A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók

241. kép. A várpalotai asztaloscéh pecsétnyomója 1834-ből Abb. 241. Petschaft der Tischlerzunft von Várpalota aus dem J. 1834. A hetvenöt pecsétnyomóból tizenöt darab származik a XVII. századból, főleg annak közepéről és végéről, negyvenegy darab a XVIII. századból való, ezek közül tía a század első feléből; tizenkilenc da rab a XIX. században készült. A pecsétnyomók 10 százalékának latin, 70 százalékának magyar és csak 20 százalékának német a körirata, ami annál feltűnőbb, mert a pecsétnyolata van. A harmadik típus korsót ábrázol fazekas korongon, esetleg fakés kíséretében. Sajnos az úgynevezett szolgáltató iparok területéről (borbély, fürdős, kéményseprő, kalmár stb.) nem maradt fenn Veszprém megyei céhpecsét. Eddig is több olyan céhpecséitet láttunk, amely több kézműipari szakma jelvényét egyesítette magában, de azok általában rokon szakmák voltak. A herendi mesteremberek 1847. évi céhpecsétje a kisebb falvakban értelemszerűen kialakult egyesített, úgynevezett vegyes céhekre jellemzően hat, teljesen különböző iparágat képvisel. A hét mezőre osztott címerpajzsban a kovács, bognár, pintér, csutorás (asztalos), kapcás (csizmadia?) és kelmefestő ipar jelvényei láthatók (253. kép). Az ismertetett céhpecsétnyomók anyaga túlnyomóan sárgaréz, de szép számmal akad közöttük vörösréz és vasnyomó is. Ezüst egyetlenegy van közöttük, a pápai szűcsöké. Legnagyobb részük tömör fémből készült, csak a XIX. századiak között van e

gy-egy fanyelű. A pecsétlap rendszerint kerek, néhány esetben ovális. Átmérőjük általában 30 és 40 mm között mozog, a legkisebbé 18 mm, a legnagyobbé 49 mm. A nyomók magassága is különböző, van, amelyiknek csak a pecsétlőlapja maradt meg, a legmagasabb nyomó pedig 119 mm magas. 242. kép. A szentkirályszabadjai bognár ipartestület pecsétnyomója 1873-ból Abb. 242. Petschaft der Wagnerinnung von Szentkirályszabadja aus dem J. 1873. mók túlnyomó többsége XVIII. századi és ebben az időszakban a magyarországi céhes ipar a legerősebb német hatás alatt állott. Több céh egyidőben két pecsétnyomót is használt, egy nagyobbat és egy kisebbet. A nagyot függőpecsét formájában a nagyobb horderejű okmányokra alkalmazták, a kisebbet pedig a kevésbé 243. kép. A veszprémi kádárcéh pecsétnyomója 1767-ből Abb. 243. Petschaft der Böttcherzunft von Veszprém aus dem J. 1767. 209