A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók

239. kép. A veszprémi asztaloscéh pecsétnyomója 1697-ből Abb. 239. Petschaft der Tischlerzunft von Veszprém aus dem J. 1697. ző, szárai között fagolyóval; a golyó mögött esztergályos véső és kés egymással keresztbe fektetve (244. kép). Az esztergályosiparral rokon speciális Veszprém megyei faipari szakma volt a csutorások mestersége. A híres veszprémi csutorások készítették azokat a fakulacsokat is, amelyek egyidőben a katonai felszerelés fontos tartozékai voltak. 83 1750-ből származó, magyar köriratú pecsétjükön zárt hercegi koronával díszített barokkos pajzsban a jellegzetes fakulacs, a fából esztergáit lapos csutora látható (245. kép). Az ácscéhek pecsétjei közül a pápaiak 1722. évi pecsétje a legrégibb. Ovális címerpajzsában nyitott hegyes körző alatt, nyeles keresztfejsze és ácskapocs, keresztbe fektetve pedig ácstisztító- és ácskötőfejsze helyezkedik el (246. kép). Hasonló ehhez a nagyvázsonyi fa- és építőipari céhek közös pecsétnyomója 1802-ből. Fent esztergályos körző fagolyóval, jobbra asztalos jelvény: gyalu, derékszög és körző, balra ács jel vény: körző alatt keresztfejsze ácstisztító fejszével és ácsszekercével, lent pedig a kőművesek szerszámai: vakoló kanál, kőműveskalapács és háromszög alakú mérőón foglalnak helyet (247. kép). 1767-ből származik a veszprémi kőművesek, kőfaragók és ácsok két német: köriratú pecsétnyomója. A kisebbik pecsét három mezőre osztott barokkos címerpajzsára kőfaragó kalapács és véső, vakoló kanál és kőműveskalapács, keresztfejsze és ácstisztító fejsze van vésve. Majdnem ugyanilyan a nagyobbik is, azzal a különbséggel, hogy egy második kőfaragó vésővel, egy mérőléccel és egy ácsderékszöggel van kibővítve és fölötte két glóriás szent alakja emelkedik ki. Az egyik Szent József, az ácsok védőszentje, kezében körzővel és három virágszállal, a másik (talán Szent Kilián?) kezében zarándokbottal és háromszögletű mérőónnal (248. és 249. kép). Még részletesebben és szemléletesebben rögzíti az építőipari mesterségek szerszámait a zirci kőművesek, ácsok, kőfaragók és cserepezők négy mezőre osztott vas pecsétnyomója (250. kép). A veszprémi fazekasok 1774. évi ovális pecsétjén díszes kétfülű cserép virágtartó edény látható három szál virággal (251. kép). Ehhez nagyon hasonló és nyilván a veszprémiek pecsétjének mintájára készült a szentgáli fazekasoké is (252. kép). A két Veszprém megyei fazekas céhpecsét motívuma szokatlan a magyarországi fazekas céhpecsétek között, ahol három egészen más típus az uralkodó. Az egyik, a leggyakoribb, a paradicsomi almafa alatt Ádámot és Évát ábrázolja a kígyóval és ezzel a bibliai képpel utal arra, hogy az ember sárból, agyagból lett véve, akár a fazekasok műve, a cserépedény. A másik típus Szent Flóriánt ábrázolja, aki minden olyan mesterség védőszentje, amelynek a tűzzel vagy égéssel valamilyen kapcso240. kép. A veszprémi asztaloscéh pecsétnyomója 1772-ből Abb. 240. Petschaft der Tischlerzunft von Veszprém aus dem J. 1772. 208