A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)
Németh Péter: Emlékezés Darnay Kálmánra
9. Részlet az Állami Darnay-Múzeum hadtörténeti gyűjteményéből. 9. Ein Teil der kriegsgeschichtlichen Sammlung des Staatl. Darnay-Museums. 9. Détail de la collection d'histoire militaire du Musée Darnay. 9. Часть коллекции военной истории Государтсвенного музея Дарнаи. der Anthropologischen Gesellschaftban, a Múzeumi és Könyvtári Értesítőben megjelent több mint hatvan cikke is bizonyítja. Nem elégszik meg azonban a tudósvilágnak adott jelentésekkel, mert mint gyakorlati szakember napról napra tapasztalja, hogy mennyi tudományos érték pusztul el nemtörődömség, tájékozatlanság révén. 1900-ban megjelenteti „Magyarország őskora" című kis könyvét, melyben nem a tudományág addigi ismereteinek összegezése a cél, hanem „csak az archeológiai tudomány mai színvonalán szűk keretben mozogva, fogja bemutatni az ősembert az ő kezdetleges kultúrájával. Nem is táplál nagyobb igényeket, minthogy eljusson az iskolák könyvtáraiba, hasznos olvasmányul szolgálva az ifjúságnak. Ne hiányozzék a falusi plébános, a kántor, a tanító, a jegyző, a földbirtokos, a gazdatiszt íróasztalán, mert tőlük nyerheti az első felvilágosítást ... a szántó gyermek az ekéje által feltúrt kőbalta éléről, melyet eddig villámkőnek, Istennyilának nézve, babonás félelemmel rejtett el... Ha e kis füzetecske eljutva rendeltetési helyeire csak egyetlenegy őskori leletet is ment meg az elkallódástól, már bőven kárpótoltattam azért a fáradságért, mit tudományunk iránti lelkesedésből ezen kis mű megírására fordítottam." A korabeli kritika is ezt a gyakorlati célt tartja a könyv erényének, mert pótolja Rómer 1866-ban megjelent, régen elfogyott Műrégészeti Kalauzát. A népművelés — a tudós ismereteinek könnyen érthető módon, népszerű formában történő továbbadása — nem fejeződik be ezzel a könyvvel. Apró régészeti cikkeket, felhívásokat közöl a Házibarátban, a Darnay-Múzeum ingyen-újságjában, majd a legjobb formát találja meg, a kalendáriumot, mint még a századforduló utáni idők parasztságának is legfontosabb olvasmányát. 1905—1914 között tíz alkalommal jelenteti meg a „A Sümegi Darnay-Múzeum Ingyen Naptárát", melyben a naptár, a hetivásárok felsorolása és a hirdetések mellett a legnagyobb részt a múzeumról, a régészetről szóló cikkek foglalják el. Kedvenc alakja a valóságban is létező „Péter koma", a múzeum mindenese, aki rokonának, a „Sógor"-nak és az érdeklődő parasztember típusát képviselő „Gazdá"-nak tréfás, párbeszédes formában mondja el a múzeum tárgyainak történetét, előkerülésüket és korukat, aki borozgatás közben csepegteti a tudományt ismerősei fejébe. Darnay azonban nemcsak a falusiakat szerette volna a múzeumügy szolgálatába állítani, az értelmiséget is meg akarta nyerni. Számukra az ismeretközlés új formáját választja: két legnagyobb ásatásának eredményeiről szépirodalmi regényt ír. ö az első, aki ezen az úton jár, s a közönség érdeklődéssel olvasta a somlóhegyi ősember életét megelevenítő Gisim á r-t vagy a szalacskai kelták pénzveréséről szóló T agi si r-t. Gyermekkortól a sírig végigkísérő témája Kisfaludy Sándor élete volt. Először a költő levelezése közzétevésében segédkezik, majd a gyűjtemény gyarapodtával Darnay céíja a Kisfaludyakra vonatkozó minden dokumentum megszerzése. A századforduló táján másodvirágzását élő Kisfaludy-kultusz egyik 11