A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók

jelentős iratokra, rányomva. Ilyen két pecsétjük volt a veszprémi pékeknek, német cipészeknek, tobakoknak, kovácsoknak és a kőműves, kőfaragó és ácscéheknek is. A két pecsét emblémája rendszerint azonos, néha a nagyobb pecsét motívumait még egy-egy szerszámmal, vagy a védőszent alakjával egészítik ki. A pecsétek — mint az a fentiekből kitűnik — túlnyomóan a mesterségek jellegzetes szerszámait és termékeit ábrázolják, néha magát a mestert munkája közben, esetleg szimbolikus állatokat, vagy jeleneteket, vagy a céh védőszentjét. Ezenkívül heraldikai díszítőelemeket is alkalmaznak a céhpecséteken, eleinte a XVII. században a pajzs mögül kiemelkedő címertartó, meztelen, renaissance angyalt, később a XVIII. és XIX. században a két egymással szembe fjrdult ágaskodó oroszlánt. Az oroszlán, a magyar heraldika legkedveltebb és leggyakoribb címerállata, a XVII. század második felétől tömegesen kiállított nemesi 244. kép. A veszprémi esztergályoscéh pecsétnyomója 1825-ből Abb. 243. Petschaft der Drechslerzunft von Veszprém aus dem J. 1825. címeres levelek sablonos címerképe, szinte népies motívummá vált nem utolsósorban éppen a mezővárosok és falvak primitív céhheraldikája útján. Az oroszlán és a mesterség szerszámai fölé helyezett nemesi korona mintegy a céheknek a nemesi rendhez való tartozását akarta kifejezni. Bár jogi alapja ennek nem volt, társadalomtörténeti magyarázata az, hogy a török hódoltsági területekről a városokba húzódó kisnemesség tömegesen vált céhes iparossá, ahol egyéni nemesi öntudatuk elhalványult ugyan, de tovább élt magának a testületnek a címében, ahová a németes ,,becsületes" (ehrsahm) megjelölés helyébe, vagy mellé a magyaros 246. kép. A pápai ácscéh pecsétnyomója 1722-ből Abb. 246. Petschaft der Zimmermannzunft von Pápa aus dem J. 1722. ,,nemes" jelzőt is odaillesztették. (Pl. a veszprémi magyar vargák és tobakok, városlődi és szentgáli takácsok stb.) A céhpecsétek motívumai erősen nemzetköziek. Lényegében majdnem ugyanazokat a jelvényeket használják az egyes kézműipari szakmák Európa-szerte. Ennek részint az a magyarázata, hogy az ipari termelés technikai színvonala a céhrendszer fennállásának idején alig fejlődött valamit és így a kialakult kézműipari szerszámok 245. kép. A veszprémi csutoráscéh pecsétnyomója 1750-ből Abb. 245. Petschaft der Feldflaschenmacherzunft von Veszprém aus dem J. 1750. 210