeti gyűjteményéből. 8. Ein Teil der kriegsgeschichtlihen Sammlung des Staatl. Darnay-Museums. 8. Détail du Musée Darnay. Collection d'histoire militaire. 8. Часть Государственного музея Дарнаи. Коллекция военной истории. A hadtörténeti gyűjtemény a harci eszközök: kardok, csákányok, buzogányok, fejszék, nyílhegyek, zabiák, kengyelek, sarkantyúk stb. fejlődését mutatta be a honfoglalás korától a 48-as szabadságharcig. (7—9. kép) Az okmánygyűjtemény középkori okleveleken kívül a XVI. századtól számos jelentős államférfi, egyházfő, tudós és művész kéziratát tartalmazta. A néprajzi gyűjteményben a sümegvidéki hímes halotti lepedőszélek, varrottasok, pásztorfaragások, mángorlók, borotvatartók, a Veszprém és Zala megyékkel kapcsolatos betyáremlékek, céhkorsók legszebb darabjai voltak megtalálhatók. Az iparművészeti gyűjteménynek országosan is elismert darabjai voltak. A dunántúli kolostorok (főleg ferencrendiek) használatban nem levő miseruhái, kelyhei, ereklyetartói, füstölői, szenteltvíztartói, faszobrai gazdag sorozatban kerültek a DarnayMúzeumba. A gyűjtemény másik értékes részlege a főleg dunántúli és kis részben felvidéki kerámiaüzemek, mint pl. Herend, Pápa, Városlőd, Tata Pécs és Holies kezdeti gyártmányait felölelő gazdag kerámiaanyaga volt. (10. kép) Tudományos és szépirodalmi munkássága: Irodalmi tevékenysége bibliográfiájának alapján munkásságát két időszakra bonthatjuk fel, választóvonaluk az első világháború. A világháború előtt figyelme főként a Kisfaludyak sümegi működése és a régészet felé fordult. 16 éves korában jelent meg első cikke a „Magyarország és Nagyvilág" hasábjain. Régészeti, kultúrhistóriai dolgozataival 1882—1913 között állandó munkatársa volt az Archeológiai Értesítőnek, s száznál több történeti s egyéb elbeszélését közölték a budapesti lapok, az Ország-Világ, a Vasárnapi Űjság, a Magyar Salon, a Társaság, a Budapesti Hírlap, a Magyar ország, a Pesti Hírlap, a Magyarság, a Magyar Hírlap hasábjain. Természetesen a régészeti feltárások eredményeinek publikálása a legfontosabb: az AÉ.ben, a Zalai Közlönyben, a Történelem, Régészet és Néprajziban, a Magyar Salonban, a Zalavármegyei Évkönyvben, az Archeológiai Közleményekben, a Balatoni Múzeum Egylet Évkönyvében, a Mitteilungen 10